Esztergom és Vidéke, 1930

1930-04-03 / 27.szám

lelkű, tUzes magyar ifjak tettein tudjuk a magyar jövőt megalapozni. Csak törhetetlen akarat, acélos erő, tiszta lelkűség, szent hűség vezet a célhoz, ezek nélkül árulással végeznők rendeltetésünket. Szent István király felnégyeltette a magyarság ellen törőkét. Ha a szent ideálért harcoló ifjúságunk, minden magyar ma Trianon ellen egy táborba száll, akkor el fog következni, hogy az átkos szerződés is, mely a magyarság pusztulására készült, felnégyéltetik és kiszögeztetik elrettentő például az ország négy részében. Vak Bottyánban Esztergom kuruc multjak keressük. Az az ideál, amelyért Bottyán generális küzdött, a mi ideálunk is, a szabad Magyarország. A Dunát nem ismerjük el határfolyónak. A török idők után kérdeztük : hová lett a határ és majd kérdezni fogjuk a felszabadulás után is : hová lett Csehország, a zsebrákok határa? Krűger Aladár dr. nagy beszédét percekig viharos tapsban részesítették és a termet sokáig betöltötték az elhangzott éljenek. A beszéd után következett azoknak a kitüntetése, akiknek a névsorát már egy alkalommal közöltük. Vitéz Mándoky Sándor főesperes felolvasta a kitüntettek nevét, hogy József Ferenc főherceg az emlékkereszteket kiossza. Technikai akadályok miatt azonban a TESz a nagygyűlésen nem adhatott minden kitüntetettnek emlékkeresztet, amelyet így most csak tizenheten kaptak meg. A többi kitüntetett rövid időn belül veszi kézhez az emlékkeresztet. A főherceg valamennyi kitüntetettel néhány szót váltott és kézszorítással is kifejezte elismerését. A kitüntettek nevében Huszár Aladár dr. főispán mondott köszönetet. Ezután a n

Nem nem soha" zúgott fel a dalosok ajkán, Ammer József karnagy, szerző vezényletével. A Nem, nem, soha, ilyen erővel, ennyi tűzzel, ilyen fájdalmas lelkesedéssel még nem zengett Esztergomban. A szivekig ható dal után sokáig zúgott az éljen és a taps és a szerző nevét is kiáltozták. A TESz vezetői személyesen gratuláltak Ammer Józsefnek. Végül Szontágh Tamás mondott rövid beszédet és hálás köszönetet tolmácsolt a közönségnek a szíves fogadtatásért, az ünnepség sikeréért, hogy a nagyszámú megjelenéssel a nagygyűlést impozánsa tették. Kérte, hogy zárják szivükbe a TÉSz munkáját. A Himnusz eléneklésével ért véget a gyűlés. A vármegyei ünnepség után József Ferenc főherceg látogatást tett vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József tábornok lakásán. Antóny Béla dr. polgármestert is meglátogatta volna, de az idő már rövid volt. Félkét órakor diszebéd volt a Fürdő színháztermében, ahol a vendégeken kívül mintegy százötvenen jelentek meg. József Ferenc főherceg helyén ibolyabetűkből „Isten hozott" volt kirakva. A terem erkélyén a főherceg megérkezésekor a Rákóczi-indulót húzta a cigány. Megkapó képet mutatott az ebéden résztvevők nagy száma és lebilincselő volt a hangulat is, amely a termet betöltötte. Az ebéd alatt érkezett meg vitéz Endre László gödöllői főszolgabíró, akit meleg fogadtatásban részesítettek. Az első felköszöntőt vitéz SZÍVÓSWaldvogel József ny. tábornok a kormányzóra mondotta. Ezután Huszár Aladár dr. főispán József Ferenc főherceget köszöntötte fel hatalmas, lendületes beszédben, amelyben különösen arról a kapcsolatról készéit, amely József főherceg családját a magyarsággal, a magyar történelemmel összeköti. A szép beszédre József Ferenc főherceg emelkedett fel és ezaikalommal nemcsak a délelőtt folyamán megismert szónoki készségéről tett ujabb bizonyságot, de megnyerő és közvetlen szavaival ismét magával ragadta a hallgatóságot. Türelemre és kitartásra intette a magyarságot, hittel mondotta, hogy emberi számítás szerint közel vagyunk a magyar igazság győzelméhez. Altenburger Gyula dr. egyetemi Az „Esztergom" c.helyi lapban március 23-án egy cikk jelent meg „Bor bélyok ós fodrászok vasárnapi munkaszünete" címmel, melyre az alábbiakban teszem meg észrevételeimet. Amennyire egy helyi lap keretei megengedik, szeretném felvilágosítani a mélyen tisztelt V. I. cikkíró urat, hogy igen egyoldalúan lett informálva, és a szociális érzéssel sincs egészen tisztában, amellyel előhozakodik. Tudnia kellene azt, hogy a kisebbségnek mindenkor alá kell vetnie magát a többség akaratának, különösen akkor, ha a kisebbség csak egy százaléka a többségnek. Ha ezt tudta volna, valószínűleg ném avatkozott volna a mi dolgunkba. Vagy talán azt hiszi, hogy annyira értelmetlen személyekből áll a többség, hogy nem tudná azt, mi válik hasznára úgy szakmai, mint gazdasági tanár Szívós tábornokot üdvözölte, hogy a TESz kerületi elnöki tisztségét a jövőben is eredményesen betöltse. Antóny :Béla dr. polgármester is nagyhatású beszédet mondott, végül pedig Szontágh Tamás az esztergomi hölgyekre emelte poharát. Az ebéd után József Ferenc főherceg kíséretével a vasútra hajtatott hogy Budapestre visszatérjen. Meg kell emlékeznünk a Fürdő Szálloda agilis bérlőjéről, Sörös Edéről is, mert az ebédnél felszolgált italok és a kitűnően elkészített ételek a legnagyobb elismerést váltották ki a jelenvoltakból. szempontokból. Ilyen naivságot még sem tételeztünk fel róla. Azon állítását, hogy hétfőn több idegen fordul meg városunkban, mint vasárnap, saját maga cáfolja meg azzal, midőn cikkében aztirja: „Milyen lélekkel néz ki üzlete ajtaján az a mester, de különösen a segéd, amikor százával látja utcáinkon fel és alá járni budapesti munkástestvéreit ..." Neki pedig dolgoznia kell. Hétfőn bizony nem látunk, de a cikkíró úr sem, nem hogy egy üzletajtóból, de az egész városban sem száz idegent. Nem tagadjuk, mi is szívesen ünnepelnénk, nem egy, de három napot is egy héten, csak fizetné ki helyettünk a cikkíró úr az általa anynyira pártolt segéd uraknak a hetifizetés át és a mi üzleti kiadásainkat. Ez a szakma, cikkíró úr, speciális. Bele kell ebbe nőni, de szívvel és lélekkel, hogy értsen hozzá az ember. Ez a szakma azt kívánja, különösen egy fürdővárosban, hogy mi akkor is dolgozzunk, mikor más ünnepel. A borbélyok és fodrászok dolgoznak vasár- és ünnepnap a világ összes idegenforgalmi és fürdőhelyein. Még Rómában is, az egész világ katholikusainak székhelyén, sőt ott egész vasárnap, hétfőn azonban egész nap teljes munkaszünetjük van. Ekkor lelki szükségleteiket is kielégíthetik. Tessék csak éreeklődni I A szomorú emlékű forradalmak után nálunk sok beteg ideát valósítottak meg, melyek egyike-másika sok békés ember lelkületét dúlták fel és egyes szakmáknak is annyira ártottak. Ezeket azonban soha sem szakemberek, hanem hozzánk idegen, szakmánkat nem ismerő idealisták csinálták. így volt ez Budapesten is. Tizenkét ev kellett ahhoz és teljes anyagi leromlás, hogy kijózanodva a régi rendszerhez visszamenjenek, Azt mondja a cikkíró úr, hogy: „mint embert is bírálni kell a borbélyt és fodrászt." Ez szép. Milyen unott lélekkel megy haza ebédelni vasárnap, mert nem ünnepelhetett. Én meg azt mondom: mint ember bírálja el cikkíró úr, milyen elkeseredetten ünnepelne akkor az a borbély, ha egész héten ülne, mint ma is ül, munka nélkül. Vasárnap pedig, mikor többet kereshetne, mint egész héten, rákényszeritenék az ünneplésre. Mert ne felejtse el azt sem a cikkíró úr, hogy a borbélyok többsége csupán szakmájának szerény jövedelméből él és élni, dolgozni akar még akkor is, ha az ön által megkérdezett mesterek ezáltal talán második szakmájukban nem tudnak teljes odaadással vasárnap dolgozni. Az ön ideális gondolkozását pedig használja fel máshol m. t. cikkkiró úr. Szépen köszönjük. Mi nem avatkozunk másoknak dolgaiba, azért hagyjanak bennünket is békében élni ós dolgozni. A többség nevében: Kiss Gábor. mwmmmTwmwwwwwím Hogyan áll a két év ntán iskolamulasztásért megbüntetett szülő ügye ? Megírtuk, hogy Búzás Andrást, Felsőszérűsori lakost, Kálmán fiának iskolamulasztása miatt a városi büntetőbiró pénzbüntetésre ítélte, ami behajthatatlanság folytán elzárásra változtatható át. Azt irtuk, hogy ez az ítélet két év után következett be. A városi büntetőbirónál nyert értesülésünk szerint Búzás Kálmánt 1928. december 1-én mutatták ki mulasztásért és a szülő már december 21 én megkapta a büntetőparancsot. A szülőnek jogában állt volna, hogy tárgyalást kérjen, de ez nem történt meg. 1929. januárjában végrehajtásra került a sor és a végrehajtás ügye egészen 193C-ig tartott. Minthogy a végrehajtó-ügyosztálytól a büntetőparancs nemleges zálogolási jegyzőkönyvvel érkezett vissza, ezért a pénzbüntetést elzárásra kellett változtatni. Ebben az ügyben irt cikkünk egyoldalú téves információn alapult és így azt teljes egészében visszavonjuk. Virág és Szántónál maradékok leszállított leltári árakon. Negyven perc alatt 27 pontból álló tárgysorozatban 96%-os pótadót szavazott meg kedden a város közgyűlése. Kedden délután városi közgyűlés volt. Négy órára szólt az összehívás, de csak negyed ötkor jött be a terembe a város tanácsa. A közgyűlést Antony Béla dr. polgármester vezette. A huszonhét pontból álló tárgysorozatban, a harmadik pontnál a pótadó felemeléséről szóló javaslatnál számítottak nagyobb közgyűlési eseményre és mozgalmasságra. A pénzügyi előadó előterjesztése után szavazásra került a sor. Huszonhármán a pótadó felemelése és 11 en ellene szavaztak, így Esztergom felemelte a pótadót és ezentúl 96%-os lesz. Erős ellenállást vártak a pótadó felemelésével és ezzel szemben a javaslat simán keresztülment. Ha bármilyen nagy terhet jelent is a 96°/o-os pótadó megszavazása, mégis azt kell mondanunk, óriási szerencse, hogy a javaslatot elfogadták. A magasabb pótadó megszavazásától tették az államnál függővé, hogy Esztergom kölcsönhöz jusson. Amig Esztergomnak nincs meg a rendezett költségvetése, nem lehet mód arra, hogy az állam vagy a külföld jelentősebb kölcsönt adjon. Most, hogy a pótadó* felemelését megszavazták, a legbiztosabb lehetőség nyílik egy függőkölcsön szerzésére. Ezt Budapesten határozottan megígérték. Később biztosítható lesz egy nagyon kedvező külföldi kölcsön is Ha nem szavazták volna meg a 96%-os pótadót, rettenetes következmények élé nézett volna Esztergom és Nyíregyháza sorsára jutott volna. Abban a pillanatban, amidőn Esztergom közgyűlése a javaslat ellen szavaz, a várost azonnal perlik a Speyer-kölcsön miatt és az összeget betáblázzák, ami horribilis pénzbe kerül. Azután következett volna az összes bankok perlése is. A javaslat szerencsésen keresztül ment és ezzel Esztergom elkerülte a katasztrófát. Ha azonban, három-négy hónapon belül, ennek ellenére, hogy most a 96%-os pótadót megszavazták, a helyzet nem változik és valami oknál fogva a kölcsönszerzés nem sikerül, akkor nem tudjuk mérlegelni a következmények súlyát. Mindenesetre a baj az volt, hogy annakidején az állam nem engedte meg a külföldi kölcsön felvételét. A pótadó felemelésével kapcsolatban a város 200 ezer pengős kölcsönhöz jut, amelyet vagy Budapest ről vagy az esztergomi pénzintézetek folyósítanak. A közgyűlés többi pontja kisebb ügyeket foglalt magában. Az esztergomi borbélymesterek a vasárnapi munkaszünet ellen vannak. Nagy alkalmi vásár beszerzési áron Kúti Sándornál.