Esztergom és Vidéke, 1930

1930-05-18 / 39.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 39. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, MÁJUS 18 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Nem akarnak kritikát látni. Háború alatt vezették be azt az indokolatlan rendszert, hogy nyakig bilincsbe verték a véleménynyilvánítási szabadságot. Nem volt szabad kritizálni. Mindent úgy kell elfogadni, ahogyan egynéhány, fórumon lévő ember jónak vélte, vagy látta — ha volt jó, ha nem. Szabad volt akkoriban fáklyásmenetet rendezni a főhadiszállás győzelmi híreinek örömére, de nem volt szabad beszélni a csatavesztésekről, a kukoricás kenyér, a hadilisztkeverék, a tojáspótlék, a vajpótlék (tojolin, vajolin, margarin stb.) egészségrontó voltáról, a Magyarországon garázdálkodó cseh és morva nemzetiségű élelmezési és magazinos tisztek és őrmesterek égbekiáltó visszaéléseiről és még sok-sok más egyébről. Ez a „nemszabad" tradícióvá válott. Annyira, hogy átgyőkerezett a háború utáni időkre is olyan erősen, hogy az emberek most már egyáltalán nem akarnak kritikát látni, hallani. Haragos, homlokráncos arcok merednek arra, aki némelykor mégis kritikára merészeli nyitani a száját. És a haragos „nemhelyeslés" mögött rendszerint már ott settenkedik a retorzió, amelynek érvényesítésére csak formát és alkalmat keresnek nem egyszer a megkritizáltak. Pedig a tárgyilagos tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem lehetnek egészséges közállapotok ott, ahol nem birják el a kritikát, vagy nem akarnak kritikát látni. Ahol ugyanis a kri* tikát a némaságba íullasztják^ ott felburjánzik a diktatúra, aj panama, az egyoldalúság, a jog-; tiprás, emberi szabadságfosztás és minden egyéb olyan bacil* lus, amely megfertőzi, meg4 bomlasztja az egészséges életközösséget, akár a családban, akár az egyesületekben, az áll Iámban és a nemzetben. Mert a kritika az az olló, amely lenyesegeti az egyoldalú túlfűtött ambíciók, rendszerint szélsőséges, éretlen, vadhajtásait és kipusztítja a visszaélések, panamák, káros egyoldalúságok penészgombáit. A tárgyilagos kritika prevenció, mely igen sok veszedelemtől, túlzás-1 lyi vonatkozásban a kisebb közületeket is. Nem szabad tehát üldözni a kritikát, ami szükséges ahoz, tói, ballépéstől óvja meg a nem- hogy a közélet tisztaságát bizzeteket és az államokat, de he-ltosíthassuk minden keretben. Gyors építkezés folyik az EsztergomTáborban. Künn jártunk a Táborban és felhívták figyelmünket az ottani építkezésekre, az egész vasútmenti telep kiépülésére. Emlékszünk még, hogy pár évvel ezelőtt Antony Béla dr. polgármester azt mondotta, hogy Esztergom természetes fejlődése Dorog felé tart és rövidesen be fog következni, hogy Esztergom és Dorog összeépül. Ha az utolsó két év itteni építkezéseit figyeljük, akkor arra a véleményre jutunk, hogy az összeépülés csak pár év kérdése. Esztergom-Táborban és Kenyérmező között gyors építkezés észlelhető. Már nagyon sok azoknak a házaknak a száma, amelyeknek kéthárom évvel ezelőtt hire-hamva sem volt, sőt nem is gondoltak érdekelt építtetők arra, hogy itt valamikor nagyobb építkezés fog megindulni. Sok helyen tetszetős épületeket látunk és természetesen ezeknek a házaknak a szép megépítését az építtetőanek lehet köszönni. Azonban az épületek között sok olyan ház is van, amelyek a helynél fogva nem oda valók. Vagyis a fontosabb vonalon valamely városfejlődési szempont érvényesülését kivánnók kibontakozva látni. Igaz, hogy magának Esztergomnak sincs meg a városfejlődési terve, ami nem eléggé kárhoztató hiba, tehát a perifériákon meg amúgysem lehet bizonyos tervszerűségre számítani, de mégis elvárnók, hogy a városi mérnöki hivatal, illetőleg az építési bizottság egy városrendezési cél felé törekedne. Künn a Táborban azt tapasztaljuk, hogy teljesen egyéni kívánságok szerint történnek az építkezések és igy amint a házak szak szaporodnak, azt látjuk, hogy azok rendetlen összevisszaságban állnak a vasút és az országút között. Erre azt mondhatnók, hogy itt egy telep van kialakulóban, de azt feleljük, hogy a telepi építkezés is történhetnék bizonyos tervszerűség mellett. Ha nincs is városrendezési terv, lehetne egy hivatali vagy bizottsági megállapodás, irány, amely nem engedné meg, hogy össze-vissza építsük meg a házakat. A mai építkezések nem egy-két évre szólnak, hanem legalább is 30—40 esztendőre, tehát annál inkább szükség volna, hogy az ÜjEsztergom fejlődése kijelölt terv szerint haladna. Szigorú rendelet a közlekedés biztonsága érdekében. Ismételten előfordult, hogy főként gyermekek és éretlen suhancok az országutakon és egyes községekben áthaladó gépjárműveket kővel és egyéb tárgyakkal megdobálták. Ez a közrendészeti szabályokba is ütköző, eléggé meg nem bélyegezhető éretlen magatartás, amely a személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteti és sok esetben súlyos, sőt végzetessé is válható baleseteket idéz elő, idegenforgalmunkat is rendkívül károsan befolyásolja és országunkat, illetőleg annak lakosságát a külföld előtt nem kivánatos szinben tünteti fel. Ezt a tarthatatlan állapotot kívánja szenkviczi Palkovics László alispán gyökeresen megszüntetni. Éppen ezért felhívta a hatóságokat, hogy haladéktalanul utasítsak az alárendelt közegeket, hogy a gépjárművek veszélytelen közlekedését a közforgalom céljára szolgáló utaknak az eddiginél is fokozottabb ellenőrzésével biztosítsák. Az ellenőrzést főként vasár- és ünnepnapokon és az ezeket megelőző hétköznapokon sűrűbb őrjáratokkal kell hatályosabbá tenni, amikor is a gépjárművek forgalma fokozottabb mérvű. Arra is súlyt helyez Palkovics László alispán, hogy azok ellen, akik az említett és joggal kifogásolt magatartást tanúsítják, a megtorló eljárást a fennálló rendelkezések értelmében haladéktalanul tegyék folyamatba és azoknak haladéktalan lefolytatását szorgalmazzák, az illetőkkel szemben pedig a legszigorúbban járjanak el, mert a lakosság egy részének a gépjáróművekkel szemben tanúsított otromba viselkedése miatt az egész országra a műveletlenség bélyegét üti. A teendő intézkedések nagyobb sikere érdekében a kultuszminisztert is megkereste Palkovics alispán annak elrendelése iránt, hogy a tanköteles gyermekeket az emiitett cselekmény káros következményeiről a tanitói kar kioktassa és a rendelkezések betartásáról az iskolai fegyelem eszközeivel is gondoskodjék. A középfokú iskolák közös Szent Imre ünnepélye május 24-én lesz a gimnázium dísztermében. Mint már jeleztük, az esztergomi Szent Imre ünnepségeket a helybeli középfokú iskolák közös ünnepsége fogja megnyitni, mely f. hó 24.-én d. u. fi órakor lesz a főgimnázium dísztermében a következő programmal. 1. Weber : Jubileumi nyitány. Előadja az érs. tanitóképző-int. zenekara. Vezényel: Nemesszeghy István tanár. 2. Németh I.: Alázatos invokáció a szent herceghez. Szavalja: Reusz Sándor főreálisk. VIII. o. t. 3. Verdi: Részlet a „Troubadur" c. operából. Előadja a főgimn. fuvószenekara. 4. Buchner A.: Hiszek Magyarország föltámadásában. Irredenta kép karénekkel. Előadja a polg. iskola. Zongorán kisér Densz Sarolta II. éves tanitónitónőjelölt. 5. Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Csonkás Mihály főreálisk. tanár. 6. Buchner—Radványi: Szent Imréhez. 4 sz. nőikar. Előadja az érs. tanitónőképző-int. énekkara. Vezényel Béres I. tanár, zongorán kiséri a szerző. 7. Pohárnok Jenő: Fehérvári csoda. Színmű. Előadja a főgimn. hat növendéke. 8. Radványi—Kőnig: Szent Imre himnusz. Énekli a Főreálisk. ifjúsági vegyeskara. Vezényel dr. Raymann János tanár. Az ünnepségre nem lesz belépődíj, csak a kiadások fedezésére szolgál a 30 filléres műsormegváltás. Ritka élvezetben lesz része az ünnep résztvevőinek, hisz [egy és félórás műsor keretében városunk egész ifjúsága fogja minden képességót kifejteni, hogy méltón hódoljon égi pártfogójának és mintaképének. A Szent Imre-jubileum ezen első megmozdulását szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ezzel kapcsolatban emiitjük meg azt is, hogy rákövetkező nap vasárnap mintegy 3000 tagú női zarándoklat jön Esztergomba. Három hajóval indulnak. Ide érkeznek kb. 11 órára. A hajóállomáson a polgármester és Lepold prel. kanonok üdvözlik a zarándokokat, kik azonnal zárt sorokban a bazilikába vonulnak, hol SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- n| | , I y , j köző. konyha és kenyérruha, YI^WlVCYk ílíl I íl Ifi ílíl 1 abrosz (nagyban és kicsinyben) • vlUfclIlCUIII t-d^&JU 1 ICLi legjutányosabban beszerezhető wmmmmmmmmmm^m^mmma^^mmmmmmmma^m * — — házi szövött Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik