Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-23 / 7.szám

folyt be, hogy 1928. év november hó 1-én a kenyérosztás megkezdődhetett : kezdetben 100-an, később a tél folyamán 150-en is részesültek keddi napokon egyenkint másfélkilós kenyérben. Ez azonban nem volt minden. A mult tél fagyasztó hidege egyéb élelmiszereknek, főkép tüzelőanyagoknak kiosztását tette szükségessé és sok száz ember ember részesült az egyesület áldásaiban. 1929. óv április 28-ára közgyűlést hívtak össze. Fővédnökül dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimás kéretett fel, aki a mozgalom kezdetétől fogva melegen érdeklődött az ügy iránt és áldását adta az egyesület működésére. Az egyesület elnöke lett dr. Drahos János prelátus-kanonok, primási irodaigazgató. Tiszteletbeli elnökök lettek : dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost, érseki helynök f, dr. Machovits Gyula és Schiffer Ferenc prelátus-kanonok. Alelnökök . özv. Frey Ferencné, Etter Ödönné és dr. Mattyasószky Béláné. Az egyesület és a szegénygondozás igazgatója: P. Cziríusz Viktorin szentferencrendi házfőnök. Titkár: Sinka Ferenc Pál városi kögyám. Az összlakosságot érdeklő szegényügy megoldása ós a varos minden részére kiterjedő pénzgyűjtési akció a hatóság támogatása nélkül el sem képzelhető. Ez indította dr. Antony Béla polgármestert arra, hogy 1929. évi április 12-én megalakította a szegényügyi bizottságot, melynek feladata támogatást, irányítást és erkölcsi súlyt adni a szegénygondozásnak és annak működését ellenőrizni. A bizottság törvényes alapon áll. A szegényügy rendezésének végrehajtó és ellenőrző szervei ekkép megalakítva lévén, az egyesület vezetősége hozzáfogott a szegénygondozás előkészítő munkájához. Mindenekelőtt a pénz beszedésének akadályait kellett elhárítani, ami az adakozók összeírása által történt. E célból arra vállalkozók házról-házra járták be a várost és jegyezték össze az adakozók neveit, akik gyűjtőkönyvecskékben névaláírással kötelezték magukat az önként megajánlett alamizsnának havonként való megfizetésére. Ezen adományok gyűjtésére vállalkoztak : Borovszky Anna, Burger Alajosné, Buri Matild, özv. Csurgai József né, Gergely Andrásné, Henczy Erzsébet, Kerschbaummayer Károlyné, Kovács Margit, Krizsán Jánosnó, Morvay Jolán, Nagy Ferencné, Nyitray Mária, özv. Obermüller Ferencné, Palkovich Miklósné, Patocska Gizella, Patocska Katalin, Sántha Ilona, Sinka Ferenc Pálné, özv. Stancsics Gyuláné, Szedmer Rózsi, Till Anna, özv. Tóth Mártonná, Turbács Józsefné, Vándor Jolán, Zámbó Istvánná. Esztergomban a szegénygondozás őnfeládozó munkáját jelenleg két III. rendű ferences-nővér végzi. Magasztos hivatásukat példásan teljesítik. Fáradhatatlanul keresik fel napnap után a nyomor tanyait: a szegényeket, öltözetüket és lakásukat tisztába hozzák, élelmezésükről- és ruházatukról gondoskodnak. Nagyot lendített a szegényügyi akción még az ősz folyamán felállított varroda, mosoda, cipószműhely és munkaközvetítő iroda. Az elmúlt évben a gyűjtőkönyvecskére befizettek 8431*38 P, könyvnélküli adományo-í 43773 P, Szent Antal persely szeptember hó 1 ig 7465*37 P, az összbevétel tehát 16.334-48 P volt. Ezzel szemben a kiadások voltak élelemre 2137*80 P, ruhára 116035, cipőre 292*18 P, bútor, iroda, lakásberendezés 51584 P, havi segélyre pénzben 153 P, rendkivüi segély 24950 P, lakbérre 79331 P, költözködés, takarítás 57*56 P, hivatal felszerelés 426 P, varroda berendezés 347 44 P, két nővér ellátása 640 P, vegyes és átfutó kiadások 1927 9ü P, kenyérre, tűzifára és pénzbeli se gólyre 7465*37 P, összesen 16.166 P 25. fii. Ujabb hozzászólás Esztergom város súlyos gazdasági helyzetéhez. Térjünk át a málnatermeiésre. A vasárnapi számunkban megkezdett cikkünk, amely Esztergom város és a lakosság katasztrofális bajaival foglalkozott, újabb hozzászólással bővül. Schrank Ödön likőrgyáros véleményét a város gazdatársadalmához intézve nyilvánítja és ezekelmondja Az elmúlt nyáron az „Esztergom és Vidéké" -ben egy hosszabb cikket írtam, amelyben a nagyon jövedelmező málnatermelésre hívtam fel a földmíves nép figyelmét. Kimutattam összegekkel ebben a cikkben, a legreálisabb számítás melleit, hogy egy magyar hold málna létesítésére mennyi a beruházás, az évi termelési költség és a varható jövedelem. Nem kívánok ismétlésbe bocsátkozni, csak a jövedelmet emelem ki, amely szerint egy magyar hold málnás évi tiszta jövedelme 728 P. Azt kérdezem miben és hol van az esztergomi népnek egy hold után 728 P tiszta jövedelme, nem éppen napy és nehéz munka után, nem is sok gond mellett. Ha egyszer bizonyossá vált, hogy a bortermelés nem válik be és a bor alacsony ára miatt értéktelenül áll a pincékben, miért nem szakítunk ezzel a gazdálkodással és miért uem a málnatermelésre rendezkednek be a gazdák. Széles területre kell megszervezni a málna termelést, mert nem egy pár mázsa málnára van szükség, hanem vagon tételekre. Sajnos, Esztergomban alig foglalkoznak a málna termelésével, inkább a közeli községekben értékelik ezt jobban. Azt ajánlom, tegye magáévá Esz tergom gazdálkodó népe a málnatermeíés kórdósét minél előbb. A bortermelésnek semmi értelme nincs és inkább ennek egy nagyrésze helyett a málnatermeiésre térjenek át. Természetesen erre is össze kellene hívni egy értekezletet. A magam részéről hajlandó vagyok a legmesszebbmenő tájékoztatást adni és segédkezet nyújtani, elősegítem a málnavesszők beszerzését is. Fontoljuk meg a dolgot, mert mégis csak sokat jelentene, ha a málnaszükségletet nem Csehszlovákia ból kellene beszereznem, hanem Esz tergomból. A szegény gyermekekért Ezen ínséges és nehéz időkben, ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény és védelemre szoruló gyermekek napközi otthonának irgalmas lelkű felkarolásáról ügy a pénzbeli, mint természeti adományokat a vízivárosi plébániára kérjük küldeni. Antony Béla dr. polgármester felhívása a Hősök-parkjának létesítésére. Esztergom szab. kir. város képvi selőtestülete a Kormányzó úr őfőméltósága magasztos gondolatának megvalósítása céljából elhatározta, hogy a világháborúban elesett hősi fiainak emlékezetét Hősök-parkjának létesítése és emlékültetésével is megfogja örökíteni. Hogy a gondolat mielőbb megvalósítható legyen és hogy a hősök hozzátartozói és a közönség minden egyes tagja is minél közelebbi kapcsolatba jusson az emlékparkkal és emlékfákkal, azzal a kérelemmel fordulok a hősök hozzátartozóihoz, valamint az egész város közönségéhez, hogy kiki tehetsége szerint kisebb-nagyobb összegekkel járuljon hozzá a szép terv megvalósításához és e célra szánt adományaikat a város pénztáránál kitett íveken adják át. Dr. Antony Béla s. k. polgármester. Sikerült vacsoraestét rendezett az Esztergomi Kereskedelmi Társulat. Szombat este a Kereskedelmi TársuUt vacsorát rendezett, amely az új helyiségnek egyúttal az ünnepélyesebb megnyitása is volt. A vacsorán hetvenen vettek részt, Esztergom közéletének minden rétegéből és valóban szép estély keretében tartottak meg összejövetelüket, amely közvetlenségével, meghittségével a késő órákig tartotta egyben a vendégeket. A vacsora alatt Lenkei Emil, a Társulat agilis ügyvezető elnöke, rövid beszédet mondott, megemlékezett a Társulat megvalósult tervéről, az új otthonról és köszönetét kifejezte azoknak, akik ennek megteremtésében közreműködtek, különösen dr. Gróh Józsefnek, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank igazgatójának. Gróh József dr. nagy elismeiést keltő beszédében azt mondotta, hogy az egyedüli érdemet magáról elhárítja, de végtelenül örül, hogy Esztergom kereskedelmi közélete az otthon megnyitását megérhette, annál is inkább, mert ott, ahol megelőzőleg Esztergom adóterheit számolgatták, ahol a közönséget legjobban sújtó ügyeket intéztek, sőt pénzbírságokat róltak ki és ahol a közgazdasági élet vajúdása kezdetén a pénzeket bélyegezték le es cserélték ki, — ma egy lüktető és életképes, faradhatatlan, a kereskedelmi elet fellendítésében munkálkodó társulat talált új otthonra. Kívánja, hogy a sok keserűség, baj, az adóterhek számtalan szomorú példájának színhelyén a Társulat új otthona melegséget, jólétet ós megelégedést fakasszon. Gróh József dr. beszédét lelkesen és hosszan megéljenezték. ll»l>lWi^l<IÍ»Í>ÍÍ<l|ll^fA^^iiftÍ»lll Üdvözlő távirat Bethlen István gróf miniszterelnöknek. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye legutóbb tartott közgyűlése alkalmából az alábbi táviratot küldte Hágába gróf Bethlen István minisz. terelnökhöz : „A hazánk érdekében folytatott nehéz és fárasztó küzdelemnek sorsdöntő óráiban a nemzet lelke a messze távolból is bizalommal, szeretettel és hálával vesd körül Nagyméltóságodat és küzdő társait. Rendületlen bízunk megdönthetlen igazságaink diadalra jutásában, melyek mellett az egész nemzet egy emberként áll őrt és amelyekért, bármiként fordu'jon is a kocka, mindvégig kitartani fog. Komárom és Esztergom vármegyék törvényhatósági közgyűléséből a közönség nevében Palkovics alispán. A táviratra a miniszterelnök az alábbiakban válaszolt: „Alispán Úr! Komárom és Esztergom vármegyék törvényhatósági közgyűlése nevében hozzám intézett jóleső táviratért hálás kö. szönetet mondok. Bethlen István.* A közszolgálati alkalmazottak vasnti igazolványainak érvényesítése. A közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok, (kegy díj ások), ezek családtagjai vasúti arcképes igazolványainak 1930. évre való érvényesítését, illetve uj igazolványok kiállítását a szombathelyi máv. üzletvezetőség 1929. évi november hó 20,-án megkezdte és 1930 évi február hó 28.-áig teljesíti, mely időpontig az 1929. évre kiállított, illetve érvényesített arcképes igazolványok érvényesítés nélkül is használhatók. Az igazolvány érvényesítése, illetve kiállítása végett a tényleges szolgálatban állóknak közvetlen hivatali felsőbbségükhöz, illetve felügyeleti hatóságukhoz, a nyugdíjasoknak (kegydíjasoknak), nevelési járulékban részesülő árváknak az illetékes máv. üzletvezetőséghez kell bólyegmentes kérvénnyel fordulniok. Az igényjogosultság igazolását, a tényleges alkalmazottaknál a hivatali felsőbbség, a nyugdíjasoknál, (kegydíjasoknál) és nevelési járulékban részesülő árváknál a nyugellátást számfejtő számvevőség jVégzi, ennélfogva a közigazgatási hatóság igazolása nem szükséges. Az állami alkalmazottaknál a családfő és feleség után a térítési öszszegnek az illetékes számvevőség által történt előjegyzése igazolandó és a szelvény csatolandó. Mindazok, akik a térítési összeget maguk fizetik — tehát az állami alkalmazottak gyermekeik után is — tartoznak a tizenhat pengő téri ési összeget közvetlenül az igazolványt érvényesítő, illetve kiállító máv. üzletvezetősóghez postai csekklappal beküldeni s a csakkeiismervényt a kérvényhez mellékelni. A szombathelyi máv. üzíetvezetőség csekkszáma: 12090. A csekklap középső részének előoldalán „ Igazolv." megjelölést kell alkalmazni, mely megjelölés díjmentesen használható.* E hét betűnél hosszabb megjelölés már díjazás alá esik. Az új igazolvány kiállítási díja 2 pengő, a régi igazolvány érvényesítési illetéke pedig l pengő. Az 1930. évi február hó 28.-án túl beérkező igazolványok után mindkét esetben a két illetve 1 pengőn felül még 3 pengő póMletéket kell beküldeni. E kiállítási, iiletve érvényesíiési illetéket a kérvényre ragasztott póstabéIyeggel kell leróni. A gyermekek részére 1930. évi június hó 16.-ától szeptember hó 15.-éig terjedő nyári évnegyedre négy pengő térítési összeg ellenében rendszeresített arcképes igazolványok érvényesítése, illetve kiállítása 1930. évi május hó közepén kezdődik. Arcképes igazolványra igényjogosultak általában azok, akik arra 1929 évben is jogosuitak voltak, azzal a kiterjesztéssel hogy a jövőben a törvényhatósági jogú ós a megyei városoknak a fogyasztási adó beszedésénél és kezelésénél alkalmazott tisztviselők is igényjogosultaknak tekin-