Esztergom és Vidéke, 1930

1930-08-24 / 66.szám

piacra nem visznek, a társadalmi élethez való alkalmazkodásuk akadálya. Ha kell, a legmagasabb képzést is megszerzik, de ha a körülmény úgy parancsolja világias társadalmi szokásokat sem vetik meg, hogy sikert arassanak a lelkek javára. Színészek, tanítók, földművesek tudósok, lelkipásztorok, hittéri tők, zenészek és egyházkormányzók találhatók köztük. A földrészeken 17 szalézi áldozópap püspöki, 1 pedig bibornok primási székbe emelkedett. Ez utóbbi Hlond Ágoston Lengyelország első főpapja, akit esztergomtábori szerény intézetük a közeljövőben falai közt üdvözölni szerencsés lesz. A nyilvános kápolna. Ekkora számok beszélnek a szaléziak közkedveltségéről, akiket kitüntető és odaadó bizalommal kisérhetünk további szemlélődő utunkon. Társamon az ámulat bizonyos jelét látom már s mint hű bárány, követ szótlanul bennünket. Az igazgató a főbejárattal szemben tágas négyzetalakú udvaron álló épülettömbhöz vezet. Ez a kápolna egyszerű téglaépület, amely 1915-től 1918-ig fogoly orosz tisztek ebédlője és táncterme volt. A kápolna ajtaja előtt egy kis kétoszlopos lépcsős csarnokocska fogad. Felette Szűz Mária domborművű szobra, körülötte gyermekalakok oly elgondolásban, mintha palástjával védené, oltalmazná őket. Benn első a kis előterem, amelyben jobbra szenteltvíztartó és egy Szent Antal-szobor, balra fájdalmas Szűz oltára áll. Vegyük szemügyre a fülkét tüzetessebben 1 Egyszerű ködarabokból rakott síron fekszik az oltár, amelynek üres szekrényén nyugszik a Szűz Anya ölében , fekvő Jézus holttestét ábrázoló szobor, mögötte gipszből két stilizált szárnyas angyal. Ezt a kis szentsirkápolnában gyászos tónusú diszitmények közt a mennyezet jelképes pelikán festménye ragadja meg figyelmünket. Itt még egy idézet és egy márványtábla érdemes a felemlitésre. A felirt idézet ez : „A mester itt van, és hív téged." (János XI. 28.) A falba erősített márványlapon egy magasztos gondolatot tartalmazó, irodalmilag ugyan kifogásolható bevésett versszakot olvashatunk. „Ahol zokogva járt a sok fogoly, Nehéz rabjai a habomnak, — Ma „ Te Deum"*ot énekelnek Apró vidám szolgái az Urnák, 1922. június 11." Tiszteletteljes csendes léptekkel tovább haladunk. A kápolna hajója tárul elénk. Csupa festmény, azt sem tudja hamarjában az ember, mit vegyen szemügyre. A kápolna mennyezete koporsótetőhöz hasonlítható, lent fapadló borítja a talajt. Egy gyenge közfal amelyben tolható kettős ajtó van, két körülbelül 7—7 méter hosszú és ugyanilyen széles részre osztja a kápolna hajóját, Ezen közfal nélkül a sok ékes festmény teljes erővel érvényesülne, azonban a kápolna tetőszerkezete miait tanácsos tűrni. A hajó egyik részében jobbra-balra egy-egy gyontatószék, a közfal két sarkánál Szent Erzsébet ós Szent István király oltára, a mennyezeten Lukács és Márk evangélisták körképes szimbóluma. A közfalon kétoldalt Szent József és paulái Szent Vince, középen az ajtó fölött Jézus a kisdedek közt festmény díszlik, amelynek hátterében az esztergomi bazilika helyi összetartozandóságra figyelmeztető vonalai teszik bajosabba a képet. Ennek félkörben haladó szentírási idézete: „Bizony, bizony mondom nektek, mit egynek a kisdedek közül tesztek, nekem tettétek azt" Megható egy szakállas orosz mellképe 1914 évszámmal és egy ifjú gyermekmellkép 1921 évszámmal, amely mintegy egybefoglalja e kápolna történetét: a háború gyötrelmét és a béke áldásos életét. A hajó belső részében emelkedik a főoltár. Ezt a helyet szentélynek mondhatnók bár a hívek számára két sor paddal is berendezték. A főoltár Szent Józsefoltár, fölötte Szent József képe ezzel a felírással: „őt tette háza urává." Éttől bal felé Szent de la Salle János, Boldog Don Boscó János, jobb felé Szent de Paul Vince ós Szent Cal, József gyermekapostolok falra festett képei ismerhetők fel. A főoltár fehér márvány, az igazgató felvilágosítása szerint a bazilikából kölcsönzött. A feszület alatt öröklámpa ég, annak jeléül, hogy állandóan Oltáriszentséget foglal magában a díszes oltárszekrény, amelynek sárgaréz ajtaján Szűz Mária rózsás szive domborodik. A szekrény mellső márványoldalát az ajtó mellett buzakalászos szőlővessző domborrajza A budapesti Szent Imre-ünnepségek nagyhetére a világ minden részéről eljöttek az egyházi és a világ i kiküldöttek. Az ünnepségek Budapesten mint világraszóló események folytak le. A külföldi előkelőségeket Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás pénteken látta vendégül esztergomi palotájában. Már délelőtt 10 órától jöttek az autók, többen vonaton érkeztek. Az itt járt előkelőségek közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk: Sincero Alajos bibornok, pápai legátus, Piffl Frigyes bécsi bíborosérsek, Faulhaber Mihály müncheni biboros-érsek, Hlond Ágoston lengyel bíboros-prímás, Lavitrano Alajos palermói bíboros-érsek, József főherceg, Angelo Rótta c. érsek, budapesti nuncius, Seipel Ignác prelátus, Almássy László képviselőházi elnök, Vass József népjóléti miniszter, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Walkó Lajos kereskedelmi miniszter, Wekerle Sándor pénzügyminiszter, Huszár Károly ny. miniszterelnök, Baudrillart Alfréd c. érsek, Szmrecsányi Lajos egri érsek, Guerra Ambrus v. kubai érsek, Pisani Péter érsek, Filippi Ernest moureali érsek, gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, Heyleu Tamás namuri püspök, Waitz Zsigmond innsbrucki püspök, Fheelen Dámján ruszcsuki püspök, Diepen Ferenc hertogenboschi püspök, Gföllner József linzi püspök, Straeter József aacheni segédpüspök, Buddenbrock Tamás püspök, Noll János forte-waynei püspö*, Kubina Theodor chenstoáhvwi püspök, Pawlihovski Ferdinánd sechaui püspök, P. Muckermann S. J., Subik Károly apát, Diamore György montecassinoi püspök, Azzopardi Rafael 0. S. B., Gróf Széchen Miklós, Breyer István fsz. püspök, Kárpáthy Kamilló honvéd-főparancsnok, Barcza György vatikáni követ, S'.ozzingen Fidél bencés apátprimás, Noots apát, Jansens Ferenc cisztercita generális, Kaldeway uditore, A. M. von den Wildenberg, P- Dássouwille fe

S. J., Hohenlohe Constantin herceg, Pálffy Fidél gróf, Funder Frigyes főszerkesztő, Bergey abbé, Lepold Antal prelátus-kanonok, Esty Miklós világi pápai kamarás, Belardo Mario, Báiczy István miniszterelnökségi államtitkár, Csiszárik János püspök, meghatalmazott miniszter, Gesti Lu dovico, Ripka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Dalia Tőrre gróf, Landesdorfer Simon bencés apát, Lamper József bencés apát, Feretti Pál bencés apát, Rótta Pál milánói egyetemi tanár, J. Ruys de Beerenbrouch, Cesarini József preláteszi művésziebbé. Az oltárasztal elülső oldallapján SHS (Jesus hominum Salvator), tőle kétfelől nagy aifa és nagy ómega betűk emlékeztetik a lelkeket Jézus Istenségére. Az evangéliumi oldalon Jézus szive, a leckeoldalon pedig Szeplőtelen Fogantatás szobra emeli a kápolna oltárát. Az oldalfalak tömötten festettek. Hat freskó közül említést érdemel boldog Margit és Szent Imre freskója. Az egyik felírása: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa." A másiké : Boldogok a tisztaszivűek, mert meglátják az Istent." A mennyezeten Szent János és Szent Márk evangélista sas- és angyal-jelképe. A festmények Szilassy József iparművész munkái. Kivül a kápolna tetejének közepén alig másfél méteres rácsozott fatornyocska emelkedik az égnek, belsejében két apró harangocska húzódik meg. tus, Parisio Jácint prelátus, Pucci Henrik prelátus, Luttor Ferenc prelátus, Caffarelli Károly herceg, Zsembery István ny. főispán, Bonnazzi pépai szertartó, azzonkivül a bíborosok titkárai, Palkovics László alispán, Antóny Béla dr. polgármester, Drahos János dr. prelátus-kanonok, Meszlényi Zoltán dr. pápai kamarás, hercegprimási irodaiga?gató, Lacza István dr. hercegprimási titkár, Bartmann Miklós primási szertartó stb. Délután 4 órakór távoztak el az előkelőségek Esztergomból. A pápai legátus és több főpap, valamint a miniszterek autón utaztak el, míg a palermói érsek és számos más előkelőség a „Zsófia" luxusgőzössel mentek. Esztergom bajója.* A nap melegen, fényesen süt, — a tenger tükre sima és csendes. Hatalmas acélkolosszus indul meg árúval, értékkel, emberrel megrakodva, — távolabb fából tákolt kis halászbárka megy munkát, kenyeret keresni. Mindkettő kitűzött cél felé halad, értéket, vagyont, életet visz. Amint mennek, egyszerre csak a fényből, derűből, nyugalomból fergeteg támad. Hatalmas hullámok emelkednek és az imént még büszke acélóriás mint apró gyufaszál hánykolódik ide-oda. S amikor a veszély legnagyobb, amikor a cél legbizonytalanabb, a hatalmas kolosszus parancsnoki hídján s fehérkeztyűs kapitány és a kis halászbárkán a kérges tenyerű vezető egy óraszerkezethez hasonló kis eszközt keres, egy szerkezetet, amelyben delejezett tű van. S amikor azt megtalálja, figyeli, nézi, mit mutat az acéltű, amelyet, mágneses erő vezet, irányít, kormányoz, amely hatalmas mágneses erő ennek kicsi, jelentéktelen tűnek segítségével irányt * A Nagyboldogasszony-napi katolikus gyűlésen elmondta Antóny Béla dr. polgármester. szab, útat mutat úgy, hogy most már árú, érték, élet biztos révbe jut. Igy vagyunk az élet tengerén is! Népek, nemzetek, egyének napsütéses, sima víztükrön haladnak, de amint ott a hatalmas óceánjárónál s a kis halászbárkánál viharos fergeteg kerekedett, úgy a népek, nemzetek, egyének feje felett is beborul az ég. Ma még derűs, nyugodt, boldog az életünk s a következő nap járvány támad, jön árvíz, földrengés, szárazság, elemi csapások, amelyek millió és millió áldozatot szednek, — jönnek háborúk, harcok, amelyek népeket és nemzeteket állítanak szembe egymással, majd jönnek a különböző filozófiai elméletek, jön Darwin, jön Marx, akiknek elvei megingatják a társadalmi békét, felforgatják a társadalmi rendet s — íme, a békés nemzeti életet, a csendes családi otthont pusztulás fenyegeti s megkezdődik a mindenki harca mindenki ellen. Azonban, amint a tengeren megadatott a lehetősége annak, hogy a hajók kimeneküljenek a viharból és biztos révbe jussanak, úgy a veszedelembe került népek, nemzetek és egyének részére is meg van a menekülés, a biztosrévbejutás lehetősége. Ott a delejes acéltű, itt az Istentől belénklehelt halhatatlan lélek az, amely utat mutat. Ha a viharba került népek, nemzetek, az önmagunkkal meghasonlott egyének ezt az Istentől beléjük lehelt lelket, ezt a delejes iránytűt a magasba emelik és az égre tekintenek, meg fogják találni azt a hatalmas erőt, amely őket bajaikbői, nyomorúságaikból kisegíti és amely erő nem más, mint az Evangélium, mint maga Krisztus. Ha a mi lelkünk Krisztusba, az evangéliumi parancsba, az evangéliumi tanításba bele tud kapaszkodni és belekapaszkodik, ha ezt az irányt követi, akkor az élet tengerének vihara el fog vonulni a fejünk felől és ki fog derülni népek, nemzetek és erkölcsi, lelki válságba jutott egyének felett az élet napja. A világháború, annak borzalmai és végzetes következményei bennünket, magyarokat, nemcsak területben csonkítottak meg, hanem lélekben is; nemcsak területileg lettünk kisebbek, szegényebbek, hanem erkölcsben is. És hogy a területi egységet visszaszerezhessük, hogy az igaz, boldog Nagymagyarországot visszaállíthassuk, ahhoz mindenekfelett és elsősorban szükséges, hogy az erkölcsi egységet, az erkölcsi integritást megteremthessük. Ma itt, Nagyboldogasszony napján, Magyarország Patrónájának, pártfogójának, Királynőjének napján, ezren és ezren A pápa legátusa, külföldi bíborosok, miniszterek és főpapok Esztergomban.