Esztergom és Vidéke, 1930

1930-06-15 / 47.szám

EgTERfilHc/IEKE ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 47. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, JÚNIUS 15 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1"20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Esztergom földéhsége. Városunk különböző rétegeiben és a foglalkozások kategóriájában sokat hangoztatott kijelentés, hogy Esztergomnak kicsi a határa, kevés a földje és nem tudunk terjeszkedni. A szükségletek kielégítését a kereskedelem a keresetből és kínálatból állapítja meg: minél nagyobb valamiből a kereslet, annál valószínűtlenebb, hogy a meglévő készlet a szükségleteket ki tudja elégíteni. Igy állunk a földekkel is. Mikor földinségről beszélünk Esztergomban, idegen hozzáértők úgy képzelik el, hogy egész határunk megművelt, de mégsem jut mindenkinek föld, aki tőkéjét és munkáját őstermelés útján kívánja gyümölcsöztetni. Ha pedig ezeket a jelenségeket közelről szemléljük, látjuk, hogy az egész kérdés túlzásba vitt feltevés, amely állítást a következőkkel tudjuk alátámasztani. Az utolsó években összevásárolt két nem őstermelő esztergomi polgár 100—150 kh. földet, a Hegymeg és Vaskapu részeken. A táti-út mentén eladásra került 10 kh. szántó, megvásárolta egy táti gazda. A városi bérföldek árverése most van folyamatban. Két ízben a kevés jelentkező miatt már be kellett szüntetni az árverést, mert az árverező tisztviselők sem akarják hinni, hogy egy városban, ahol földinségről beszélnek és egy napra 100 katasztrális hold szántó bérbeadása van meghirdetve, 25—30 személy jelenik meg árverezni. Az árverezők is legnagyobbrészt a helybeli fuvarosok közül kerülnek ki, akik inkább a főutak mentén lévő földekre pályáznak, takarmánytermelés céljából, míg a bensőbb és gyengébb részekre nincs árverező, vagy pedig kenyérmezői és dorogi dinnyések kérik kat. holdankint 15 pengőért. Az esztergomi polgárok közül nem is volt érdemleges árverező. Az árverés pedig esős és eső utáni napokon volt, amikor nem tudtak a gazdák a határban dolgozni. Az árverezők között is kevés garancia látszik a föld talajerő fenntartására vonatkozólag. A bérlők ugyanis legnagyobbrészt nem rendelkeznek állatokkal, igy a trágyatermelés és a talajerőfenntartás nincs biztosítva, mert kevés olyan trágyatermelő üzem van, amely nem használja fel a trágya produkcióját, így a kereslet nincs biztosítva. A mezőgazdálkodás ma nagy nehézségekkel küzd. Ez is oka a tartózkodásnak, de ezt betudva, nem beszélhetünk földinségről, mert ezenkívül is van határunkban még 300 kat. hold parlagi föld, amely a mezőgazdaság egyik vagy másik üzemágába bekapcsolódhatnék, ha felesleges tőke, munka és gazdálkodási készség volna városunkban. Igy Esztergomban földinségről nem beszélhetünk, nem tudjuk állításunkat kellőleg alátámasztani, mert minden éremnek két oldala van. Ha majd gazdáink Tát és Pilismarót íelé kezdenek terjeszkedni, parlagjainkat eke, ásó, kapa töri és még lesz felesleges jövedelmet produkálni tudó energia, akkor kell gondoskodni a földinség megoldásáról, amelyre szintén könnyen találunk módot, de egyelőre erre nincs szükség. Csak több föld- és állatszeretet kell, mert állatállományunk fogy még a sertésekben is, pedig jelenleg egyetlen jól jövedelmező üzemág. Piacra a bornak, tejnek, gabonának szüksége van, bár az utóbbit, mivel nálunk kevés a felesleg, könnyen átalakíthatjuk tejjé, zsírrá, hússá, aminek még van érdemleges piaca. Ilyen irányban szükséges az orvoslás, de ez országos jelenség, amelynek megoldását az egész ország várja. A földinség miatt bajok egyenlőre nálunk nincsenek, de azért számolni kell a helyzettel. <rx* Sérelmek az esztergomi tejkereskedelem ós a tejbehozatal körűi. Az esztergomi tejkereskedők az utóbbi időben mindinkább panaszkodnak, hogy a tejvizsgálatok következtében károsodásban van részük, ami a fogyasztóközönségre isi kihat. A tejvizsgálat szorosan öszszefügg a párkányvidéki tejbehozatallal. A vizsgálatok révén akadály gördül a tej zavartalan szállítása elé, ami a közönség részéről azt a nagy bajt is előidézi, hogy nem kap friss tejet, mert amint értesülünk, a nagy hídnál sokszor délelőtt 11 óráig is áll a tej. A meleg napokban pedig ez feltétlen ártalmas és nemcsak a közönség, hanem a tej kereskedők is kórosodnak. Egy ilyen tejvizsgálat volt most az egyik nap. Az érdekelt esztergomi tejkereskedő, Fischoff Mihály ügyvédjével, dr. Jármy Istvánnal ment ki a helyszínre, ahol az ügyvéd és a fővegyvizsgáló között szóváltás is történt. Mivel az esztergomi tej kereskedők érdekeiknek veszélyeztetését tapasztalják, Fischoff Mihály tejkereskedő dr. Jármy István ügyvédje révén or voslásért fordult az illetékes hatósághoz. Fischcff Mihály, kinek már hoszszabb idő óta van iparengedélye tejtermékek árusítására, a megszállt területen lévő kőhidgyarmati és nánal káptalani uradalmakkal kötött szerződést, hogy tejtermékeiket elhe lyezí Esztergomban. Naponta el is tudott helyezni 500—800 liter tejet, melynek minősége ellen soha semmiféle kifogás nem történt a közönség részéről. Fischoff szerint azonban az utóbbi időben nap-nap mellett megmagyarázhatatlan akadályokat gördítenek a vámnál a párkányi hídon keresztül városunkba érkező tejnek behozatala ellen. Igaz, hogy felszólították őket, hogy tejtermékeiket Magyarországon szerezzék be, magyar tejválialatoktól. Sajnos azonban Esztergom városában a tejtermelés oly csekély, hogy az itteni gazdáktól a tejszükségletet beszerezni nem képesek. Igy kénytelenek voltak a Duna túlsó oldalán lévő, sajnos jelenleg a csehek által megszállott területhez tartozó kőhidgyarmati és nánai káptalani uradalom tejét lekötni. Ezen szerződés ez év végéig szól s igy ezt csak nagy anyagi károsodással lehet egyoldalúan felbontani. Az egész tejügyhöz nekünk csak annyi hozzáfűzni valónk van, hogy Esztergom város hatóságának két érdeket kell megvédenie : a fogyasztó közönség és a tejkereskedők érdekét. Kárhoztatnunk kell, ha a tejvizsgálat a késő délelőtti órákig húzódik, mert a tej könnyen megromlik és a késői szállítás nüin szolgálja a pontos élelmezési célt. Az esztergomi tejkereskedök, számszerint öten, több mint 5000 pengő évi adót fizetnek, ami, ha Üzletmenetüket és a szabad forgalmat megkötik s végeredményben ha üzleti életüket megbénítják, megszűnik és nemcsak a város, hanem az állam is veszít, azzal szemben, hogy a tatai tejszövetkezet nálunk nem is fizet adót. Tehát a károsodás kétszeres. Ami a konkurrenciát illeti, igenis az legyen meg, de az csak egészséges lehet. Kereskedőt letörni, sőt mind az öt tejkereskedőnknek létérdekét veszélyeztetni nem lehet. Nem is hisszük, hogy hatóságaink csak a legcsekélyebben is erre gondolnának. A tejet, mióta Esztergomban piaci forgalom van, mindig Párkány vidékéről hozták és sohasem Komárommegyéből. Nem cseh tejről beszé lünk, mert ennek a tejnek egy része magyar gazdák tejgazdálkodásának terméke, a másik része a káptalané ós soha nem volt rá panasz. A konkurrenciát illetőleg pedig egészséges volt és egyensúlyban tartotta az árakat. Ha valamilyen okból az esztergomi tejkereskedők üzleti, élete megbénulna, a tatai szövetkezet egyedül maradna a piacon és akkor valóban megtörténne, hogy olyan árakat csinál, amilyent akar és olyan tejet szállít, amilyen neki tetszik. Mielőbbi orvoslást sürgetünk a magunk részéről is és még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a közönség érdeke a fontos, a kereskedő üzleti életének megvédésével. Pápai legátus érkezik a magyarországi Szent Imre-ünnepségekre. Rómában elterjedt hirek szerint a Szent Imre ünnepségekre Laurenti, Cincero, esetleg Cerreti bíboros jön Budapestre pápai legátusként. A pápai legátus augusztus 16-án fog Budapestre érkezni és külön küldöttség utazik elébe a határra. A pápai legátus előreláthatóan augusztus hó 24 ig marad Budapesten ós ezen idő alatt meg fogja látogatni Esztergomban dr. Serédi Jusztinián bibornokhercegprimást is. Esztergom város közönsége — mint értesülünk — megkülönböztetett fénnyel és hódolattal akarja fogadni a pápa legátusát. Egyébként úgy a Vatikán államban, mint egész Olaszország területén hatalmas lendülettel indultak meg a Szent Imre-ünnepségek előkészületei. Az eddig megtartott ünnepségek között a legnagyobbszabású volt az, amelyet május 27-én a Cancellaria Apostolica legnagyobb termében tartottak meg. Ezenkívül Velencében, Bolognában, Milanóban és O.aszország számos helyén rendeznek Szent Imre ünnepségeket. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- r\ 1 I , g r , f Esztergom, Széchenyi-tér közö. konyha- és kenyérruha, KflI07mQ t\f\ 1 áC71ÁiláI 16. sz. (Saját ház.) Teleabrosz (nagyban és kicsinyben) I vlU£.lliailll LCIV&JUI1CLI fonszám 135. Házi kenlegjutányosabban beszerezhető ,,, der szövésre elfogadtatik házi szövött