Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-19 / 6.szám

a betegforgalom szabad fejlesztésével. Most az új rendelettel tehát nemcsak 73 ezer pengővel kevesebbet kap a kórház, hanem az alacsonyabb 2 P 56 filléres ápolási díjjal még a 20 ezer pengős bevételtöbblet is elmarad. Ebből a 20 ezer pengőből fedezték a Csikós-féle ház árának egy részletét, kamatait és a házban tör tént átalakítási munkálatok és berendezések költségét. Mivel pedig ettől az Összegtől is elesik a kórház, nem lesz képes a hátralévő fizetnivalókat rendezni, arra pedig gondolni sem lehet, hogy a kórháznak ezt a traktusát a terv szerint berendezzék. 1925-ben a népjóléti minisztérium 500 millió korona (ma 40 ezer pengő) segélyt igért meg teljes határozottsággal, de sajnos, a pénzt nem folyósították és az egész ügy feledésbe meni. Később a városi képviselőtestület felterjesztést tett a minisztériumba, hogy állami kölcsönt nyújtsanak a kórháznak. A válasz az volt, hogy a zárszámadás feleslegeiből fedezzük a szükséges kiadásokat. Telje, sen magunkra maradtunk és a segítség helyett újabb terheket kaptunk. A Csikós-féle ház 48 ezer pengőbe került, a vételár nagyrésze nincs kifizetve, a kamatot is kell fizetni. Hogyan rendezzük ezt a dolgot, amikor főbajaink is vannak, amikor segélyre volna szükségünk, hogy a kórházi állapotaink javuljanak. Tartozásaink vannak az esztergomi kereskedőknél és csak jóindulatuknak köszönhetjük, hogy hitelt kapunk. A négy pengős ápolási díj mellett a mult évben már-már helyzetjavulást észleltünk és reményünk volt a válság kikerülésére, de most szót sem találunk arra, hogy mi következik a jövő hónapokban. A rendelet szerint redukálni kell az élelmezést, a fűtést, A tejszövetkezet kérdéséhez a következő hozzászóllásokat kaptuk: Az „Esztergom és Vidéké "-ben mér két ízben írtak cikket a tejszövetkezetről. Esztergom város tejellátása és tejértékesítése közgazdasági szemponjainkat érintő kérdés s igy ha helyesen akarjuk elbírálni és hibáit orvosolni, kell, hogy minden körülményére kiterjedjen a figyelmünk. A tejellátás zavartalan és minden szempontokat kielégítő elintézése érinti a termelőt, a kereskedőt és a fogyasztót. Azért mind a három tényező igényeit figyelembe kell venni. A tejértékesítés legegyszerűbb formája a friss állapotban a tehén alól való eladása, legkevesebb a kezelési költség és legnagyobb haszonhoz jut a termelő. Ha a termelő nem tudja tejét friss állapotban saját maga kellő árban értékesíteni, közbe kell iktatni a kereskedőt, aki összpontosítja a tejet és nagy tételekben helyezi el, vagy tejtermékké dolgozza fel. A tejszövetkezet sem végez mást, mint a tejkereskedő, csak hogy itta haszon mérsékeltebb és vissza száll a termelőre. A szövetkezet részvényesei, tagjai maguk a termelők. Kereskedőnek, szövetkezetnek rendeikeznie kell feldolgozó gépekkel, szállító eszközökkel és edényekkel, azonkívül kézimunka erővel. Ez mind kiadást jelent, amely a kereslet és a világítást, 5300 pengővel a gyógyszert, a vízfogyasztást, a mosást, szóval mindent. A legrettenetesebb, hogy erősen redukált számban vehetjük fel a szegény betegeket. A meglévő létszámot apasztani keil. Szivettépő jelenet volt, amikor a Simor-kórházból harminc beteget kellett elbocsátani. Ez a harminc beteg az ősszel kérte a felvételt. Rongyos ruhákban jöttek, védelmet, gyógyulást kerestek és most télvíz idején az utcára kerültek, ugyanabban a rongyosfoszlott ruhában, mindenkitől elhagyatva. Mi lesz ezekkel? Azok, akik a társadalombiztosítóhoz tartoznak, szükség esetén orvosi vagy kórházi kezelésben részesülhetnek, de a szegény néposztály minden védelem nélkül áll. A jelenlegi szegénybeteglétszámot redukálni kell és csak a rendelet szerint vehetjük fel a betege Ret. A fizető betegek után jelentéktelen a bevétel, mert ezek csak két százaié' kát teszik az évi létszámnak. A ren delettel gátat vetettek a szabadforgalmunknak és elzárták a szegény népet a kórháztól. Isten mentsen, hogy egy járvány fellépjen, mert annak következményei a szegényekre nézve kifej ezhetetlenek. Gönczy Béla dr. igazgató-főorvos szomorú információja, kell, hogy Esztergom főispánját és országgyűlési képviselőjét gyors közbenjárásra indítsa. Nem tudunk és nem akarunk a következményekkel számolni és reméljük, hogy az összes magyar kórházak panasza belátásra fogja birni a népjóléti minisztériumot. kínálat szerint egyrészt a termelőre, másrészt a fogyasztóra háramlik. Szövetkezeteknél a tejkezelés átlagban véve 1000 liter tejet, mint minimális mennyiséget véve alapul, a legszűkebb számítás szerint 4 fillér literenkint. Minthogy Esztergomban a tejellátás 70°/o-át a kisgazdák, kistermelők végzik nyers, csaknem meleg tej házhoz szállításával, az irányadó árat ők szabják meg. Ehhez kell igazodni tehát a tejszövetkezetnek is. Ennek folytán a szövetkezet által értékesített tej a termelők által házhoz szállított tej áránál legkevesebb 5 fillérrel kell, hogy olcsóbb legyen. Ami azt jelenti, hogy a termelő a tejért kevesebb értéket kap, a tej termelése kevesebb bevétellel jár. Szövetkezetnek tehát csák ott van helye, ahol a kisgazda* nem tudják naponta termelt tejhozamot a piaci középáron saját maguk tej, vagy tejtermék alakjában értékesíteni. A szövetkezet a termelővel szemben az értékesítés lehetőségét van hivatva biztosítani, mig a fogyasztóval szemben kell, hogy a tej tiszta, hamisítatlan voltát garan tálja, mint speciális képesítéssel bíró emberek vezetése alatt álló üzem. Nincs hivatva tehát az árakat mérsékelni. Csupán felvenni és értékesíteni van hivatva a helyi piacok által fel nem vett tejet. Miért töri le a gazdát idegen vámmentes párkányi tej, amikor búzáját, borát, gyümölcsét csak súlyos vám lerovása után tudja ugyanott értékesíteni, pedig odaát a buza, bor és gyümölcs sokkal drágább, még sem kivánja a cseh állam vámmentességgel árait letörni. Mikor a gazdáink a cseh tej vámmentessége ellen tiltakoznak, a gazdasági életük utolsó bázisát védik. Az olcsóbb cseh tej nem jelent megtakarítást a fogyasztónak, csak nagyobb hasznot a kereskedőnek, mert 28 filléres tejet Esztergomban még nem hallottam literenkint házhoz szállítva, eredeti állapotban, vagyis felezetlenül. Ha van az esztergomi gazdáknak felesleges tejük, igenis kell szövetkezetet alakítani, hogy a tejet értékesítsük. De kérjük a gazdákat, hogy a város gazdasági hivatalában jelentsék be azt, hogy mennyi ez a tej naponta, mert a mennyiség szerint kell a módokat megkeresni az értékesítésre. A szövetkezet kérdése nem most vetődött fel. Dr. Antóny Béla polgármester vezetésével már két évvel ezelőtt folytak ilyen irányú tárgyalások. Most az a legfontosabb kérdés, mennyi tej marad ma a kisgazdák kezén eladatlan. Ha az értékesítés körül vannak a bajok, a polgármesternek meg van a módja azon segíteni, ez elől soha sem zárkózott el. De szem előtt kell mindig tartani azt, hogy a közcél és a közszolgálat a gazda, a kereskedő és a fogyasztó együttes érdekét védje, részrehajlóknak nem szabad lenni. Midőn dr. Antóny Béla polgármester megbízást adott a tejszövetkezet megalakítása terveinek előkészítésével, e gondolatokkal fogunk munkánknak Jeziersky Mihály m. kir. gazdasági felügyelővel egyetemben. Schalkháa Ferenc. M Egy másik hozzászóllás így hangzik : Közélelmezésünk a város fejlődésével nem halad arányban, mert addig, amíg a különböző tényezők közreműködésével a városfejlődése a kívánt s mondhatni, dicséretes irányban halad s e téren örömmel konstatálható sikereket ért el, teljes sikert azonban csak akkor fog elérni, ha nemcsak a helyi, de az idegenforgalom is tapasztalni fogja, hogy a közélelmezés szintén a haladásnak megfelelő arányú. Kívánatos ugyanis, hogy az idegenforgalom Esztergomot ne tekintse speciálisan oly kirándulóhelynek, hová a drága élelmi viszonyok mellett batyuval kelljen jönni. A közélelmezés helyes megoldása a városi hatóságnak egyik kötelességszerű ténykedése kell, hogy legyen, mert hisz az irányítást, a boldogulást a lakóság a város közélelmezésének helyes adminisztrálásától várja s e téren számíthat a hatóság leginkább a polgárság hálájára. A helybeli tejszövetkezet megalakulása bizony a puskapor újabb föltalálásával mondható egyenrangúnak, de fő, hogy sikerüljön s hogy elsüljön. Tekintve gazdasági viszonyainkat, a tejszövetkezet létesítése szükségszerű volna, amennyiben egészségügyi és árnivellaló hatásánál fogva úgy a lakóság, mint a gazdálkodók közös érdeke. Mit várhat a tejszövetkezettől a fogyasztó lakóság, és mit a gazdák, mert ezeknek sikeres összetalálkozása mindkettő közös érdeke s egyúttal a tejszövetkezet rentabilitásának biztosítéka. A lakóság a tejszövetkezettől elsősorban hygiénikusan kezelt jó tejet kivan elfogadható jó ár mellett — ezen ár azonban ne haladja túl a budapesti piaci árakat, sem pedig az itteni tejüzletekből a házakhoz szállított tej árát. Olcsóbb tejet (mert hisz ez volna a cél) a tejszövetkezet sem fog tudni adni, amennyiben minden szövetkezetnek fátuma a kezelés drágaságában nyilvánul meg, berendezkedés és kezelőszemélyzet fizetése stb., e téren a tejszövetkezetnek a gazdák túlkapásaival szemben is védekeznie kell, úgy hogy a számítást mindkét fél megtalálja. A párkányi oldalról szállított uradalmi (?) tejet 24 fillér egységárban kapja itt a közvetítő kereskedelem, melyet a fogyasztó közönség az itteni tejkimérési cégektől már 36 filléres árban kap meg szükség szerint elfogadható jó minőségben, de nem egész hygiénikus kezelésben. Az esztergomi termelők azonban a magasan tartott piaci árak mellett, nem csoda, ha gyengébb minőségű tejükkel nem tudnak konkurálni és azt többször hazaviszik. Itt van a szövetkezeti eszme megoldásának nehézsége elrejtve, mert ha az esztergomi drága termelők még mindig konjunktúrát akarnak csinálni nemcsak a tejből, de minden gazdasági produktumból — rosszat drágán eladni a fő — ezért a szövetkezeti beavatkozást nem pártolják a termelő gazdák, mert ott a tej minősége és zsírtartalma szerint lesz értékelve. De nem oly fekete az ördög, mint ahogy azt festik, mert a szövetkezeti darusításnak is meg van a maga előnye, mert a gazda tejterméke mindig biztos üzletet talál, s nem kell az eladónak azt a házakhoz hordani, vagy annak eladásával a piacon ácsorogni, avagy pláne még vissza is vinni, mely tej — különösen nyáron — sokszor csak az állattartással értékesíthető. A tejszövetkezet tehát mindkét részre üdvös intézmény, mert a gazda ösztönözve volna több és jobb tejtermelésre, mert biztos piacra talál, a fogyasztó pedig jó és egészséges fejet kapna a szövetkezettől. Az illetékes hatóságok tehát szuggerálják be a szövetkezeti eszmét a gazdáknak, hisz boldogult Károlyi Sándor gróf is ezt tette életében. Közélelmezésünk szomorú lázmérője a helybeli élelmi cikkek magas piaci árai, a tojás, zsír, szalonna, hús, mind parin fölül állanak. Itt komolyan kell maximálni az illetékes hatóságoknak a város fejlődése érdekében. Spectator. * * * E sorokhoz csupán annyi a hozzáfűzésünk, hogy amikor a tejszövetkezet kérdésével foglalkoztunk, a közérdek megnyilvánulását kerestük és annak ellenére, hogy a párkányi tejpiacot, a behozatalt az esztergomi tejpiaccal és a tejárúkkal állítottuk szembe, nem voltunk részrehajlók. Hangsúlyozzuk, igen is két kézzel támogatjuk a szövetkezetet és ezt teszi a közönség is, ha az esztergomi tej ára és minősége egyenlő lesz a párkányi tej árával és minőségével. Sőt megjegyezzük, hogy a párkányi termelők nem 28 fillérért, hanem 24 filléres áron szállítják Esztergomba a tejet. Kíváncsiak vagyunk, hogy polgármesterünknek mi áll módjában a bajokon segíteni. Nagy zsebkendővásár Keménynél l mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az esztergomi tejszövetkezet a tejéftékesités szempontjából. Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.