Esztergom és Vidéke, 1930
1930-04-06 / 28.szám
apadását előidéző eset bekövetkeztekor még nem esedékes adónak aránylagos része egészben vagy részben elengedhető. Ha a jövedelmi forrás vagy a vagyontárgy az adózó halála vagy más rendkívüli eredmény folytán megszűnt, vagy ha a hátralékos tartozás behajtása az adózó megélhetését veszélyezteti a hátralék, szintén egészben vagy részben elengedhető. A hátralékot kivételesen teljesen vagy részben akkor is elengedhetik, ha az adózó halála folytán bekövetkezett rendkivüli körülmény következtében azok a jövedelemforrások, vagy vagyontárgyak, amelyek után az adót kivetették, időközben megszűntek és igy az adózó vagy hátramaradottal a hátralék megfizetésére nem képesek. Figyeljék meg az esztergomi gazdák, bogy a határban Dincsenek-e pézsmapockok. Mostanában a földmives gazdák körében, más vidékeken, a pézsmapocok pusztításáról beszélnek. A pézsmapocok vizek mentén tanyázik és táplálékát viziállatok képezik. Hosszú, csupasz farkával a testhossza meghaladja a félmétert is. Vörösbarna prémje van, amely igen értékes. Az állat hasonlít a patkányhoz és ezért pézsmapatkánynak is nevezik. Különösen a gátakra és a vasúti töltésekre nézve kártékony. Szapora állat és elég veszedelmes. Nemrégen egy soproni vasúti éjjeli őrt támadott meg és kisebb-nagycbb sebeket ejtett rajta. A pózsmapocok Amerikából került tenyésztésre Csehországba, ahonnan átvándorolt Sopron vidékére és most legújabban már Tatán is találtak belőle több példányt. Ezen a vidéken Tata és Naszály között tanyázik és már eléggé elszaporodott. A jelek szerint tehát a pézsmapocok Pozsony felől a Dunamentén vette vándorlási irányát és nem lehetetlen, hogy Esztergom környékén is fognak ilyen állatot találni. Mindenesetre jól teszik a gazdák, ha a határban figyelnek, hogy nem észlelnek-e pocoknyomokat. Mivel az állat nagyon kártékony, ez a figyelem indokolt, hogy idejében védekezhessünk ellene. Vidéken is bevezetik a beszélgetésenként! telefondíjszabást. A postavezérigazgatóság ez év közepén üzembe helyezi a pécsi és szegedi automatikus központokat és ugyarcsak ebben az évben átadja a forgalomnak a falusi automatikus telefonberendezéseket is. Az új központokban, azoknak berendezései folytán a beszélgetésenkinti díjszabást kell életbeléptetni, az eddigi átalányrendszerű díjszabás helyett. Hogy a vidék telefonelőfizetői között különbség ne legyen, a beszélgetésenkinti díjszabást bevezetik már most azoknál a központoknál is, amelyek eddigelé még manuális szolgálatra vannak berendezve. A posta vezérigazgatóság egyelőre csak a száznál több előfizetővel biró manuális hálózatokban akar a beszélgetésenkinti díjszabásra áttérni, mig a kisebb központokban akkor, amikor a falusi automata távbeszélő szolgálatot megnyitja. Ez az átalakulás az 1930. évben valószínűleg befejezést nyer, a díjszabást azonban már most kell megállapítani, mert az ezóvben megnyíló próbaközpontokban azt életbe kell léptetni. Az előfizetési alapdíj az 1-től 100 előfizetős falusi hálózatoknál 5 pengő lesz, 101-től 500 előfizetőig 6 pengő, 501—1000 7 pengő, ezren felül 8 pengő. Budapesten változatlanul 10 pengő. A beszélgetési díj 12 fillér lesz. Kötelező havi beszélgetések száma a falusi automatáknál nincs megállapítva, 101-től 500 előfizetős vidéki hálózatban 20, 501-től 1000-ig 30, ezren felül 30 fillér. Ha ezeket az előfizetési dijakat a jelenlegi havi előfizetési díjakkal összehasonlítjuk, akkor megállapítható, hogy 1—100 előfizetős falusi hálózatok ezidőszerint 6 pengő előfizetési díjat fizetnek, mig most a kötelező havi alap- és beszélgetési díj összege 5 pengő lesz, míg a többi központokban az előfizetési díj 12 pengő volt, ami 8.40, 10.60, illetve 11.60 pengőre csökkentetik a három különböző kategóriájú hálózatban. A tervezet arra mutat, hogy a postavezérigazgatóság különösen az ezren felüli előfizetős vidéki központoknál a beszélgetésenkinti díjszabással felemeli a telefon dijait. Ezzel a reformmal kapcsolatban módosítják a belföldi távolsági díjtóteleket is. A 0-ás díjövet a vidéki hálózatban ki fogják terjeszteni és a jelenlegi 80 fillérről 50 fillérre csökkentik a díjtételt. Ez a tervezett intézkedés előnyös abból a szempontból, hogy a 15 km körzetben folyó beszélgetések díja olcsóbb lesz. Az 1. díjövben 1 pengőről 70 fillérre, a 2. díjövben 1.60-ról 140-re, a 3. díjövben 2.20-ról 1.90-re, a 4. díjövben 2.30-ról 2.20 ra csökkentik a díjtóteleket, amelyek az 5., 6. és 7. díjövben változatlanok maradnak. A budapesti telefont azonban megdrágítja a vezérigazgatóság. Válasz „Az esztergomi borbélymesterek a vasárnapi munkaszünet ellen vannak 4 ' cimn cikkre. A következő sorok közlésére kértek fel bennünket: E lap április 3-án a fenti cím alatt megjelent cikkre, lóvén annak egy része személyes élű, kell válaszolnom. Meg kell jegyeznem, hogy nem volt tudomásom az „Esztergom" c. helyi lapban megjelent fenti cimre vonatkozó visszautasító szerkesztői közleményről. Az „Esztergom" c. helyi lap mult hó 23 án .Borbélyok és fodrászok vasárnapi munkaszünete" cimű cikket V. I. aláírással bizony ón követtem el. A cikk megírására szociális érzésem mellett Budapesten a szakmabeliek között folyó harc adott impulzust. Mint nem szakmabelit tehát semmi érdek nem vezetett és ez ösztönöz rá, hogy „A többség nevében" aláirott Kis Gábor úr fenti cím alatt megjelent cikkére válaszoljak. azok teszik, akik nem bírnak ilyen érzésekkel vagy pedig csak úgy suba alatt rejtegetik, hogy alkalom adtán hozakodjanak velük elő. Azt hiszem, engem a város közönsége nem ilyen előhozakodónak ismer. Mások dolgába sem szoktam avatkozni, ha ez nem a köz vagy sokaknak jogos érdeke. Mivel azonban úgy tudom, hogy a vasárnapi munkaszünet mellett nemcsak alkalmazottak, hanem mesterek is állástfoglal tak, bátor voltam a vasárnapi munkaszünet megvédése céljából szót emelni. Szóltam pedig sem „többség" és „kisebbség", hanem önállóan megalkotott szociális véleményem alapján. „Ilyen naivságot még sem tételezhetünk fel róla", már mint én rólam, írja Kiss Gábor úr. !;Erre válaszom ez: ekkora önzést én sem tételeztem fel Kiss Gábor uramról, amiből teljesen kizárom a m. t. „többség" -et. Teljesen kapitulálnék az ön érvei előtt, ha tudnám, hogy a vasárnapi kirándulók százai borotválatlanul, nyiratlanul és ondolálatlanul jönnek Esztergomba. Hogy Rómában egész nap dolgoznak vasárnapon, azt igazán nem tudtam, de hogy Angliában, a munka országában senki sem dolgozik, azt tudom. Valamint azt sem tudtam, hogy „lelki szükségleteiket" hétfőn is kielégíthetik az emberek. Lehet, hogy önnek elég e célra a hétfő délelőtt is, de az esztergomi katholikus mesterek és segédeknek nem. Az is újság előttem, hogy az Ur a nyolcadik napot rendelte megszentelni. Ezt sem a zsidó, sem a keresztény, sem a keresztyén nem fogja elhinni. Cikkében Kiss uram mond egy más újságot is, amikor ezt írja: „A szomoró emlékű forradalmak után nálunk sok beteg ideát valósítottak meg, melyek egyike-másika sok békés ember lelkületét dúlták fel és egyes szakmáknak ártottak." Ebbeli megállapítását méltóztassék adresszálni azokra a magyar nemzeti gondolatot ápoló urakra, akik a csatornaízű forradalom mocsókjából kivezették az országot. Azt hiszem, az idézett kitételhez a királyi ügyészségnek is lesz szava, Nem tudom, hány borbélymester van Esztergomban, de hogy Kiss Gábor uram téved a százalék kiszámításban, amikor a vasárnapi munkaszünet mellettieket csak egy százalékra becsüli, az teljesen biztos. Mert hogy az ellenvéleményen levők együttvéve csak egy harmincketted, vagy egy negyvenketted emberek volnának, nem tudom elhinni. Amidőn befejezem válaszomat, meg kell még mondanom a cikkíró úrnak, hogy ha a szakmájában olyan nívón állana, mint amilyen alacsony szárnyalású a nekem adresszált cikke, akkor hétfő reggeltől szombat estig tarthatna vasárnapi munkaszünetet. Vitái István. Elkészült az űj érettségi szabályzat. A^Orsz. Közoktatási Tanács elkészítette a fiú- és leányközépiskolák új érettségi szabályzatát. Ennek főbb újításai a következők : vizsgára az igazgatónál március 21-ig kell jelentkezni; négyből kell írásbelit tenni: magyarból, latinból, németből és számtanból, reálban és leányliceumban latin helyett franciából (angolból v. olaszból. A magyarból két irodalmi szabadon választ e három közül; szóbelin nyelvekből 30—35 sort kell magyarra fordítani. Szóbeli tárgyak : magyar, latin, történelem, fizika, reálban és leányliceumban latin helyett számtan. Magyarból egyes művek Önállóan ismertetendők. Latinból nyelvtan csak akkor kérdezendő, ha a tanuló egy-egy nyelvtani alakot nem ismer fel. Az irodalmakból csak a legutóbbi kétszáz év fontos. Elbírálásnál a miniszteri biztos is szavaz, de a szaktanárnak kettős szavazata van. Érettségi dij 32 pengő, a javítóé 15, kiegészítőé minden tárgyból (négyszer) 11 pengő; magántanuló kétszeresét fizeti, fölmentés e díjfizetés alól nincs. A baromfitenyésztők figyelmébe ! Még idejében óhajtjuk figyelmeztetni a tisztelt tagjainkat, hogy a keltetést ebben a hónapban feltétlen kezdjék el. Ennek olyan előnyei vannak, amit a késői keltetéssel pótolni már alig lehet. Az idő enyhesége is olyan, hogy különös gondot az apró csibék melegség szempontjából nem is igényelnek, másodszor a meleg beálltával az erőssebb szervezettel jobban bírják a tikkasztó időjárást. Előnye a korai keltetésnek az is, hogy az őszi kiállításokon már részt lehet venni a korai keltetésű jércekkel és ami a legfontosabb a tenyésztő szempontjából, pont a tojáskrizis idején késő ősszel és télen a fiataltyúkok már tojnak. Tehát e hó közepéig szerezze ke mindenki a tenyésztojásokat és keltessen. Minden érdeklődőnek szívesen ad felvilágosítást az egyesület, tehát az előre hirdetett gyűléseken bárki aki a baromfitenyésztéssel foglalkozni akar, vagy az iránt érdelődik megjelenhetik és ott a tenyésztőktől részletes felvilágosítást kap. Minden hó első szombatján tartjuk üléseinket. Schalkhás Ferenc egyesületi titkár. AZESZTERGOBII KERESKEDELMI TÁRSULAT KÖZLEMÉNYEI A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium megbízásából a Magyar Külkereskedelmi intézet rt. egy francia nyelven megjelenő export-címtárt ad ki, mely címtár az exportáló gyárakon, kisipari ós háziipari vállalatokon kívül tartalmazni fogja a mezőgazdasági termékeket és terményeket exportáló cégeket is. Ez a címtár, melyet a magyar külügyminisztérium külföldi képviseletei fognak több ezer példányban terjeszteni, hathatós propaganda eszközei lesznek a magyar iparnak, kereskedelemnek és mezőgazdaságnak egyaránt. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat vezetősége felkéri a helyi cégeket, szíveskedjenek a következő termékeket exportálók címeiket a társulat elnökénél (Lőrinc-utca 2) leadni, a címtárban való elhelyezés céljából. Tej, vaj, disznóháj, disznózsír, tojás, méz, friss és sózott hal, széna, takarmány, répa, paprika, búza, rozs, köles, bab, borsó, lencse, árpa, zab, tengeri, lenmagvak, olajos magvak, lucernamag, répamag, gyümölcsök, sárgabarack, dinnye, csemegeszőlő, ehető gombák, főzelékek, burgonya, s két-két tudományos tárgyú tételt Szociális érzéseimmel nem szok- j kell a főigazgatóhoz fölterjeszteni, ő tam „előhozakodni", mert ezt csak' e hatból hármat választ ki s a diák Virág és Szántónál nagy fehérnemű vásár.
