Esztergom és Vidéke, 1930
1930-07-17 / 56.szám
Az adómorál karakterizálja a népeket, öntudatra mutat és az állameszme általános publicitására. Ahol természetesen gyenge az adómorál, ott a fenti két tulajdonság is kevesebb; mig az emelkedett adózási erkölcsű országok egyúttal a legszilárdabb konstrukciójú nemzetek. Mert voltaképpen mi is az az adó. Jlz önkormányzatú nemzetek kiadásainak fedezetére, az önkormányzati szero, — a képviselőház, — által megállapított fejenkén ti részesedés. Tehát az adót magunknak állapítjuk meg s voltaképpen magunknak is fizetjük, így lenne az ideális elképzelés. Vannak államok, ahol ez a tényleges állapot is. Például ^Németország. A nagynémetek talán azért is olyan nagyok minden megnyilatkozásukban és azért olyan kongruens az állam és a nép, mert minden polgár lelkében ott él az állam minden képzelhető baja, kívánsága. Aktiv állami életet csak hasonló mentalitással lehet élni. Németországban mindenki tudja hogy az adó a közjavát mozdítja elő, ami voltaképpen szentebb minden magánérdeknél; a német tehát becsület beli kérdést csinál az adózásból. A társadalom megvetése sújtja az adócsalót, adóeltitkolót, mert a többieket, — a közösséget —i igyekszik megrövidíteni. A német fináncigazgatás ezen közszellem alapján reálisan tud számolni s hihetetlen energiával épiü ujjá romjaiból a német nemzetgazdaságot. Amig azonban eme példát nézzük, az itthoni állapotok felett el kell szorulni a szivünknek. Nálunk „kunszt" az adónemfizetés, az adóeltitkolás, mintha a világ leggazdagabb nemzete lennénk s az adók csak a fisl^as feneketlen zsákjába hullanának s nem a köz javát mozdítanák elő. Holott pedig holtszegények vagyunk, a vagyonigazgatásunk állandóan a felborulás ellen küzködik s a nemzet ható energiáját nem tudja kifejteni, mert gazdasági nehézségek akadályozzák. Sürgős akciót kellene indítani az adómorál érdekében, hogy legalább fiaink már a tisztultabb közszellemben nevelkedjenek. Életbelépett a boletta-törvóny. A gabonatörvény most már megjelent a hivatalos lapban s így az már törvényérőre emelkedett. A gabonaforgalom tehát már az új törvény által előírt módon fog lebonyolódni. A gazdát nagyon közelről érdekli, hogy mi is az a gabonajegy, hogy ezzel kapcsolatban mik az ő jogai és kötelességei, hogy miben lesz hasznára az új rend, hogy gabonájának eladása és megőröltetése körül mit kell tennie. De általában mindenkit érdekel — nemcsak a gazdát és gabonakereskedőt — az a kérdés, hogy a gabonaforgalom ,most mar miként fog végbetnenni. Erre való tekintettel az alábbiakban részletesen tájékoztatjuk a közönséget a gabonaforgalom életbe lépett új rendje felől. Mi a gabonajegy? Aki gabonát akar vásárolni, annak a később közzéteendő helyeken kapható gabonajegyet kell szereznie készpénzfizetés ellenében a melynek ára minden métermázsa buza, rozs vagy kétszeres után 3 pengő. A termelő gazda a buza, rozs és kétszeres eladása alkalmával beköveteli e vevőtől minden métermázsa után a gabonajegy 3 pengőről szóló szelvényét. Ilyen szelvény nélkül a termelőnek búzát eladni vagy cserébe adni nem szabad. A szelvény 3 pengő árából a vevő semmit sem számíthat be az eladó termelőnek, hanem a szelvényt a kialkudott (vagy piaci áron) felül köteles kiszolgáltatni. A szelvény a gazdánál marad, mig a vevő kezében marad a gabonajegy másik része, az úgynevezett gabonalevél. Ez a gabonalevél kiséri a gabonát egész útjában a forgalomban. Mi hasznát veszi a gazda a szelvénynek? A gazda, aki a buza és rozs (kétszeres) eladásából kifolyólag a vó teláron felül gabonaszelvényekhez jutott ós pedig annyi szelvényhez, ahány métermázsát eladott a yevőnek, szelvényeit összegyűjti és azokkal az adóhivatalban adóját fizetheti. Mép pedig a szelvénnyel fizetni kell a fenálló adóhátralékot, valamint a folyó évi adót az 1930. év végéig. Ha a gazdának az adóba beszolgál tátott szelvényeken felül még meg marad szelvénye, úgy e szelvényeket az adók kifizetéséről szóló tanúsítvány ellenében készpénzben beválthatja a később megjelölendő helyen. Adóba történő beszolgáltatásnál minden szelvény 3 pengő értékben fogadtatik el, az adófizetés után fennmaradó szelvény pedig darabonként 3 pengő készpénzben beváltatik. Az 58 pengő kataszteri tiszta jövedelmen alóli kisgazdák nem fizetnek adót. Azoknak a kisgazdáknak, akiknek egy község területén lévő összes földbirtokuknak kataszteri tiszta jövedelme az 58 pengőt meg nem haladja, állami földadóját nem kell a magukéból fizetniök, mert azt helyettük a gabonaalap fizeti be. Tehát ezzel a körülbelül 5 holdnál nem nagyobb kisbirtok mentesül a földadó fizetése alól. Aki exportálja a gabonát. Annak a gazdának, aki saját termésű gabonáját közvetlenül külföldre szállítja ki (exportálja), aki tehát nem adta el gabonáját valamely belföldi kereskedőnek, vagy egyéb személy nek, szintén jár métermázsánként 3 pengős szelvény, illetve ilyen szelvénynek az értéke készpénzben. Ki tekintendő termelőnek ? A törvény szerint nemcsak maga a törmelő gazda köteles és jogosított a gabona eladása alkalmával gabonaszelvényt bekövetelni, hanem rajta kivül még termelőnek tekintetik mindaz a a mezőgazdasági cseléd és munkás, akinek a mezőgazda munkája fejében gabonát szolgáltatott ki, erre a gabonájára nézve. Ugyancsak termelőnek tekintetik az a lelkész, tanító, illetve egyéb egyházi vagy községi alkalmazott, aki javadalmazás címén kapta a mezőgazdától természetben gabonáját. Az ilyen munkateljesítés fejében kiszolgáltatott gabona után a munkás, a lelkész, tanító stb. természetesen nem ad gabonaszelvényi a gazdának, sem a gazda nem követelhet szelvényt a munkástól, tanítótól stb.től. Ha azonban a munkás, tanító, lelkész stb. el akaja adni a munkabér fejében kapott gabonát, úgy a vevő köteles neki az áron felül métermázsánként 3 pengős szelvényt kiszolgáltatni és az eladó munkás tanító stb. köteles ilyen szelvényt a vevőtől követelni. A gazdák egymásközötti buzarozs forgalma is bolettamentes. Továbbá gabonajegy nélkül történik a gabona eladása, cseréje, vagy egyéb átruházása arra a búzára és rozsra nézve, amelyet a gazdák egymás között mezőgazdasági vagy háztartási célra ruháznak át. Ha például egy gazda, akinek nincs el ág gabonája, a szomszédjától, vagy más közsógbeli gazdától akár pénzért, akár más terményért cserébe, akár egyébként venne annyi búzát, amenynyi a gazdaságában és háztartásában szükséges, úgy a buza átadása is jegy nélkül történik. A vámkereset. Végül nem kell gabonajegy ama buza és rozs után sem, melyet a gazda, munkás, lelkész, tanító stb. a vámőrlés díja fejében a malomnak átad. Erre a gabonára nézve a vám* őrlő malom is termelőnek tekintendő, úgy, hogy vámőrlő molnár ezt a vám fejében kapott gabonát bármilyen vevőnek szintén csak ily módon, három pengős gabonaszelvány ellenében szolgáltathatja ki, s a vevő köteles viszont a molnárnak ez után a gabona után a 3 pengős szelvényt a kialkudott áron felül átszolgáltatni. Ha a gazda a vámért megőrlött gabonájából nyert lisztet és korpát nem a saját háztartásában, mezőgazdaságában, vagy állathizlalásra használja fel, hanem akár őrlemény formájában, vagy azokból készített élelmiszer, vagy más iparcikk formájában el akarja adni, úgy SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülházi szövött köző, konyha* és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Pel Lá S ir Esztergom, Széchenyi-tér Tinnsii iesz- ( Sa i át ház-> Teie&.IU1IGU fonszám 135. Házi kenwmmmmmmmm der szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 56. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, JÚLIUS 17 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér
