Esztergom és Vidéke, 1930

1930-05-01 / 34.szám

Palkovich Viktor f J^alkoDich Viktor gutái plé­bános, aki 9 éven keresztül elkeseredett harcot folytatott a cseh megszállt területen a ma­gyarságért, Győrött 80 éves ko­rában, tekintélyes vagyon hát­rahagyásával meghalt. Halálát nem tudjuk szebben és jobban kifejezni, minthogy vele kidőlt a csehekkel oroszlánmódjára viaskodó magyarságnak egyik dicsőséges harcosa. Hatalmas, méltóságos alakját jól ismerték az egész vidéken, önérzetes, igaz, határozott egyé­niségével közel fél évszázad alatt, még a béke éveiben is, a magyarságnak s egyházának nagytekintélyű sziklaszilárd jel­lemű íérfiává nőtte ki magát. De hatalmas jelleme akkor jutott igazán érvényhez és alakja akkor lett dicsőségessé, amidőn 70 éves korral a vállán a cse­hek uralma jött és felvette velük a harcot. Nem egyszer magára maradottan úgy harcolt az ag­gastyán, mint egy ifjú s mint egy oroszlán. Valami csodála­tosan rettenhetlen apostola lett az istentelen és magyarírtó cseh uralommal szemben. Arcizma sem mozdult meg a cseh kato­nák szuronya előtt s nem ret­tentette meg az ügyészség zak­latása s a börtön réme sem. így élt, igy harcolt a puritán életű pap, — aki magának soha sem akart, sohasem kért sem­mit s nem is kapott. És amikor a cseh uralom látta, hogy ez a hős dalia sohasem fog behó­dolni nekik, — a végsőkig foly­tatott közigazgatási harc után kiutasították őt, mint esztergomi illetőségű alkalmatlan idegent, őt, ki félszázadig dolgozott Guta népének. Utolsó közigazgatási küzdel­mének egy kis játéka másfél év előtt városunk képviselőtes­tületében folyt le, amidőn óhaj­tása szerint megtagadtuk az ő kért illetőségét, vélvén, hogy ezzel segítünk ügyének. Azon­ban nem segítettünk sorsán. Óh mily fájdalmas volt nekünk megtagadni tőle az illetőséget, aki utolsó csép véréig magyar és esztergomi volt, mily keserű volt megállani, hogy fel ne szó­laljunk s meg ne hajtsuk előtte Esztergom elismerésének zász­laját, az előtt, kinek utolsó kí­vánsága az volt, hogy torony­nyi testének hamvai a szent­györgymezei temetőben pihen­jenek. Másfél év előtt a csehek át­kísérték őt a magyar határon s a több mint 78 éves viharvert fa módjára egyedül álló aggas­tyán a kath. vallás és a magyar erő 1000 éves remediumába, Pannonhalmára ment s itt kért hajlékot törődött, fáradt testé­nek és agyon csigázott lelkének. Mások 14 éves korukban men­nek ide, ő 78 éves korban lett a Szent Benedek-rend gyermeke. A rend szeretettel ölelte magá­hoz a nemzet nagy harcosát és a valóban sacerdos magnus a győri rendházban élt megtört testével s szenvedő lelkével pár nap előtti haláláig. Palkovich Viktor betegsége. Az agg esperes még a mult évben tüdőhurutot kapott, ame­lyet szívósan hónapokig hor­dott. Húsvét hétfőjén lett na­gyon rosszul és betegsége mind­jobban hatalmába kerítette. Tü­dőgyulladás döntötte le. Ereje lassan fogyott, nem tudott táp­lálkozni és csütörtökön beállott az agónia A megboldogultat Győrött ra­vatalozták fel és szombaton a beszentelés után Esztergomba szállították, Szentgyörgymezőre, ahol első plébániáján működött és ahol szülői is nyugszanak. Temetése. cBreyeplstvÁnár. püspök szen­telte be holttestét fényes segéd­lettel. Megnyílt előtte a puha szentgyörgymezei föld, ahonnan 80 év előtt származott és küz­delmes élete után pihenőre ma­gához fogadta. Testületileg a főgimnázium ifjúsága kisérte őt utolsó útjára. A sírnál JLlapy Gyula tarto­mánygyűlési képviselő, a meg­szállott Komárom polgármes­tere mondott gyönyörű beszé­det es búcsúztatta Palkovich Viktort. Beszédét a kerületi pap­ság, a csehszlovákiai magyar keresztényszocialista párt egy­millió tagja, a nagyszombati vikáriátus, a gútai és a szent­györgymezői hívek nevében mondotta el, mély érzéseket keltve a temetésen résztvevők lelkében. Megragadóan méltatta az el­hunyt életét, aki mint magyar harcos, magasan ívelő pályát ért el. A papi búcsúztatót J^rágai József, Palkovich Viktor volt helyettese és káplánja mondotta felemelő szavakkal. Prágai Jó­zsef gyönyörűen jellemezte a megboldogultat, akinek mun­kája és élete Krisztus sze­rint folyt. A gimnázium növendékei Jíajnali Kálmán énektanár ve­zetésével gyászénekekkel nagy­ban emelték a temetési szer­tartást és járultak hozzá a méltó tiszteletadáshoz. A temetési szertartáson részt­vettek <Maítyasóoszky Kasz­szián igazgatóval a bencés ta­nárok, a helybeli és vidéki pap­ság és szerzetes rendek nagy számban, szenkviczi J^alko­oies László alispán a várme­gyei tisztikarral és az elhunyt sok tisztelője. A megszállott területről Tyukos esperes, Qre­áorooies képviselő és cMayer Imre c. apát, komáromi plébá­nos jöttek el a temetésre. Végrendelete és jótékonyságai. Halála nagyszerű volt, mint az élete. A megboldogult egész vagyonát jótékony célokra, sze­gény magyar diákok felsegélye­zésére és a szegényeknek hagy­ta. 50.000 pengőt hagyott az esztergomi és a komáromi egyetlen slovenskói magyar fő­gimnáziumnak és a nyergesúj­falui szalézi intézetnek. Életé­ben névtelenül tett le községe szegény tanulói részére 100.000 ck-ás alapítványt. A komáromi diákmenzának 20.000 ck-t adott. A komáromi irgalmas nővérek is az ő támogatásával tudták fenntartani iskolájukat. A szent­györgymezeitemplomról is meg­emlékezett végrendeletében. Az ő kezében az egyházi vagyon Krisztus akarata szerinti ren­deltetéséhez jutott. A végrendeletet JSarilieh Lő­rinc győri plébános, Jilapy Gyula komáromi polgármester és cMarezy József nagymegyeri plébános bontották fel. Munkássága és alkotásai. Negyvenegy évig volt Pal­kovich Viktor a 12.000 lel­ket számláló Guta község plé­bánosa és 50 évet töltött es­peresi munkában. Lángész volt és teremtő erő, de nem méltó­sággal és ranggal felékesítve, hanem mint egyszerű, puritán ember. Alkotásai között látjuk a gú­tai új templomot, az esperesi kerület új iskoláit, az artézi kutakat, a Vágón épített vashi­dat, a vágvölgyi összekötő va­sutat és a még ma is virágzó szövetkezeteket, melyeket nem a nyerészkedésért alapította, ha­nem a nép segítségere. Az ő alapítása a gútai gőzmalom is, amely felvirágzott és pótolhat­lan értéket jelent. A falu atyja volt. Mély lel­kipásztorkodása mellett nem­csak politikailag, hanem gaz­daságilag is vezette népét. A gazdálkodásban arra törekedett, hogy fejlődést, mezőgazdasági kultúrát teremtsen. Ezekben az érdemekben örökké példának marad a nép felemelése, meg­segítése és a hitel megszerve­zése is. Politikai és közszereplése. A régi törvényhatóságnál is élénk és tekintélyes munkát végzett. Hosszú ideig volt a törvényhatósági bizottság tagja. Politikai szereplése a nép­párt megalakításával vált érté­kessé. A Csallóközben sok he­helyen megszervezi a pártot, amely 1889-ben országgyűlési képviselővé választotta. Képvi­selősége alatt termékeny mun­kája még szélesebb területre hatott és amint alkotásai nőt­tek, egyénisége megmaradt a maga egyszerűségében és sze­rénységében. Mindig ellenzéki volt és kitartott emellett hűség­gel. A megszállás nem rendítette meg magyar teremtő erejét és mindvégig intrazigens és ma­gyar álláspontot foglalt el. Igazi jó, rendületlen hazafi volt. 1920-ban tagja lett a prágai parlamentnek, ahol szintén je­lentős szerepet vitt. «r SAIAT KÉSZÍTÉSŰ lepetíö-vászon, köpper, törül- n I I ' 1 >' ' I Esztergom, Széchenyi-tér . , kőző. konyha- és kenyérruha, Kpif*7m^ 1181 I 9679111191 16. sz. (Saját ház.) Tele­ti O "71 C-ZAIlivH 1 abrosz (nagyban és kicsinyben) • V/IUCI Ildi III E-0.vJ4.lUS ICLI fonszám 135. Házi ken­Ildáal VfcUwUl? legjutányosabban beszerezhető u ^^ l— ^OOBHR^_der szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 34. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 1 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom