Esztergom és Vidéke, 1930
1930-05-04 / 35.szám
ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 35. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, MÁJUS 4 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Emberek, szeressük egymást! Irta: Szávay Gyula, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára Mikor az ember hosszabb hézagok után közelebb és közelebb ér otthonához és ahhoz a „mai" naphoz, melyet távolban töltött élete reményei között útközben oly szeretettel építgetett fel és amikor beérkezésekorrászakad itthon a félbenhagyott régi jelen folytatása hírlapokban, törvényszékek szine előtt, öngyilkosságok Kálváriaállomásain és összedőlni látja az egész világot és félig irtózattal, félig tehetetlenül látja maga előtt még most is azt a gyűlölködést, mely úrrá akar lenni, hogy a gigantikus és legyőzhetetlen ellenségeket ideodaparancsolja, idétlen reformokkal, trükkökkel mintegy elijessze, megsemmisítse. Ezernyi baj, sötét felhőként tornyosuló súlyos gondok nehezednek gyáros, kereskedő, iparos vállára. Híreket hoz mindenfelől a telefon, a táviró, az újság. Szol az egyik hír: megromlott a termésből fennmaradt készlet, nincsen export, tönkrement termelő és árú, — amonnan kapjuk az értesítést: nem tudnak adót fizetni az emberek, megakad a gazdasági élet vérkeringése. Lehúzott boltredőnyökbe ütközik a szemünk, megint megszűnt egy régi cég, tétova szemekkel néz jövője elé a régi patrícius család ittfelejtődött sarja, nincs aki kenyeret adjon családjának és alkalmazottjainak, nincs aki adót fizessen, emitt egy műhelyben álltaK meg a gépek, szombaton nincs hetibérfizetés, fiatalemberek tarisznyával a vállukon gubbasztanak harmadosztályú vagonok fapadjain, mennek munkát keresni idegen országba: kilenc millió ember fekszik le gondokkal este és ébred gondokkal reggel, súlyos időket élünk, nehéz megszerezni a mindennapi kenyeret. Szörnyű élet ez a panaszvilágban, e panaszbirodalomban! És amíg táviró és telefon, az újságok hirei csak panaszokról számolnak be, amíg a lapok fizetésképtelenségi rubrikáiban mint valamikor október elején regruták a kaszárnyák udvarán — hosszú számoszlopok sorakoznak egymás mellé, s mi rettegéssel megyünk szembe ez oszlopokkal, mert híreket olvasunk, híreket hallunk, amik megdöbbentik azt, aki a maga sorsát belefonja hazája sorsába, s együtt halad vele nem is a bizonytalanságba, hanem a lépésről-lépésre feketébb bizonyosságba. Ezernyi a gondunk, ezernyi a bajunk és mégis azt halljuk, hogy az egyik ember a másikat, egyik gazdasági csoport a másik gazdasági csoportot okolja a bajokért és offenzívak indulnak meg a gazdasági termelés egyik csoportjárót a gazdasági termelés másik csoportja ellen. Álljunk meg egy szóra! Már mindenben csalódtunk, talán a közmondások, a régies mondások levendula-szagú igazságai azok, melyekben még talán hihetünk. Emberek, szeressük egymást! Álljunk meg egy szóra és lássuk be végre, hogy nagyon kicsiny, nagyon szűkös és könnyektől sós az a darabka kenyér, amit egyikünk a másiktól irigyel. Szerezzünk inkább lisztet akkor, hogy nagyobb kenyeret tudjunk sütni, minthogy megirigyeljük a másik embernek szűkreszszabott és keserű kenyerét. Jíereskedö, iparos, gyáros és gazda álljon, össze ezekben a sorsdöntő napokban. Ankétokon, tanácskozásokon, gyűléseken ne offenzívakról legyen sző, sem arról, hogy kik ellen induljon meg éles harc, ne afelől legyen döntés, hogy hová szögezzük csövét a puskának és az ágyúnak, hanem össze kell fogni alkotó munkára, ez egyik hívja segítségül a másikat. Egyesítsük az erőket és teremtsünk új, egységes frontot és egyesült erővel tegyük fehérebbé és nagyobbá azt a szűkre szabott kenyeret, amelyből minden nap lefarag egy darabot a gond, a keserűség és széthúzás. Emberek, szeressük egymást, álljunk össze és ne egymás elgázolásával, hanem szoros támogatásával, együttes erővel lendítsük fel ennek a megszabdalt országnak iparát és kereskedelmét. Magyarság Szövetség ezer tagú vasárnap Esztergomba A „Magyarság" cimű budapesti nagy napilap, amelynek Milotay István dr., publicisztikai életünknek egyik legkimagaslóbb a'akja a főszerkesztője, országoson elterjedt szövetséget alakított. Ez a szövetség a „Magyarság-szövetség" nevet viseli ós magábatömöriti Milotay István lapjának hatalmas olvasótáborát. A „Magyarság-szövetség" már a magyar vidéken is megszervezte körzeteit, amelyek mindjobban erőre kapnak. A legtöbb nagyobb vidéki városban a szövetség körzeti megalakulása ünnepélyes keretek között folyt le, sőt a kisebb városokban is nagy érdeklődéssel tekintenek a szervezkedés elé. A ^Magyarság-szövetség" illetőleg a „ Magyarság" olvasóinak egy táborba tö-nöritése nemcsak Magyarországon áll a sajtó életében páratlanul, hanem a külföldön is, ahol hasonló szövetségalakilást még nem tapasztaltunk. Annál is inkább nagy érdeklődésre tarthat számot a Magyarságnak ez a szövetsége, mert ma, amikor mind a társadalmi, mind a politikai élet ben nincs meg az a megnyilatkozás, amely szívvel-lélekkel és meggyőződéssel bontakozna ki önmagukból. Ma a „Magyarság fc-ot oyan alapon és olyan magasságban látjuk, hogy táborában állva, a gerinces és tisztult munkálkodási légkört érezzük. Ez pedig olyan utat jelent, amelyen minden magyar határozottan és teljes biztonságban járhat, különösen akkor, amikor a „Magyarság-szövetség" min den politikai párttól függetlenül, teljesen önállóan a saját erejéből szervezi meg táborát. Május 10-én a Vigadóban hatalmas seregszemle lesz, amelyen nemcsak Budapest és a vidék vesz részt, hanem külföldről is többen eljönnek. A seregszemlével kapcsolatban felmerült az a terv, hogy a Magyarság Szövetség a nagy összejövetel után való nap kirándulásra induljon. A választás Esztergomra esett és így a jövő vasárnap, május 11-én, városunkba érkezik a „Magyarságának a Vigadó-i seregszemlén résztvett közönsége. Esztergomot választo M ák, a magyar Siont, Szt. [István szülővárosát, ahol Nagy-Magyarország megszületett. Ezt a választást nekünk Esztergomiaknak különösen tiszteletben és megbecsülésben kell részegítenünk, itt élünk Szent István városa alatt a határon, és a Magyarság Szövetség ideérkezésével új remény nyílik a számunkra. csoportban jövő jön. A vigadói seregszemlén Esztergomból résztvesz Antóny Béla dr. polgármester, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok és Grőh József dr. bankigazgató. A fogadtatás előkészítésében Etter Ödön elnökigazgató és Marosi Ferenc keresk. tanácsos is résztvesznek. A jövő vasárnap délután 5 órakor érkeznek hajón a MagyarságSzövetség vezetői és mintegy ezer tagja Milotay István dr. főszerkesztővel az élén. A megérkezés után megtekintik Esztergom nevezetességeit és rövid két órai ittartózkodás után este 7 órakor indulnak vissza Budapestre. Felhívjuk Esztergom közönségét, hogy tekintsen érdeklődéssel a Magyarság-Szövetség esztergomi megérkezése elé, hogy méltó és felemelő fogadtatásban részesíthessük a nemes vendégeket. Magasabb lakbérosztályba sorozott városok között nincs Esztergom. Az utóbbi hónspokban nagy reménységgel tekintett Esztergom a tervbevett magasabb lakbérbesoro zás elé. Már nagyon régóta várja a város, hogy magasabb lakbérosztályba, a negyedikből a harmadikba jusson. Sokszor kértük már ezt mi észter go-ni ik. Most az 1929—30. évi költségvetési törvényben a kormány felhatalmazást kapott, hogy a közszol gálati alkalmazottak állomáshelyeit képező városokat, ahol a házbérek a múlttal szemben eltolódásokat mutatnak, magasabb lakbérosztályba sorozhassa. A felhatalmazás alapján hetvenkét város, illetőleg község jutott előbbre a lakbérosztályokban, igy többek között a negyedikből a harmadikba került Eger, Kecskemét, Nyíregyháza és Pesterzsébet. Nagy csüggedést és elkedvetlenedni váltott ki, ho*y Esztergom nincs ezek között a városok között. A magasabb lakbérosztálybasoroSAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik
