Esztergom és Vidéke, 1930

1930-05-22 / 40.szám

csinálni. Kiigazítani az utcákat. így a vasútról jövő Baross-út egyene­sen a Kerek-templomnak kívánkozik. A Simor-utcának is le kellene vágni a felső sarkát, hogy betorkollna a Ferenc József-útba. A Széchenyi-teret is meg kellene nagyobbítani a Rá­kóczi-térrel együtt. Nincs sem korzó­tér, sem piac-tér. Fél napig kellene repülni, a vá­ros fölött, ha részletesen szeretnénk városrendezést felvázolni. Integetnek az utcákon és látom, hogy pontok szaladnak. Milyen kicsi is az ember. Porszem. Magasabbról semmi. És mégis mennyi baj és panasz van odalenn. Egész biztos, hogy mi csináljuk maguknak a bajo­kat és a fájdalmakat. A negyedik körnél 120 méterre ereszkedünk. A Kerektemplomnak vesszük az irányt és megmaradunk egyenes vonalban. A szárny alatt összefutnak a házak, nem látszik más, mint egy széles durva ecset­vonás. Sötétedik. Kigyúlnak a lámpák lenn a városban, Esztergom szép estéje köszönt. A Duna felé húzunk, Tát irányá­ban. A szigeteket több vízér hasítja Vasárnap délelőtt isiiét magasszin­vonalú gyűlés volt a Kereskedelmi Társulat klubjában. A gyűlésen szá­mosan jelentek meg az esztergomi kereskedők és az első sorban ott lát­tuk szenkviczi Palkovics László al­ispánt és Antóny Béla polgármestert. A vezetőség asztalánál az OMKE részéről Dán Leó kormányfőtanácsos és Balkányi Kálmán igazgató foglal­tak helyet, továbbá Gróh József dr. bankigazgató, a Társulat díszelnöke, Bleszl Ferenc kincstári főtanácsos, Lenkey Emil elnök és Brutsy Jenő társelnök és még többen a tiszti karból. A gyűlést Lenkei Emil nyitotta meg tartalmas beszéddel, amelyben az esztergomi kereskedők nehéz hely­zetét tárta fel, de felemelte szavát a gabonamonopolium ellen és rámuta­tott a földmivesnép nyomorára is. Ezekkel kapcsolatban kiemelte, hogy nagy szükség van saját önérdekeink védelmére és az önbizalom fokozá' sár a. Ezután Dán Leó kormányfőtaná­csos állt fel beszédre, a jelenlévők figyelme és érdeklődése között. Be­szédjében — amely nemcsak tartal­mában és lendületességében, hanem a keresdedelmi és a mai élet reális és hű ismeretéről is tanúskodott — a kereskedők súlyos helyzetének okait boncolgatta jellemző szavakban, ese­tekben, külföldi vonatkozásban és sokatmondó számokban. Ma — mondotta Dán Leó — 100 kereskedő helyén 170 operál és 100 pengőből csak 39 P az az ősszeg, amely a forgalomban az arányt mu­tatja. Ezek a számok fejtik meg a sú­lyos helyzet okait és a bajok mér­legelésében az elviselhetetlen viszo­nyok között csak tisztelni lehet a keres­kedőt, akit ma csodálni tud, mert az a küzdelem, amit kifejt, igazán heroikus a gaz­dasági életben. Dán Leó kormányfőtanácsos nem feledkezett meg a forgalmi és fény­űzési adóról sem és ezeket is a mai viszonyok szemüvegén, a kereske dők érdekeinek mérlegelésével vizs­gálgatta. Az OMKE-nek az a törek­vése, hogy napról-napra ki­át, áradás közeledik. Százötven kilométeres sebes­séggel száguldunk. Hirtelen különös bugás vegyül a berregésben, mintha messze egy szarvas bőgne ... Ol­dalszél. Még egy perc. Keresem a repülő­teret. Nem találom. Kirják pilóta hátulról megbök és előre mutat. Rakéta szökik a levegőbe. Lenn jelzik, hogy hol szálljunk le. Meg­fordulunk és ereszkedünk. Most három fáklya lobban lángra és egy háromszögű területet mutat. A szem­ben lévő két fáklya között kell föl­det érnünk. Nagyon közel érünk a táti házak­hoz és szép, de gyors lejtőben sik­lunk lefelé. Simán érünk földet. A landolás sikerült. Minár montőr mosolygó arccal hajol az ülés fölé és gratulál. — Tetszett a repülés, örült neki ? — örülök a riportnak. Köszönöm, szép volt — mondom Kirják piló­tának is. Kimondhatatlan érzéssel robogunk az autóval vissza Esztergomba. Vécs Ottó. szélesítse s kereskedelmi élet védelmét, hogy mielőbb le­építse a forgalmi adót és hogy behosza a fázisrend­szert. Amig ezeket a magas falakat át nem törjük, nem tudunk boldogulni. Kiváló képességgel és jellemző vo­natkozásokban külföldön szerzett ta­pasztalatairól is beszélt Dán Leo, amelyek szintén a legnagyobb fi­gyelmet keltették. A nagyszerű beszédet hosszas el­ismerésben részesítették. Ezután Balkányi Kálmán igazgató állt fel és ugyancsak nagy beszéd­del tette értékessé a gyűlést. Az OMKE a magyar vidék jogos érdekeit védi — mon­dotta — ez elsősorban a fel­adata és legnagyobb erejé­vel azon van, hogy a for­galmat minél nagyob mér tékben fellendítse. A kedvezményes vikend jegyeket vette alapul a helyzet illusztrálására ós ennél is az volt az OMKE elve, amit keresztül is vitt, kogy a kedvezményekben a főváros­sal szemben a vidéki váro­sokat részesítsék. Az utazással adott kedvezmény­nek azonban nem sok gyakorlati haszna van. Ne kicsinyes kedvezménye­ket adjanak, hanem inkább arra kell törekedni, hogy a vidék szeretetének megnye­résével érjünk el célt a ba­jok leküzdésében. Ma a kereskedők bajainak négy­féle oka van : Van vatami ami sok, van valami ami nagy, van valami ami kevés és végül ami kicsi. Sok a kereskedő, nagy a re­zsi, kevés a haszon és ki­csi a forgalom. A fázisrendszer behozásánál, ille­tőleg a forgalmi adó letörésénél azt az akadályt is látjuk, hogy a városok abban ré­szesülnek, tehát nem érdekük, hogy ezen a té­ren változás történjék. Meg kell azonban találni a megegyezést, mert a helyzet így tarthatatlan, Beszéde végén az európai egye­sült államoh eszméjéről emlékezett meg Balkányi igazgató, már csak azért is, mert épen ezen a napon olvassák a nagyhatalmak Briand jegyzékét. Mi ugyan nem tudunk érdem szerint az európai egyesülés­ről beszélni, de kereskedelmi élet szempont­jából régóta óhajtott vágy, Amikor egy.egy panaszlevelet ka­punk az esztergommegyei útépítés miatt, nem is hisszük, hogy meny­nyire jogosak ezek a panaszok, sőt sokkal súlyosabb, rettenetesebb a helyzet, mint ahogy azt elgondoljuk. Tatatóvároson hétfőn tanitógyűlós volt, amelyre elmentek az eszter­gomi tanítók is Eddig mindig Esz­tergomban tartották meg a gyűlést, de ebben az évben — elég rosszul — Tóvárosra vitték. Az esztergomi tanítók, hogy elmehessenek a gyű­lésre, napidíjat kértek, ami ilyen al­kalommal törvényesen jár a tanítók­nak. A város nehéz anyagi helyze­tére való tekintettel nem teljesíthette a kérelmet, hanem helyette a taní­tók rendelkezésére bocsátott egy városi autóbuszt és megígérték, hogy az ebéd árát utólag meg fogják té­ríteni. így a tanítók egy része, mintegy húszan, hétfőn reggel fél 7 órakor autóbusszal kelt útra, mig a másík része vonaton utazott Tóvárosra. Az autóbuszon utazó tanítók útja Nyergesujfaluig zavartalan volt, ha­csak azt nem említjük meg, hogy egy-két pallóhídnál le kellett szállni. Nyergesújfalunál az útlezárás miatt megállították az autóbuszt és egy dűlőútra terelték, föl a hegynek. Az autóbusz fel is ment, de mikor már leért volna, egy útkaparó azt a figyelmeztetést adta, hogy nem lehet tovább menni, mert a Duna áradó vize elemelte helyéről a palló-hidal. Közvetlen az autóbusz után így járt két személyautó is és az egyiknek külföldi utasai nem minden felhábo­rodás nélkül beszéltek erről a bo lond járatásról. Ha már lezárják az utat, miért nem gondoskodnak tájékoztató jel­zésről, vagy ha megbíznak valakit a figyelmeztetéssel, miért engedik még­is az utasokat hiábavaló és rettene­tesen rossz utakon ? Amikor a tanítók látták, hogy a rendes úton nem mehetnek tovább, többen kiszóltak és vonaton folytat­ták útjukat. Három tanító és négy tanítónő az autóbuszon maradt és Bajóton—Bajnán át vették az irányt. Ami ezután következett, azt már nem lehet egyszerűen leírni. A leg­Közöltük annak idején, hogy a postaigazgatóság Esztergomban le­szerelteti a nyílt telefonvezetékeket és azok helyett kábelt fog az utcák burkolata alatt elhelyezni. A kábellerakás munkáját kedden már meg is kezdték a posta műszaki emberei. A kicserélés a Lőrinc-utcá­ban lesz először és itt a Takarék­pénztári bérpalota járdája alatt fog­ják a kábelt vezetni. A járda aszfalt­burkolatát mintegy fél méter széles ségben bontották fel és amint elké­szültek az árok megásásával a kábelt hogy végre a vámfalak le­dőljenek. A beszéd nagy hatást váltott ki és sokszoz hangzott el az éljen. A gyűlésen beszédet mondott dr. Gróh József bankigazgató, díszel­nök is. Egy órakor ebéd volt a klubban, amikor felköszöntőt mondott Lenkei Emil elnök, Antóny Béla dr. polgár­mester, Dán Leó kormány főtan ácsos és Dóczy Ferenc ipartestületi elnök. rosszabb úton, hegyről le — hegy­nek föl ment az autóbusz, kövekeh, kátyúkon át, nem számítva az elvi­selhetetlen port. Nem folytatjuk tovább, az autó­busz Tóvárosra 8 A 11 órakor érke­zett meg. Most pedig néhány szót a tanító­gyűlésről. Kis teremben folyt le a gyűlés, alig fértek be százan. A leg­többen kiszorultak. Volt pedagógiai szeminárium is a gyűléssel kapcso­latban, amelyet szintén kisterem­ben tartottak és sokan ezen sem vehettek részt. 150 tanítóra számí­tottak és 300-an jelentek meg. Micsoda óriási különbség van Esztergom és Tó város kö­zött. Itt a kényelem, válo­gatni lehet a nagytermek­ben, szép városba jöhetnek a vidéki tanítók, mig Tóvá­roson szűk keretek közé szorultak, az igazi cél elérése nélkül. Az ebédnél is baj volt. Lassú volt a kiszolgálás és sok volt a türelmat­lenkedés, panaszkodás. Szóval az egész vonalon nagy csalódás érte az esztergomiakat. Itt még csak pár szót. Ki kell mondani, hogy min­denkor Esztergomban kell tartani a tanítógyüléseket, mert ez a megye székhelye és itt ta­lálják meg vármegyei tanítóink a kulturvárost, azokat a szükségeket, amelyeket a gyűlés megkövetel. Ne teher legyen egy tanítógyűlés, ha­nem kielégítő és felemelő találkozás. Az esztergomi tanítók, aki autó­buszon utaztak visszafelé, Budapes­ten és Visegrádon keresztül jöttek haza Esztergomba, mert sem testi épségüket, sem az autóbusz épségét nem akarták kockára tenni. Ha nagyobb defekt áll elő, vagy mondjuk az autó jobban megrongá­lódik, vájjon nem kerül-e többe a városnak, mintha a törvényes napi­dijat kifizette volna? Vagy vájjon nem haladja-e túl ez a napi üzemi költség a napidíjak összeget? Min­denesetre nem látunk praktikus gon­dolkodás', legkevésbé méltányos el­bánást. rögtön elhelyezik és elvégzik a be­kapcsolást. A Lőrinc-utca után a Széchenyi­térre kerül a sor, majd a többi eszter­gomi utcákra. A postának ez az uj munkája ujabb haladást jelent Esztergomban és amint az befejeződik, az a kíván­ság merül fel, hogy a villanyvilágí­tásban is modernebb huzalvezetést kellene munkába venni. »»«»••••• • • • • Plissé 2 P-től Haltenbergernél. Az OMKE vezetői az Esztergomi Keres­kedelmi Társulat közgyűlésen. Szégyenteljes állapotok az esztergom­megyei útépítések miatt. Az esztergomi tanítók a tatatóvárosi tanítógyűlésen. — Tatá­ról Budapesten és Visegrádon át Esztergomba. — & város autóbuszköltsége és a napidíj. megkezdték a telefonkábel lerakását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom