Esztergom és Vidéke, 1930

1930-07-31 / 60.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 60. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 CSÜTÖRTÖK, JÚLIUS 31 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Miről beszélnek Esztergomban ? (v) A mult hét csütörtökje, péntekje és szombatja izgatott hangulatba hozta a mi csendes, sok bajokkal küzdő városunkat. Zsongás, mozgolódás tette élénkké Esztergomot. Pedig ugyancsak fontos dolgoknak kellett történnie, mert itt ná­lunk a gazdasági bajok foly­tán az emberek már-már olyan érzéketlenek, olyan nembáno­mok, hogy meg kell állnunk és kérdeznünk: mi is történt? Mondanunk sem kell, hogy a zárdaépítkezések Kovács-ügye okozott szenzációt. De nem a szenzáció izgatja az esztergomiakat, hanem an­nak esetleges fejleményei, hogy tulajdonképpen mi is követke­zik ezután ? Valami kirobbant Esztergom­ban. Egyesek bombának mond­ják, mások szikrának. Beszél­nek róla pro és kontra, tár­gyalják, varriálják, innen is, onnan is mérlegelik a helyze­tet. De a végeredményben mindenki azt kérdezi: mi lesz ebből, mi következik ezután? Ez érdekli az embereket! A magunk részéről nyuga­lomról kell szólnunk. Minden megy a maga útján és nem érvényesülhet más, mint az igazság. Ezt keresni kötelessé­günk is akár van baj, akár nincs, azt kell mondanunk, hogy nem szabad a maga út­ján hagynunk az ügynek kifej­lődését, sőt ki kell lépnünk a porondra és minden kertelés nélkül a dolgok mélyére tekin­teni. Ha vizsgálatnak kell jön­nie, jöjjön azonnal és terjed­jen ki az egész valóságra. Itt nem szabad hallgató várako­zásba helyezkedni, itt inkább elő kell segíteni a kiíejlődest, vezessenek bárhová is a szá­lak. Ezeket azért mondjuk, mert talán egy város sincs olyan súlyos gazdasági helyzetben, mintEsztergom. Nagyon-nagyon válságos napokat élünk, tehát ha bajokat kell keresnünk, ak­kor morális kötelességünk, hogy számba nézzünk a számba jö­hető okokkal. Amikor ezek a dolgok a zárdaépítéssel történtek, éppen idig, tisztes dolgozó iparos és több üzletben, iparosnál és ke- most, öreg napjaimra, a pusz reskedőnél jártunk. Megmond­juk őszintén, fogalmunk sem volt, hogy milyen súlyos a helyzet Esztergomban, pedig már sokat irtunk az itteni ba­jokról. Voltunk egy régi esztergomi üzletben. Hetven év körüli a tulajdonos, ősz, gondterhes ember. Kétségbeesés ült az arcán. Majdnem hogy elsírta magát. — Uram — mondja — tel­jesen a csőd szélén állok. Jó nevű, régi üzletem becsukás előtt áll. El kell bocsátanom se­gédeimet és magam kell, hogy maradjak. Jönnek az adóval, itt a 95 százalékos pótadó, ami­ben nem is tudom, hogy mit fizetek, keramitot-e, vagy a jö­vedelmi adót, amikor jövedel­mem nincs ... Itt a végzés, jön a végrehajtó; nem, én nem tudom, hogy mit csináljak?! Becsületes ember voltam min­tulás elé nézek. Mi lesz, mi lesz ebből ? Nemcsak egy ilyen panaszt hallunk, sokat, nagyon sokat. Minden vonalon ugyanaz a le­targikus hangulat, üzemreduká­lás, pénztelenség, a követelést nem tudják megkapni és eze­ken felül Damokles kardjaként ott függ a végrehajtás több és több cimen. Panaszkodik az adós, panaszkodik a hitelező. Egyszóval valamerre nagyon lehúz a mérleg karja. Két őrületes ellentét áll ma szemben egymással: nyomor és panama. Nagyon helyeseljük az állam hangját, amikor szi­gorú vizsgálatot követel. Igen, egy oldalon nem hal­mozódhaíik fel a pénz, és ha megtorlással állnak a bűnös üzelmek elébe, talán a mérleg terhe könnyebb lesz és eny­hülni fog napjaink feszültsége. Mikor lehet felmondani a kötött forgalmú lakásokat? Ennek a cikknek időszerűségét a holnapi augusztus elsejei felmon­dási terminus adja meg. Köztudomású dolog, hogy a leg­több városban, így Esztergomban is, a bérbeadott lakások nagy része kötött forgalom alá esik. A köJött forgalom kétirányú korlátozást jelent: egyrészt ezen lakások után csak a kormány által kibocsátott u. n. La­kásrendeletben előirt nagyságú bórt keli fizetni, másrészt ezen lakásokat a háztulajdonos csak a lakásrende­letben előirt esetekben és módon mondhatja fel. Jelen cikk célja: áttekinthetővé tenni azokat az okokat, amelyek alapján a háztulajdonos kötött for­galmú lakással biró bérlőjének fel­mondhat, továbbá röviden ismertetni a felmondás módját. Az érvényben lévő jogszabályok alapján a felmondási lehetőségeknek három kategóriáját különböztethet, jük meg. I. Az első csoportba tartoznak az indokolt felmondás esetei, amelye­ket a lakásrendelet tüzetesen fel­sorol. Ezek az indokok a következők: ha nem a saját házában lakó tu­lajdonos maga akar beköltözni saját házába, vagy ha közeli hozzátarto­zója (gyermeke, szülője, testvére) részére akar ott lakást juttatni; ha a saját házában lakó háztulaj­donos jelenlegi lakása életviszonyai­nak vagy családi körülményeinek nem felel meg; ha a saját házában lakó, de meg nem felelő, lakással biró háztulajdo­nos olyan, a saját lakásával köz­vetlen szomszédos lakást mond fel, amellyel eddigi lakása megfelelően kibővíthető; ha a háztulajdonos engedélyt ka. pott arra, hogy házát lebonthassa és helyébe újat építhessen. Az indokolt felmondás bizonyos eseteiben a háztulajdonos a bérlő­nek más lakást egyáltalában nem, más esetekben saját eddigi lakását, bizonyos esetekben pedig más kielé­gítő lakást köteles felajánlani. II. Di a lakásrendelet minden indokolás nélkül is megengedi a fel­mondást, ha a tulajdonos a bérlő­nek más megfelelő lakást biztosít. Míg tehát indokolt felmondás ese­tében a tulajdonos legfeljebb kielé­gítő lakást köteles a 'bérlőnek fel­ajánlani, addig az indokolás nélküli felmondásnak az a feltétele, hogy a tulajdonos a bérlőnek felmondott lakása helyett megfelelő lakást biz­tosítson. A megfelelő lakás kritériu­mait a rendelet jóval szigorúbban határozza meg, mint a kielégítő la­káséit, így kielégítő már a lakás, ha két személyre esik egy szoba, míg megfelelőnek csak az a lakás tekint­hető, amelyben a bérlő személyére két szoba, vele együtt lakó és 12 éven felüli hozzátartozóira pedig szemólyenkint 1—1 szoba esik. Indokolás nélkül bérnegyedenkint csak egy lakást lehet felmondani. III. A harmadik kategóriába tar­toznak a bérlő hibájából való fel­mondás esetei. Ezek az esetek a közetkezők: a bér nem fizetésének vagy ké­sedelmes fizetésének esete; ha a bérlő a lakást szerződés­ellenesen használja, azt szándéko­san rongálja, vagy annak használa­tát jogosulatlanul, másnak engedi át; ha a bérlő a tulajdonost, ennek hozzátartozóját a többi lakókat vagy a ház rendjét súlyosan sérti, vagy tűrhetetlen magaviseletet tanúsít. Ezekben az esetekben a tulajdo­nos a vétkes bérlőnek más lakást felajánlani nem köteles. A felmondás csak a helyi szabály­rendeletben előirt időpontban történ­hetik, tehát nálunk február 1-én má­jus l-re, illetve augusztus 1-én no­vember l-re. A felmondás történhetik szóval is, írásban is, de csak úgy érvényes, ha azt a bérlő írásban elfogadja. Ha a bérlő a felmondás elfogadását írásban el nem ismeri, a felmondás érvényességének kimondása iránt a bírósághoz kell fordulni, aminek azonban a felmondás közlésétől szá­mított 15 nap alatt okvetlenül meg kell történnie. Végül két, a közönség körében nagyon elterjedt téves nézetre kívá­nunk rámutatni. Az egyik arra vonatkozik, hogy mely lakások tekintendők kötött for­galmúaknak ? A tévhit az, hogy csak azok a kötött forgalmú lakások, amelyekben a mostani lakó már leg­alább 1917 óta lakik. A valóságban a Lakásrendelet korlátozásai mind­azon lakásokra kiterjednek, amelyek bériete 1927 november l-e előtt ke­letkezett. A másik tévhit az, hogy a laká­sok kötött forgalma 1932-ben meg­szűnik. Érre vonatkozólag semmi­féle jogszabály nem intézkedik. A Lakásrendelet csupán annyit mond, hogy a népjóléti miniszter rendeleti­leg megszüntetheti egyes városokra nézve a kötött forgalmat, ha ezt indokoltnak látja. Hogy ez Eszter­gomra nézve mikor következik be, azt senki előre nsm tudhatja. Annyi bizonyos, hogy mind a szabad for­galom teljes visszaállítása, mind pe­dig a mai állapot fenntartása mellett igen sok komoly és fontos érvet lehet felsorakoztatni. És meggyőző­désünk az is, hogy a gazdasági élet törvényei szerint a szabad forgalom­nak előbb vagy utóbb feltétlenül helyre kell állania I Wolek József megérkezett I Városunkban oly előnyösen ismert Wolek József zongora hangoló és javító Észtergomba érkezett. Felkéri mindazokat, — vidékieket is — akik­nek zongorája hangolást vagy javí­tást igényel, adják le címüket kiadó­hivatalunkba. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- O i^^^ I , ll^AÍ Esztergom, Széchenyi-tér h közó. konyha- és kenyérruha, ff £* p> |T|Í| fífi I HQ7$AÍ1£)i 16. sz. (Saját ház.) Tele­*fc-»Ki#X44 abrosz (nagyban és kicsinyben) • OlUfclIiailII 1-CUM.IUl ICM fonszám 135. Házi ken­WLI bfcUWlJli legjutányosabban beszerezhető H " y ~"™«<"°«j<

Next

/
Oldalképek
Tartalom