Esztergom és Vidéke, 1930

1930-08-15 / 64.szám

vözlő beszéd mondja: Antony Béla dr. polgármester. 4. Kölcsey—Erkel: Himnus. Ének­lik az összes dalegyletek. 5. A dalegyletek zászlóinak meg­koszorúzása. IV. Felvonulás a levente-zenekar hangjai mellett a főszékesegyházba istentiszteletre. (Utána rövid próba a főszékesegyház északi oldalánál a délutáni összkari énekre.) V. A nevezetességek megtekintése. VI. Déli 1 órakor ebéd a kijelölt helyeken. VII. Délután 3 órakor dalos ünnep a Kath. Legényegylet nagytermében, ahol a megjelent dalegyletek önként választott legszebb énekszámaikat adják elő. Belépődíj: I. hely 2 P f II. hely 1-50 P, III. hely 1 P, állóhely 50 fillér. VIII. Délután fél 5 órakor a Szé­chenyi-téren a megjelent dalegyletek nyilvános Szent Imre-Ünnepélye. Karnagy: Boldis Dezső dr. király­díjas országos karnagy, a dalos­kerület ügyvezető elnöke. Az összkarok ünnepi műsora : 1. Pa pp-Váryné—Szabados: Hit­vallás. Éneklikaz összes dalegyletek. _ 2. Dohnányi: Szent Imre-énekek. Éneklik a vegyeskarok. 3. Koudela: Szent Imre-énekek. (Az Országos Magyar Dalos Szövet­ség kiadványa.) Éneklik a férfikarok. 4. Beethoven: Isten dicsősége. Éneklik a vegyeskarok. 5. Búcsúszó. Mondja Antony Béla dr. polgármester. 6. Az emléktárgyak kiosztása. 7. Ammer: Nem, nem, soha I Éneklik a férfikarok. 8. Kölcsey—Erkel: Himnusz. Ének­lik az összes dalegyletek. IX. Délután háromnegyed 6 óra­kor : a vidéki dalegyletek sorako zása hazautazásra. Kérjük Esztergom város közön­ségét, hogy e kedves ünnep alkal­mából házaikat fellobogózni s a fo­gadtatáson, a főszékesegyházi szent­misén, a legényegyleti és a Széche­nyi-téri délutáni ünnepélyeken minél nagyobb számban vegyen részt. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^mmm Ünnepélyes megnyitása volt az eszter­gomi történelmi kiállításnak. Amint megírtuk, vasárnap délelőtt nyílt meg a Bibliotékában a törté­nelmi kiállítás, amelyen Esztergom sok történelmi emlékét láttuk együtt. A kiállítást Lepold Antal dr. pre­látus-kanonok nyitotta meg Eszter­gom előkelőségeinek, s a közönség köréből is sok érdeklődő jelenlétében. A nagyteremben kiállított anyag legnagyobb részében esztergomi képek szerepelnek a XVI. szAól. Értékes darabokat láttunk a kegyérmék s törté­nelmi éremgyüjteményben is. Amint a szemlélődök véleményét hallgattuk, majd mindenkitől azt hallottuk, hogy a kiállítást Zwillinger Ferenc dr. metszetgyűjteménye teszi értékessé és teljessé. Zwillinger dr. gyűjte­ménye nélkül nem lehetett volna elérni azt a hatást, amelyet a kiállí­tás érdekességénél fogva kiváltott. Zwillinger Ferenc dr. ügyvéd évek hosszú során gyűjtötte az eszter­gomi metszeteket, úgy, hogy ma kö­zel háromszáz metszete van. £Iem is maradt el az elismerés. Lepold Antal dr. megnyitó beszé­dében ismertette a kiállítás munká­ját és azt a célt, amelyet azzal el­érni igyekeznek, t. i., hogy a törté­nelmi kiállítással is a Szent Imre­ünnepségek fényének emeléséhez kívánnak hozzájárulni. Elismerő sza­vakban emlékezett meg azokról, akik a kiállítás fáradságos munkájában részt vettek, különösen Zwillinger Ferenc dr. ügyvédről, akinek gyűj teményével sok emléket biztosított a jövőnek. Természetesen elismeréssel kell három éve kénytelen volt a magyar haza érdekében feleségül venni, őrizte meg életét fogadott tisztaság­ban, de még ennekelőtte sem kere­sett női barátságot. Bár ezt tudta a a szépséges barna Ete, mégis égett tüzes szeme Imre herceg látásán s alattomos hálója ott settenkedett a királyi herceg körül, épúgy mint nőt­len korában. Nagyravágyóan szere­tett volna egykor királyné lenni. Ennek az útját remélte még akkor is egyengetni, amidőn Imre máshoz kötötte életét. Gyönyörű Ete és ra­vasz atyja előtt semmi sem tűnt fel lehetetlennek, ami érthető, mert a királyi udvarhoz férkőzve csak lát­szólag tartoztak a keresztények közé, titokban a pogány magyarság ősi gondolkozásának és hitének adtak szivükben helyet. A pannonhalmi főapátságnál a ki­rályfi két napos pihenőt tartott. Itt végleg rászánta magát Ete, hogy utolsó kiserletet tesz a királyfi őszinte szintvalló gondolkozásának és érzel­meinek kipuhatolására. Alkalmas pillanatnak látszott az esti szürkületi magány, amikor a királyi herceg szobájában sétálgatva pihen, vagy imádkozgat. Ete annál is inkább bátorságot vehetett a belépésre, mert őrt a fiatal Kalán állt, aki már sokszor csókolta Ete kerek hamvaspiros arcát, aki beléje nyakig szerelmes volt... Belépett... A királyfi ámulva nézett a bátor leányra, mint szokatlan látványra. — Ete, parancsolom, hogy azon­nal hagyd el szobámat l De a leány leborult a királyfi előtt s zokogva, esdőn igy válaszolt: — Tégy életemmel, amit akarsz, felséges herceg. Előtted féregként porba borulok, mert szivem vágyva vágy, sz3retve szeret. — Ete, nyugodjál meg I Én Istené és a boldogságos szeplőtlen Máriáé vagzok. Szereteted se merészeld előttem többé nyelvedre venni, nem még szerelmedet. Kelj fel és menj szépen békében atyádhoz I Felállt a leány, egy pillanatig far­kasszemet nézett Imre királyfival. Majd hirtelen, mint a hiúz, a ki­rályi herceg nyakára vetette magát Éte és... tarkójára nem várt forró csókot nyomott. Imre a főúri leányt lealázóan el­lökte magától és szolgáiért csen­getett. — Várj, felséges királyi herceg úr, bosszúvágyó szivem s lelkem nem nyugszik soha! Elrohant... Igazat mondott, mert a szerelemhez egy lépés a gyűlölet, amelynek sokszor rettenetes bosszú a szülötte ... Kívülről tompán csak annyit hangzott vissza a nagy fo­lyosó : — Kalán jöjj velem I — Mire a szolgák előkerültek és benyitottak Imre királyfihoz már halk lódobogás jelezte Éte távozását. A királyfi méltatlankodó hangon azonnal közölte Boxával, hogy leánya mit tett, amiért Étének köréből végleg távoznia kell, de ő, az atya maradhat a királyi udvarnál, neki megbocsát, s felséges atyjának Ete esztelen tetté­ről említést tenni nem szándékozik. Ézt leszámítva Imre királyfi két pihenő napja nyugodtan telt el. Folyt, köv. szólnunk Lepold Antal dr. prelátus­kanonok fáradságos és gondos mun­kájáról, aki ismét tanújelét adta mű­történelmi tudásának. A sikerben része van Zákonyi Mihály dr.-nak, a Bibliotéka könyvtárosának és Peltz József dr. numizmatikusnak is. A ki­állítás augusztus 25 ig lesz nyitva és díjtalanul megtekinthető d. e. 10—12-ig, d. u. 3—5 ig. Külföldiek az esztergomi Legénynapon. A Szent Imre-ünnepségeknek egyik programmszáma lesz az esztergomi Legénynap, amelyre, mint értesü­lünk, külföldről is érkeznek kép­viselők. A külföldiek legnagyobb részben németek, hollandok és bel­gák, akik most szombaton, augusz­tus 16-án d. u. háromnegyed 5 óra­kor érkeznek Esztergomba a bécsi hajóval és este részt vesznek a Legényegyletben tartandó nagygyű­lésen. Az esztergomi Legénynap rende­zősége kéri az iparosokat, hogy tes­tületileg vegyenek részt és minél nagyobb számban jelenjenek meg az esti gyűlésen. Az Ipartestület már intézkedett, hogy tagjai a vendégek fogadására zászlók alatt vonuljanak ki. A hajóállomáson a levente zenekar és a Legényegyleti Dalárda is jelen lesz. A fogadtatás után a menet be­vonul a Legényegyletbe. Három­negyed nyolckor vacsora lesz, ame­lyen nem kötelező az étkezés. A vacsora után tartják meg az inter­nacionális gyűlést, amelyen több beszéd hangzik el. Másnap részt­vesznek a legénynapi gyűlés részt­vevői a dalosünnepélyen. Beszélgetős liráiyfalvy-Eraft Károllyal, a gimnázium freskóinak festőjével. A bencésgiranázium lépcsőházában állványok jelzik, hogy ott nagy munka folyik. Az állványok tetején fehér köppenyben Királyfalvy-Kraft Károly festőművész dolgozik es ugyancsak el van merülve munká­jába. Kezében több ecset, de most éppen valami permetező-féle géppel a falat nedvesíti. A falon köröskörül már öt freskó befejezett, most az utolsón van a sor. Felmászunk az állványokra. A festőművész-tanár készséggel áll rendelkezésünkre és szívesen beszél munkájáról. — Néhány vonás van még hátra az ötödik képen, aztán áttérek a hatodik freskóra. Szeretném mielőbb befejezni a munkát, de ebben a hó­napban egészen biztosan készen leszek. — Mit ábrázolnak tanár úr fres­kói ? — kérdezzük. — Mindegyiknek meg van az alá­írása. Természetesen latin szöveggel. Csak egy freskó alatt lesz magyar szöveg, az integer kép alatt: Hazád nak rendületlenül. Az első kép Szent Benedeket, mint tanítót, a második mint hithirdetőt ábrázolja. A legfrappánsabb momen­tumokat vettem. A harmadik freskón Asztrik apát Szent Istvánnak át­adja a Koronát. A negyedik Pan­nonhalma alapítása, az ötödik Szent Imre herceget ábrázolja Gellért püspökkel és a hatodik a gimná­zium egy osztályjelenete vagyis a bencések mai munkáját jelképezi. Ez utóbbinál Tihanyi tanár állt mo delit, Magyarország térképe előtt áll és magyaráz a papnövendékeknek és cserkészeknek. E kép alatt áll: Hazádnak rendületlenül.. . Valamennyi kép elevenséget, moz­gást, életet mutat. Amint a feskókat egyenkint néze­getjük, szinte érezzük a tartalom erőteljességót. Ezek a felkeltett érzé­sek egyúttal a művésztanár kitűnő munkáját is jelentik. — Ezek a képek — folytatja Királyfalvy tanár — igazi freskók. Én azt hiszem, hogy ez lesz Esz­tergom legértékesebb és legszebb lépcsőháza. A környezetet, vagyis a diszítőmunkát pesti iparművészek készítették. Látjuk, hogy az integer-kép mel­lett mozaik keretben egy feszület függ. A mozaik is festés és a meg­tévesztésig hű. Mielőtt a pannonhalmi freskó el­készítésébe kezdenénk — magya rázza tovább Királyfalvy tanár — Pannonhalmára kell utaznom, hogy az apátság mögött a hegyeket tanul­mányozzam. Hű munkát akarok ki­| hozni. Mire a diákok megérkeznek, kész leszek egészen és új lépcső ház fogadja őket. Novemberben egy nagyobb ünnep­ség keretében Serédi hercegprímás fogja felszentelni a lépcsőházat. Úgy tudom, a kultuszminiszter is eljön. Még érdeklődünk Királyfalvy ta­nár Mátyás-templomi munkája fe­lől is. — A Mátyástemplom falfestmé­nyeinek restaurálásával és konzervá­lásával elkészült az északi fal. A bizottság nagy megelégedéssel vette át az eddigi munkát és jegyzőköny: vileg azt a megállapítást vették fel, hogy bárcsak minden műemlék res­taurálását és konzerválását ennyi gonddal, szakértelemmel és ügysze­retettel végeznék, mint a Mátyás­templom restaurálási munkáját. Most szünetel a munkám és csak a nem­zeti ünnepségek után folytatódik s minden bizonnyal a jövő évre is áthúzódik. Ezeket mondotta Királyfalvi-Kraft Károly festőművész tanár. Nagyon örültünk szavainak ós mintha a gimnázium freskói beszédje utón kétszeres értékűek lennének. Elmond­hatjuk, hogy gimnáziumi freskóin­kat Királyfalvy-Kraft Károly festette, az a tanár, aki a koronázó Mátyás­templom freskóit konzerválta, aki Székely Bertalan és Lotz Károly munkáját konzerválta és újította meg művészi tökéletességgel az utó­kornak. Királyfalvy-Kraft Károly tanár az­előtt sokáig élt Esztergomban és a háború alatt a tanítóképzőben is ta­nított. Büszkeségünk azzal is emelkedik még, hogy Királyfalvy-Kraft Károlyt esztergominak vallhatjuk. Milyen szempontok érvé­nyesüljenek a tanító­választásnál ? Augusztus 15-i dátummal két új tanítói állás pályázata jár le Esz­tergomban. Ugy halljuk, hogy aug. 23 án lesz a választás. Egy tanítói állás a belvárosi elemi fiúiskolában, egy állás pedig Szentgyörgymezőn üresedett meg. Érdekessé teszi a választást, hogy a megválasztandó tanítók egyike Szentgyörgymezőre mint igazgató kerül. Tudnunk kell ez utóbbi állással kapcsolatban, hogy a szentgyörgymezői igazgatóságot a jelenlegi tanítók közül senki sem vállalta és így az újonnan megvá­lasztottak közül esik valakire az igazgatói megbízatás. Maradjunk csak mindjárt az igaz­gatói kérdésnél. Eddig Hegedűs

Next

/
Oldalképek
Tartalom