Esztergom és Vidéke, 1930

1930-04-13 / 30.szám

Egy út vezet most csak Esztergomba, a Mária Valéria-út, Párkány felől. A többi utat mind lezárták az útépítés miatt. Nagyon aggódtunk, amikor azt hallottuk, hogy a lengyelek a Nagydunahídon keresztül érkeznek Esztergomba. Nem is olyan rendkívüli dolog ez, mert hiszen a jövőben gyakrabban is jönnek majd idegenek ezen az úton, mivelhogy másfelől nem lehet ideérni. A vonatutazásról nincs szó. Abból vajmi kevés a hasznunk. Autóforgalomra van szükség. De hiszen a lengyelek sem autón jötték. Igaz. És mégis aggódtunk... Egész nap esett az eső és a Mária Valéria-úton, jelenleg Esztergom egyetlen nyitott útján, nagy sár feküdt és széles tócsákban állott a víz sok helyen a zökkenőkben. Azon az oldalon pedig, ahol legutóbb a posta felszedette a kábelt, ugyancsak bokáig ragadozott a sár. No, gondoltuk, lesz egy kis idegenforgalmi propaganda, annál is inkább, mert a lengyelek a párkányi oldalon aszfalton jönnek a hídig és minden valószínűség szerint a Mária Valériaúton végigmenve, elfogják mondani tapasztalataikat a párkányi útról. De korai volt aggodalmunk. Előrelátó városuraink kocsit rendeltek ki a nagyhídhoz és a lengyeleket gyorsan beültetve, a vízivárosi templomnál, a Koloshídon át irányítottak a társaságot. A primási palotába mentek és, hogy természetesen arra kellett menniök, az is igaz. így történt, hogy nem a MariaValéria-úton hajtottak végig, és így nem láttak semmit ebből a „megragadó" útból es nem tehettek összehasonlítást egy község aszfaltja és egy kiránduló-, fürdő- és iskolavárosnak mondott bevezető útja között. Lassan óvakodni fogunk a fürdő-, kiránduló-, iskolaváros és az idegenforgalom-szó kiejtésétől. Pláne attől, hogy propagandát csináljunk. Nem, mert az állapotok ránkcáfolnak. Szép időben se jöjjön azonban ezen az úton idegen a városba, mert akkor meg a nagy por riasztja el. Porfelhő, ami szintén jó „propaganda* az üdülőváros mellett. Hát itt valamit tenni kell! Hiszen úgy is mindegy, egy útlezárással több vagy kevesebb. A Szent Imre-év idegenforgalmára készülünk, tehát itt is le kell zárni az utat. Csak az a baj, hogy Mária Valéria-útról mintha megfeledkeztek volna. Nem is csoda, mert mindössze 300—400 méter hosszú. Ha a lengyelek nem jöttek is a Mária Valéria-úton végig, városuraink, akik a fogadtatáson résztvettek, csak arra mentek. Kérdezzük: látták ezt az utat, a sok kátyút, a víztócsákat, a nagy sárt az úttesten és a járdán? Ha látták, akkor hívják fel rá az államépítészeti hivatal figyelmét. De rögtön, hogy megkezdhessék az útépítést. Aztán majd olajat kérünk az útra. A munkások ós a kisgazdák felkarolását kérték a vármegye közgyűlésén. A gesztesi járás székhelye Komárom. — A negyedik esztergomi gyógyszertár felállítása. — Interpelláció a Budapestesztergomi út építésének mielőbbi befejezésében.;. Szerdán rendkívüli közgyűlés volt a vármegyeházán baráti Huszár Aladár dr. főispán elnökletével. Napirend előtt Csaplár György császári kisbirtokos szólalt fel. A vármegyei tisztikart üdvözölve azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a kisgazdák, a munkások, általában a kisemberele ügyét az anyagi helyzet megjavitása érdekében karolja fel a vármegye. Különös megértést kér a tisztviselői kartól, mert arra a mai súlyos viszonyok között nagy szükség van. Ma teljes válságban vannak a kisrmberek, tehát valahol támpontot kell keresniök a bajok egyensúlyozására. A vármegye erősségében és szilárd ságában keresnek védelmet és remé lik, hogy a vármegye, a tisztviselői karral segítségükre siet. Szenkviczi Palkovics László alispán a jvármegyei tisztikar nevében kijelentette, hogy 30 évi működése alatt mindenkor odaadással szolgálta a kisemberek ügyét és pártatlanság™, egyenlő elbánásra törekedett. Jóakaratát a jövőre is biztosítja a bajok elhárítására. Huszár Aladár főispán is csatlakozott ehhez a megnyilatkozáshoz és kiemelte, hogy nem ismer különbséget kisember és vagyonos ember között. Felemeli a mezőgazdaság fontosságát, amelytől az ország élete is függ. Sajnos gyökeres javulásra ma nincs mód, de határozottan megígéri, hogy a tisztikar a legnagyobb figyelemmel lesz a kisemberek ügyei iránt. A főispán és az alispán részéről megnyilatkozó kijelentéseket örömmel fogadta a közgyűlés. Ezután a gesztesi járás székhelyének kérdése következett. A gesztesi járás eddigi székelye Nagyigmánd volt. tatásra lesz szükség. A gazdálkodás és az ipar is megköveteli ezt. Kömlőd, Kocs és Fad község ezzel szemben a tatai járáshoz csatoltatnak. Mind a három község kérte is az elcsatolást, amihez a közgyűlés hozzájárult. A változtatások vitát idéztek elő, majd szavazásra került a sor, aminek következtében a javaslótokat elfogadták. A negyedik esztergomi gyógyszertár felállítása ügyében az a helyzet, hogy a népjóléti miniszter újabb vizsgálat alá veszi a kérdést és a szükség szerint fog dönteni. A közokirati kényszerről is tárgyaltak és ennek során Csaplár György az olcsóbb rendszer mellett foglalt állást. Fejérmegye átiratot intézett a kényszer ellen, ós ehez a közgyűlés csatlakozott. Az útépítés ügyében Etter Ödön bizottsági tag a Budapest—esztergomi országút építési munkálatainak mielőbbi befejezését sürgette, Esztergom idegenforgalma és a Szent Imre-év sikere érdekében. Jakns János a pilisszentlélek! út megépítését kérte. Huszár Aladár dr. főispán és Palkovics László alispán biztató ígéreteket tettek az útépítésre vonatkozólag és minden lehetőt elkövetnek, hogy a munkálatokat korábban befejezzék. Egyébként a vármegye öt évre feldolgoztatott egy útépítési tervet, amelybe belefoglalták az útjavításokat. A miniszter azonban nem fogadta el az időhöz kötött beosztást, hanem az útépítések sorrendjét kérte a fontosság szempontjából. Lehet, hogy az állam előbb tud költséget teremteni az útépítésekre, amelyeket azután előbb, öt évnél rövidebb időközben végezhetnék el. Ha pedig nem áll elég pénz rendelkezésre, az útépítés kitolódik. De minden valószínűség szerint a fedezet meg lesz. Már három éve hirdetjük nagyobb propagandával Esztergomot mint fürdővárost és tulajdonképpen más tervünk sincs, minthogy a város gazdasági kibontakozását az idegenforgalomra, a fürdésre ós nyaralásra alapozzuk. Még csak két-három hét és Esztergom idegenforgalmi, fürdőés nyaralási szezonja ismét megkezdődik és forgalmasabb élet következik. Szeretnők ezzel kapcsolatban azt kérdezni, hogy az elmúlt téli hónapokban milyen előkészületeket tett a város, vagy az illetékesek, akik közelebbről érdekeltek a nyaralásban, a fürdésben és az idegenforgalomban. fAz ősszel felhívtuk a város figyelmét, hogy ne engedje elmúlni a hónapokat anélkül, hogy valami elő készület ne történjék. Bizonyos szervezettségre gondoltunk, amellyel a nyári idény beköszöntésével határozott programmot viszünk lépésrőllépésre eredményre, az idegenforgalomban érdekeltek és az egész város lakosságának hasznára. Ilyen kitűzött cél lett volna az építkezések lehetőségeinek megteremtése, nyaralók vagy veekendházak szaporítása Kedvező telekeladásokkal, az autóforgalom emelése, iskolai kirándulások propagálása, kongresszusok, gyűlések megszervezése, tisztviselői akciók a nyaraltatásra, kirándulások beállítása, a hajókirándulások délelőtti megérkezése, propaganda a nyugdíjasok között és sok más. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül házi szövött közö, konyha abrosz (nagyban és legjutányosabban beszerezhető pper, törül- T\ £ s&s relczmann , | Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik Nyaraltatási akció keretében weekend-kedvezményt kell Esztergomban megszervezni. A megváltozott helyzet azt kfvánta, hogy a hatóságok foglalkozzanak azzal a tervvel, hogy a székhelyt Komáromba helyezzék át. A székhelyváltozást a lakosság is sürgette és a tervhez 12 község is csatlakozott. A megváltoztatást a pénzügyigazgatás, az adózás és a törvénykezés könnyebb \vezetése tette szükségessé. A székhelyváltozással kapcsolatban Neszmélyt és Dunaalmást a gesztesi járáshoz csatolják, nehogy a tatai járás túl legyen halmozva. Neszmély és Dunaalmás hozzájárult a változtatáshoz, de emellett azt kérték hogy jobb vasúti Összeköttetésük legyen A két községnek rossz a vasúti összeköttetése, azért mielőbbi változÖTVENEGYEDIK ÉVF. 30. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 VASÁRNAP, ÁPRILIS 13 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20.fillér