Esztergom és Vidéke, 1930

1930-07-06 / 53.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 53. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, JÚLIUS 6 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Az óvónők. A mult vasárnap Esztergom­ban voltak azok az óvónők, akik városunkban, a Szent Anna-zárda óvónőképző-intéze­tében végeztek. Eljöttek az or­szág minden részéből, még a messze megszállt területekről is. Csodálatos erő, érzés von­zotta őket ide és akik össze­találkozásukat szemlélték, azt mondták, hogy férfiak ilyen együttérzésre, ennyi megértésre nem képesek. Találkozásukban egy másik körülmény is kiemelkedik és ez az, hogy a magyar óvónők nagyszerű és felemelő munkát végeznek, nem elismerésre­váróan, hanem csöndesen, krisztusi munkában eltöltve. Meg kellett állnunk és ma­gunkban mondani: a magyar óvónőkben sok-sok érték rej­lik. Érdemesek arra, hogy a társadalom feléjük forduljon és megbecsüléssel szóljon hoz­zájuk. Egy vezető óvónő a régi óvónőképzőről beszélt. Meleg­ség, szeretet, meghatottság volt szavai mögött. Végignéztünk az óvónőkön és láttuk, hogy az elhangzott szavak mély nyomokat hagynak lelkükben. Valamennyi itt járt, valameny­nyien az esztergomi iskola nevelése és ma szerény munká­sai a magyar kisdednevelés­nek, ki itt, ki ott, a Dunán­túlon, a Nagymagyaralföldön, Erdélyben, vagy a Felvidéken, a Bácskában, vagy a nyugati részeken. Ezeken a gondolatokon át kiemelkedik a régi esztergomi óvónőképző, amely nem cse­kély munkát végezhetett, ha növendékei az ország minden részéből valón. Beszédjükből, visszaemlékezéseikből arra is következtethettünk, hogy az esztergomi óvónőképző első helyen állt és tekintélynek ör­vendett. Sok levél igazolja ezt, ame­lyek Számord Ignác volt igaz­gatójukhoz érkeztek. Apponyi Albert gróf is irt levelet, óvó­nőt kért és mindenkor a leg­nagyobb elismeréssel szólt egy­egy kérésének teljesítése utan. A találkozáson elhangzott egy kívánság: bárcsak megér­hetnénk, hogy a régi intézet fel­támadna, hogy újra befogadná az óvónői pályára készülőket. Szavak hangzottak el a ma­gyar társadalomhoz is. Becsül­jük meg a magyar óvónőket és idegen nevelőnők helyett hívjuk meg őket családi ottho­nainkba, gyermekeink mellé. A magyar óvónők kiképzése ma egyenlő színvonalon áll a kül­földi óvónők kiképzésével és nemcsak nemzeti kötelességünk j magyar óvónőket hívni, hanem 'a magyar családi életet is me­legebbé, magyarabbá tesszük. Erre nyújtott példát gróf Ap­ponyi Albert is. Ha megértésre találna ez a gondolat a magyar társadalóm­ban, akkor valóra válna, hogy újból megnyithatná kapuit az esztergomi óvónőképző. Talán eljutnak ezek a so­rok oda, ahol segíthetnek a cél elérésében. Tejhiány van Esztergomban a tatai tej miatt. Hónapokkal ezelőtt megjelent az esztergomi piacon a Tatai Tejszövet­kezet tej és tejtermék áruival. A fogyasztó közönség körében nagy örömet és megelégedést keltett a meg­jelenés, mert ezen legfontosabb, sőt teljesen nélkülözhetetlen közszük­ségleti élelmicikk ára 36 fillérről 30 fillérre esett. Még nagyobb volt az örömünk, mikor a többi tej kereske­dő 28 s majd 26 fillérre szállítot­ták le a tej árát. Kifejlődött egy egészséges kon­kurencia, amelynél a fogyasztó közönség nyert legtöbbet, mi vei olcsón jutott legfontosabb élelmezési cikkéhez, viszont a kereskedőknek is meg kellett, hogy találj .k számí­tásukat kisebb-nagyobb mértékben. Ugyanis a kezeim között levő hite­les adatok szerint a Tatai Tejszö­vetkezet a termelő gazdáktól 20 fii lérért vásárolja a 'tejet, adja 30 ért nekünk, fogyasztóknak Esztergom­ban. A három másik számításba jöhető nagyobb tejkereskedő a tej literjét 22—23-3,fillérjével vásárolja, mégis le tudott menni literenkint 28, sőt 26 fillérre. Tehette pe­dig ezt azért, mert annak ellenére, hogy minden tejkereskedőnek meg­van az általa kimért tejnek literjére eső 3—4 fillér rezsije, mégis meg­találta számítását a nagy forgalom­ban és a visszamaradt tejeknek más tejtermékekben való földolgozásában. A tejkereskedők nyereségéhez ne­künk fogyasztóknak semmi közünk nincsen, de igenis közünk van ahoz, hogy mindenek előtt egészséges, jó, kellő zsírtartalmú tejet kapjunk. Még pedig kapjunk tejet bármikor és min­denkor annyit, amennyire a fogyasz­tó közönségnek szüksége van. Ez különösen fontos kérdés ma, amikor fürdővárosunkban annyi a kiránduló, annyi a fiatal iskolás gyerek, aki a leg­nagyobb tejfogyasztó. A tejbőség és tejolcsóság fölötti örömünk azonban nem sokáig tar tott. Tegnap már nemcsak a kis­sebb és alkalmi fogyasztók nem jutottak tejhez, még a minden napi szokásos adagjukhoz sem, hanem, mint személyesen is meggyőződtem róla, a város legnagyobb fogyasz­tója, a Fürdő Szálloda étterme meg­akadt a tejneműek kiszolgáltatásá­ban annyira, hogy kénytelen volt a városhoz beadvánnyal fordulni, hogy segítsenek, mint hatóság, mert nem tudja vendégeit ellátni. Úgy látszik a vendéglős is tudo­mást szerzett róla, hogy honnan és kinek az intézkedéséből kifolyólag állott elő a tejszűke. Kivizsgáltam ezt az esetet, mert egy tej kereskedőnél sem tudtam teg­nap tejet kapni és vendégeimmel együtt kénytelen voltam Visegrádra kirándulni, hogy uzsonna kávéban hiányt ne szenvedjünk. Elképzel­hető tehát, hogy az Esztergomba kiránduló idegenek milyen vélemény­nyel távoztak a fürdővárosból, ahol a Szent Imre évi zarándoklatuk al­kalmával egy uzsonna kávét sem fogyaszthattak el. Vizsgálatom eredménye az, hogy egy rejtélyes balkéz, amely dikta­tórikusán akarja Esztergom tejbe szerzését irányítani, elfogta Eszter­gom rendes tejforrásait anélkül, hogy ujab forrásokról gondoskodni képes volna. Eddig egy egészséges harc előnyét élveztük az olcsó és jó tej kiszol­gáltatásában. A tej kereskedőn: igye­keztek egymást lekonkurálni abban, hogy ki tud olcsóbb ós jobb tejet adni és ez a harc volt az igazi szabad kereskedelem egészséges harca, melynek előnyét a fogyasztó élvezte és amely harcból csak az az a tejkereskedő kerülhetett volna ki győztesen, aki a legjobb és leg­olcsóbb tejet mérte. Itt is találkoztunk azonban azzal az országos jelenséggel, hogy a szabad konkurencia hatósági intéz­kedések megtételével szabályoztatik. A kereskedőket berendelték a városházára, ahol is illetékes ténye­zők elibük tárták azt a tervet, hogy vásárolják meg a tatai tejszövetke­zet itt árusítás alá kerülő tejmennyi­ségét, akkor a tatai tejszövetkezet itteni fiókja megszűnik és a tej­kereskedők mantesüinnek minden további vegzatórikus tej vizsgálati el­járástól. Ezen tárgyalás után 14 pontból álló ultimátumot kaptak Tatá­ról. Ennek főbb pontjait a követke­zőkben vázolom: A tejnek csak s legalább a tör­vényben minimumként megállapított zsírtartalommal kell bírnia, ami azt jelenti, hogy ezután meg kell elé­gednünk 3.3 zsírtartalmú tejjel is, holott a szabadversenyben 4.2 fok zsírtartalmú tejet is kaptunk. Az eddigi három régi konkurens esztergomi tejkereskedő közösen ós együttesen veszik át a tataiaktól a tejet, ami azt jelenti, hogy kartelbe tömörítik őket, a konkurenciát még ezek között is kizárják s bennün­ket, fogyasztókat kiszolgáltatnak a kartelirozott áraknak. Ha a három kartelbe vont keres­kedő mástól, tehát akár az eszter­gomi gazdáktól is, vásárolna tejet, akkor az igy vásárolt tej minden li­terje után 10 fillért tartozik a ta­taiaknak fizetni. Ez az esztergomi és az esztergom-vidéki gazdáknak teszi lehetetlenné, hogy a helyi tej ­csarnokok részére tejet termeljenek. A tej átvételi ára a tej kereskedők részére 24 és 25 fillérben van ugyan megállapítva, de amennyiben 30, il­letve 32 fillérnél drágábban fogják adni a tejet az esztergomi tejkeres­kedők, az ezen felüli ár felét a Ta­tai Tej szövetkezetnek befizetni tar­toznak. Amíg ez a szerződés a három esz­tergomi tej kereskedővel fennáll, ad­dig a Tatai Tejszövetkezet Eszter­gomban tejcsarnokot nem tart fenn, illetve a létezőt megszünteti. Ez a szerződ és az eredménye azon tárgyalásoknak, amelyet a városi ha­tóság közbenjöttével folytattak a ke­reskedők ós a Tatai Tejszövetkezet. Az eredmény másik része, ami bennünket fogyasztókat a mai hely­zetben még inkább érdekel, az, hogy a tejkereskedők régi szállítói meg­unván a vegzatórikus és folytonos tejvizsgálatokat, beszüntették a tej­szállítást és igy előállott a tejhiány. Végül pedig, ha ezen szerződést a tejkereskedők megkötik, ki lesz zárva a szabad konkurencia, a fo­gyasztók kárára megdrágul a tej és meggyöngül annak minősége. — Tejdiktátor úr 1 Nem gondolja, hody a 96%-os városi pótadó mel­lett is elvárjak az esztergomiak, hogy síró gyermekeiket jó és olcsó tejjel láthassák el. Dr. Jármy István. Szvoboda Román. Ha nem olvastuk volna, alig hin­nénk, hogy az 50-en alig túl lévő Szvoboda Román városi tanító nyug­díjba ment s tanítói katedrája az árva lelkületével kiáltja utána: ne menj el, maradj itt. De mégis el­ment. Egészségi állapota, fáradt fi­zikuma nem birja oly szárnyalással folytatni a tanitó apostoli munkáját, mint ahogy azt megszokta és tűzzel vitte előre. Munka s munka között Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogad tátik <r- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- W% í i ' i r I Es: • » köző. konyha- és kenyérruha, KPlP/HIÍS 510 I 9^711)1191 llOTI DlAliíiH abrosz (nagyban és kicsinyben) • VIV&IIIGMIII L.<A34Jlf IICII fon IICMUI w/illlUl* lefiJutányosabban beszerezhető MMaMMHMaHaHMHma _ MaHMMHHnaBBMM dei

Next

/
Oldalképek
Tartalom