Esztergom és Vidéke, 1930
1930-08-20 / 65.szám
a hátuk mögé esett. A támadást a török kezdte a lengyel balszárny ellen. De a többi haderők, Dünetvald-, Piccolomlní-, Caprara-, Veteránt-, Pál ffy- és Lodron ezredek, oly merészen és szélvészként vágtató bátorsággal rohantak a lengyelekkel együtt a törökökre, hogy azokat csakhamar szétszórták. A párkányi erődöt rohammal bevették, azt a hidat kartáccsal lőtték, amelyen a török Esztergomba akart hátrálni. Amikor a lengyelek a párkányi erőd falain a két nap előtt elesett bajtársaik fejeit lándzsára tűzve látták, elkeseredett dühvel a szétlőtt dunai hídra szorították a törököket, s így legnagyobb részük a Duna hullámaiban lelte halálát. A lengyelek e győzelem után honfitársaik sorsa felett érzett bánatukban Párkányban minden törököt, még a foglyul esetteket is, felkoncolták. A párkányi győzelem után, amelyhez Esztergom sorsa kapcsolódott, Károly herceg október 19-ón Körtvélyes és Nyáras szigeteknél vert hídon átkelt a Dunán, október 25-én már általános rohamot parancsolt, amelyet heves ágyúharc előzött meg. A bajor gyalogság ekkor benyomult a Rácvárosba és Vízivárosba. Másnap bombákkal s tüzes golyókkal árasztották el a várat, egyúttal feladására szólították fel a török védőket. Amíg ez történt, Sobiesky János Párkánynál őrködött, nehogy Thököly Imre hada a török segítségére jöjjön, és a keresztény hadakat hátba támadja. Thököly ugyanis Léváról Párkány felé indult a szultán parancsára, de titokban előre értesítette a lengyel királyt, hogy a párkányi harc tétlen szemlélője lesz, 1 , mivel Lipóttal már szeretett volna' kibékülni, s úgy gondolta, hogy ez a késlekedő magatartása e tekintetben előnyére válik. Azonban szineskedő magatartása miatt bizalmatlan maradt vele szemben a keresztény sereg és biztosította magát. Ibrahim basa látta, hogy segítség még az egy napi gondolkodási idő alatt sem érkezett, október 27-én este kitűzte a fehér zászlót Esztergom várfokára. Másnap: 1683. október 28-án a keresztény sereg diadalmasan bevonult a várba. A győzelmes hadvezérek első dolga volt, hogy a török mecsetté átalakított székesegyházat újra felszenteltették és hálaadó istentiszteletet tartottak, amelyen a diadalban részes lengyel király is réeztvett.. A lengyelek október 31-én hagyták el Párkányt, Szécsény irányában meneteltek vissza Krakkóba, ú jukban elhódították Thökölytől a helységeket Lipót király részére. Ennek a hős lengyel királynak tiszteletreméltó emlékét örökíti meg a vár ódon falában Esztergom szab. kir. megyei város kegyeletes közönsége, mert tudja, és el nem felejti, hogy a kereszténységet és édes hazánkat a töröktől megszabadítani buzgón segített. Hirdesse otthon ez az emléktábla a nemes lengyel testvéreknek a mi hódolatunkat, igazunkat, meggyőződésünket és hogy Magyarország feltámadásában keresztény lélekkel hiszünk. Ennek bekövetkezéseért imádkoztassa velünk^gyüttérző lengyel testvéreinket továbbra is most már csak értünk : „ ... szabad hazánkat óh add vissza nékünk", hogy szebb jövő körülményei közt legyen szerencsés a küldöttség hozzánk ragaszkodó tagjaival együtt látni necsak a bánatkönnyes szerető keresztény, hanem az Örvendező keresztény magyar nemzetet is. Kő. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Kivilágítás, tűzijáték, tízezer ember, pontifikális nagymise és hét beszéd volt az esztergomi Szent Imre főünnepség alatt Mint minden esztendőben ez idén is ugyanazzal az ünnepséggel ülte meg Esztergom Nagyboldogasszony napját, azzal a külömbséggel, hogy az idén Szent Imre neve és jubileuma hangzott az emberek ajkán Nagy boldogasszony előestén villanyfénytől volt világos a bazilika, kigyúltak a lámpák a kupola keresztjén, a Szent István kápolna várfalán a kettős kereszten és a koronán. Hatalmas tömeg hullámzott a Kisduna partján és a primási palota előtt. Mindenki a tűzijáték kezdetét várta. Hamarosan fel is röppent néhány rakéta és a jégvirág-csillagok igazán szépet mutattak egyenkint. A tűzijáték legnagyobb látványossága és felemelő eseménye Nagymagyarország térképe volt a trianoni határokkal. A tömeg lelkesen tapsolt, de elragadtatás csak akkor lépett tetőpontjára, amikor a trianoni határok vonala elégett és a régi határok maradtak meg. A tűzijáték előtt szép énekszámokban gyönyörködött a közönség. A Turista Dalárda a Prímástéren szép egyházi és hazafias énekeket adott elő Hajnali Kálmán karnagy vezetésével. Nagy boldogasszony napján a Széchenyi-térről megindult Mátéffy Viktor prépost-plébános vezetésével a körmenet, azok között a külsőségek között amelyekről a programmban irtunk. Emelte a körmenet népességét az, hogy sokan eljöttek a vidékről is, igy Schmidt Sándor vezetésével a dorogi, Csanády László vezetésével a tokodi és Rehling Konrád bányafőtanácsos és Seedoch Károly praelátus vezetésével a tatabányai bányászok. Láttunk bányászokat Pilis vörösvárról és a .közeli bányavidékekről is. Igazán dicséretes, hogy a vidék lelkes tömege Esztergomba jött. Tiz órakor kezdődött a nagymise, amelyet Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás pontifikált nagy segédlettel. A mise alatt Buchner Antal főszékesegyházi karnagy vezetésével a zenekar és a kórus Csernoch prímás aranymiséjére irt Szent Istvánmiséjét adta elő, amely Buchner Antal nagy és kitűnő alkotása. Az egész misét rádión közvetítették. A mise végén Serédi hercegprímás pápai áldást osztott, majd szentbeszédet mondott a lelki tisztaságról és romlatlanságról, Szent Imre hercegre emlékezve. Féltizenkét órakor jubiláris diszgyűlés volt az oszlopcsarnok előtt. kezdetű bánatos fohász, hány keserűségtől elszorult magyar torok zengte: „ . .. szabad hazánkat óh add vissza nékünk i a És ilyenkor könnyes lett az éneklő magyar szeme, mintha saját hazájáért, saját imájává vált volna ! Történelmi tény, hogy jóemlékű Sobiesky János lengyel király és Lotharingeni Károly herceg felmentő serege ajándékozta meg Esztergomot azzal az örömmel, hogy a török fenhatósága alól végre felszabadult. Bécs 1683. szeptember 12-én történt felszabadulása után Kara Musztafa nagyvezér hada • eszeveszett futással menekült. Károly herceg erélyesen sürgette a vert török had üldözését, János lengyel király pedig egyenesen Budát szerette volna ostrom alá fogni. Károly herceg Érsekújvár és Esztergom megvételét ajánlotta. Október 2-án megállapodtak abban, hogy előbb Párkányt, utána Esztergomot fogják ostromolni. A megvert török sereg Párkány és Esztergom védművei alatt szerette volna fáradalmait kipihenni. Kara Musztafa szultán intézkedései is ezt árulták el, mert Hassán basát tette Esztergom parancsnokává, a budai basát és saját oltalma alatt harcoló Thököly Imrét 35,000 főnyi hadával ugyancsak ide rendelte. A keresztény sereg, amely Károly herceg, János király, Eszterházy Pál nádor és a bádeni őrgróf csapatából állt, október 7-én ért Párkányhoz. János lengyel király serege harci vágytól égett, s azonnal a török seregre rontott. Heves harc után, minthogy a párkányi törökök készen várták a támadást, visszaverték a lengyeleket. 2000 főnyi veszteséget szenvedett a lengyel had, sőt maga a király és fia : Jakab herceg is életveszedelemben forgott. E csorba csak új támadásra ösztönözte a harcias lengyel katonákat. Október 9 én Károly herceg és a lengyel király hadai egyesültek, s újból erősen támadtak. A lengyelek a Garam felé foglaltak állást,, amely sereg jobb szárnyát János király, a balt Jablonowsky herceg vezényelte. A törökök úgy álltak fel a lengye-1 lekkel szemben, hogy a Garam folyó I Imre halála. irta: Kerényi Rezső (Vége.) III. Idestova egy hete lovagolt Imre herceg kíséretével, amikor hátuk mögött hagyták a Sárvíz gyenge kanyarulatú partját és bevágtak a Bakony rengeteg erdősége mellett Veszprém irányába. Itt-ott lankás dombok, másutt a hatalmas ijesztő erdőség szabálytalan szélét szegélyezve be-be ugrik öbölként egy-egy pusztaság és irtvány, amelyet ritkán szel csörgedező kristályvizű ér vagy fürge tajtékos fodrú szürke patak. A Bakony egyik kiszögelő erdős völgyéből lovak nyerítése, emberi kurjantások zavarták meg a mély csendet. Napsütötte kéklő égboltozat felé egyenesen szálló füstoszlop és az az erdő mélyéből sokszorosan visszhangzó pattogó tűz csalogatta maga felé a királyfit és kíséretét. Hermant és Vecelint küldte oda Imre herceg kémlelőén megszemlélni, mi lehet ott. Nemsokára Hermán a királyi herceg elé járult azon jelentéssel, hogy pogány magyarok egy tisztáson áldozatot mutatnak be, nézze meg őket. Imre királyfi nem sokáig kérette magát. Kíséretével úgy foglalt helyet az erdő sűrűjében, hogy a pogány oltárt, a táltost és a csekélyszámú pogány hivősereget mindenki tisztán láthatta. Már a máglyán feküdt a fehér mén, javában ropogtak a kőoltáron a bükk- és tölgy fahasábok. A pogány hivők meghajolva álltak, akik közül egyszer csak méltóságteljesen előlépett a mély szemű tüzesen varázslótekintetű hófehér szakállú Koplon táltos tekintélyes alakja. Két kezét áldólag szétterjesztve érthető szavakkal bánatos hangon erőteljesen kezdte énekét: Halld hó fohászom te kegyes Terem, Hatalmad látta minden hű felem; Áldó karod volt Árpád fegyvere. Eleink hitét hét törzsünk zengte ... Most titkon áldoz büszke mént a nép, Ha ősszokással oltártűzhöz lép ; Berek viszhangja hó imánk szárnya, És csobogása panaszunk árja . . . Turul-vér már vész, helyén idegen ül, Izé meg ördög vinné el seregestül! Rút német ármány hazánkban rombol, Hitünkért üldöz, vérünkben tombol: Uj vallás gyaláz ősrégi hitet, . , . Koppány vezértől fosztott meg minket I Verd, s irtsd ki őt óh Hadúr, Eleve, Huj, huj, ha harcra kelünk ellene 1 Minden pogány hivő ismételte a táltos végső szavait harci ugrásokkal kisérve: Verd, s irtsd ki őt óh Hadúr, Eleve, Huj, huj, ha harcra kelünk ellene : Csatakedvük tetőfokán lépett elő Imre kíséretével. — Miért nyílik átokra ajkatok ? Ezt sem a felséges király-atyám meg nem érdemli, sem én. Azoknak a tisztes idegeneknek, akik az igaz hitet, az egy élő Isten hitét, az Ur Jézus Krisztus vallását hozták kö zénk, magyarok közé, csak hálával tartozunk; ma ők is jó mgyarok. A ti bálványotok ledől és táltosaitok tanításai elpusztulnak, egy hit fog élni a magyar földön, eltévelyedett magyarjaim, Jézus, az igaz Isten hite. — Ezzel Imre királyfi lándzsáját megvetésül a félig sült áldozati mén oldalába döfte. Vecelin mérgesen nyilat suhogtat, Koplon táltos hanyatt esik, vér buggyan melléből Vecelin nyila tövénél. Parázs, de rövid ütközet kerekedik a táltos vérének láttára. A pogány csoportban verekedett Ete és Kalán. Hermán dárdájának jól irányzott szúrását Boxa páncélos melle fogta fel amely Ete cselszövő szivének volt szegezve. A pogány töredékcsoport Boxával együtt szélvészként elrohant. IV. 1031. szeptember 2.-án kora hajnalban búgtak a kürtök. Hajtók csapatai, lovas fegyverhordók, vadakat gyűjtő kocsik hosszú sorai vágtattak Veszprém alól, a Séd patakon túlról Bakony sűrű erdeje felé. Imre királyfi fegyveres alakját Hermán és Vecelin gróf kisérte. Sehol sem hagyták magára. Már jól bent jártak az erdő mélyén, amidőn Vecelin egy szarvascsordát, Imre királyfi pedig egy falka vaddisznót pillantott meg. Vadászhév elragadta Vecelint és Hermant a királyi herceg mellől a szarvasok után, Imre herceg mit sem törődve magányával, a vaddisznók üldözéséhez fogott. Pattogott az íj, suhogott a nyíl javában. Egy tisztás szélén megmozdult a bokor, két erős alak kapta közre a királyfit. Egyik a hűtlen Kalán volt, a másik ismeretlen pogány Szil. Megragadták, hogy mozdulni sem tudott. Boxa és Ete is hamar ott termett a közeli bozótból. Morz nézéssel mérte végig Boxa a befogott szájú királyi herceget, Ete kaján mosollyal fejezte ki bosszújának Örömteli pillanatát, s igy suttogott: — Lakolsz királyfi, bosszúm martaléka vagyl Kalán, végezz velel Megvillan a tőr Kalán kezében, Imre királyi herceg hasát metszette fel a vad orgyilkos. Szil kivitte Imre testét a tisztás gyepszőnyegére és mindnyájan eltűntek nyomtalanul az erdő évszázados fái között. Estére járt az idő, amikor aggódva és ijedten keresésére indult Vecelin és Hermán a haj tokkal. Megtalálták kihűlt tetemet arcra borulva ... Azt hitték vadkan ölte meg. A legenda sárguló lapjai sem szólnak arról, hogy Imre herceget vadkan ölte volna meg. Gyászba borult egy ország, három évig búsult a magyar, vigasztalan maradt a szerető atya: István apostoli király. Hibátlan mosó selyem-harisnya kipróbált minőség, reklám ára 1.95 P, Illés cégnél, Széchenyi-tér.
