Esztergom és Vidéke, 1930
1930-03-27 / 25.szám
ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 25. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 27 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér mw*mm*wmmm'»\ Pedagógiai szeminárium volt most hétfőn Esztergomban. Ez a második. Az első az őszszel volt és mindkettőre eljöttek vidékről is a tanítók. A pedagógiai szemináriumra szükség van, mert azzal nemcsak a tanítók pedagógiája lesz szélesebbkörű, hanem a város iskolaügye is fejlődik. A szemináriumon jónevű pedagógusok, szaktanárok, tanítók előadást tartanak, hogy a tanítást a mai, a legújabb pedagógiai színvonalra hozzák, a tanítók szellemi és gyakorlati ismereteinek növelésével. A szülőket is érdekli a kultuszminiszternek ez az intézkedése, mert a szeminárium megtartásában látják, hogy Esztergom pedagógiájával, a gyermekek jobb előmenetelének ügyével is törődnek. De meg kell emlékezni egy másik körülményről, amely minden bizonnyal összefügg a szemináriummal, és ez alkalommal nagyon is aktuális, nemcsak a pedagógusok, hanem az iskolaszék okulására is. Sághy Imre dr. királyi tanfelügyelő a mult évben rendeletet adott ki, hogy a hatáskörébe tartozó tanítók, az esztergomiak és a vidékiek, még a bányatársulatiak is, készítsenek olyan naplót, amelyben minden nap órák szerint feljegyzik a végzendő anyagot és részletesen kidolgozzák, ahogy azt tanítani kell. Eszerint minden tanítónak van egy füzete, amelybe be kell, hogy írja módszeres feldolgozásban a mindennapi anyagot, éppen úgy mint egy tanítónövendéknek, aki első tanításaira készül. Emellett megjegyzésre méltó, hogy ezt a füzetet — nem drága ugyan — a tanítók saját pénzükből vették. Ennek a füzetnek vezetése sok időt vesz igénybe, ha a tanító pontosan akarja elvégezni, aho^y a tanfelügyelő kívánja és hozzá minden nap. Nem lehet megérteni, hogy mi értelme van ennek, Az esztergomi tanítók legtöbbje tapasztalt pedagógus és nincs szükségük arra, hogy tanításaikat írásban is lefektessék. Ez éppen olyan, mint amikor azt kivánnok asszonyainktól, hogy mielőtt a főzéshez látnának, irják le eljárásuk módját, egész munkájukat. Vagy más példával, az orvos csak akkor tudná munkáját jól elvégezni, ha minden egyes rendelésnél a receptkönyvet veszi elő, hogy abból a szereket kiolvassa. A füzet vezetése ma is fennáll és folytatni kell a további intézkedésig. Pedagógus megítélésével ez a rendelkezés lerontja az egész szeminárium hasznát, mert az energia nem a továbbképzésre koncentrálódik, hanem a sablonos, a semmihasznú munkára. Amellett, hogy az esztergomi tanítók ideje az iskolán kívül amúgy is nagyon igénybe van véve, ki a belvárosi olvasókörben, a kath. körben vagy másutt végez társadalmi munkát, nem számítva az ipariskolai és az ismétlői oktatást. A tanfelügyelőnek ezt a rendelkezését még másutt is lehetetlennek tartják, a szaktekintélyek semmi eredményt nem látnak következni a dologból és annál is inkább furcsálják, mert ilyenre nincs miniszteri rendelet. Sokkal fontosabb lenne, ha többször tartanának pedagógiai szemináriumot vagy a legújabb pedagógiai könyveket adnák a tanítók kezébe, ha megoldanák az iskoláknak tanszerekkel való felszerelését, vagy ha csak annyi időt adnának, hogy minden tanító a pedagógiai szaklapokat elolvashatná. Helyén való lenne — Esztergom pedagógiája érdekében, — ha ilyen kérdésben meghallgatnák a szakférfiakat és jó gondolat lenne az iskolaszéktől is, ha ezzel a kérdéssel foglalkozna. — c — Támogassuk és pártoljuk az esztergomi lövészegyesületei. Nemrégen írtuk meg, hogy az esztergomi Move lövészcsapat kétszeres bajnoki cimet nyert el és olyan kitüntetést kapott, amelyben ritkán részesül sportegyesület. Amikor ezt a bajnokságot és a kitüntető elismerést mérlegeljük, arra kell gondolnunk, hogy milyen nagy munkával és mennyi törekvéssel, nehéz küzdelemmel tudta ezt az eredményt az esztergomi lövészcsapat biztosítani és amely győzelemmel nemcsak egyesületének szerzett hírnevet, hanem Esztergom nevét is szertevitte az országban. Az esztergomi lövészcsapat a cél kezdetén áll és mégis olyan munkát produkált, hogy méltán magára vonhatja a magasabb körök figyelmét. A lövészegylet óriási munkával és áldozatkészséggel arra törekszik, hogy olyan lövőteret létesítsen, amely minden tekintetben megfelel. Erre a célra a legjobb területe van, de igen nagy összeget emészt fel annak kiépítése és berendezése. Már eddig is nagy támogatásban részesültek a munkálatodra vonatko zólag, de hátra van még a berendezkedés, azután a tagok részére a lőfegyverek beszerzése, ami nagy összeget képvisel. Tizenegy lelkes tag saját költségén lőfegyvert szerzett magának 2300 P értékben és elhatározták egy céllövő pisztoly beszerzését is, hogy minél eredményesebbé tegyék az egyesület munkáját. Azt olvassuk az újságokban, hogy vidéki községek — a városokon kivül — repülőgópit vásárolnak, a hogy a magyar aviatika fellendítésében közreműködjenek. Esztergomnak nincsenek lehetőségei, hogy ilyen messzemenően, repülőgéppel vegyenek részt a nemzeti sportmunkában, de minden bizonnyal vannak olyan polgárai, akiknek módjukban van legalább a helybeli lövészcssipat segítségére sietni és lehetővé tenni, hogy áldozatkészségükkel a kitűzött célt előbbrevigyék. Kísérjük figyelemmel az esztergomi lövészcsapat munkáját, vállvetett törekvését és legyünk segítségére erőnkhöz képest. »ff> Nagy érdeklődés mellett tartották meg a pedagógiai szemináriumot. Hétfőn délelőtt 10 órakor a Legényegylet nagytermében összejöttek az esztergomi és a járási tanítók, hogy résztvegyenek a második pedagógiai szemináriumban, amelyet Sághy Imre dr. királyi tanfelügyelő vezetésé vei tartottak. A termet teljesen megtöltői te a tanítóság és Sághy Imre dr. királyi tanfelügyelő mellett ott láttuk a kul tuszminiszterium részéről Nagy Árpád dr: államtitkárt és Takács Béla miniszteri tanácsost. Megjelentek Mátéjjy Viktor prépost-plébános ós Nádler István érs. tanítónőképzőintézeti igazgató, pápai kamarás is. A mostani szeminárium első előadója Homor Imre tanítóképző intézeti tanár volt, aki a fogalmazástanításról tartott elméleti előadást, majd gyakorlatilag is bemutatott egy tanítást az elemi iskolai fogalmazásról. Előadását és tanítását érdeklődéssel hallgatták a tanítók, akik ez alkalommal a régi és a jelenlegi tanítási módszer között vonhattak párhuzamot és az előadásokból a legjobb útmutatást kaptak a legújabb tanítási és módszeres elvek követésére és kidolgozására. Min'd az előadást, mind pedig a gyakorlati tanítást a legnagyobb elismerésben résesítették. Ezután Szkalka Lajos tanítóképzőintézeti gyakorlóiskolai tanító tartotta meg előadását a nyelvi magyarázatokról, amelyeket világosan, határozottan és élénk pedagógiai fejtegetésekkel világított meg. Különös figyelmet érdemei Szkalka Lajos előadásának az a része, amelyben a tanulóknak azt a felkészültségét és tudását magyarázta, amellyel a kö zépiskólába mennek. Szkalka Lajos kifejtette, hogy az elemi iskola az életnek nevel és azt a tudást szolgáltatja a tanulóknak, amelyet az iskolának a tanterv szerint nyújtania kell. Ha a tanuló az elemiből reálba vagy gimnáziumba megy, az elemi iskolában szerzett tudását viszi el. Ezzel szemben megtörténik, hogy a gimnáziumban vagy a reálban többet kivannak és ha egy tanuló szabályokat, meghatározásokat tud és kivül' ről eldarál, akkor azt mondják, hogy ez a fiú jó iskolába járt és jó tanítója volt. A másik tanuló, aki esetleg nem tud szabályokat, aki nem magol, de a lényeget érti és gyakorlatilag tudja a tanultakat értékesíteni, már nem felel meg olyan mértékben, mint az előbbi fiú és következésképpen nem járhatott jó iskolába, illetőleg jó tanítóhoz. Az elemi iskolának is meg van a maga rendeltetése, a középiskolának is. Amikor tehát a gyermek középiskolába megy, új munkakörbe l&p, és ebben már a tanárnak kell munkásságát kifejtenie, hogy a tanuló a középiskola követelményeinek megfeleljen. A nagyon érdekes és gyakorlati hasznú előadást nagy tetszéssel fogadták. Délután Szkalka tanár folytatta előadását és gyakorlati tanitással fejezte be a szemináriumot. Az előadásokat és a mintatanításokat Sághy Imre dr. tanfelügyelő köszönte meg és mind a maga, mind a tanítóság nevében elismerését tolmácsolta. Plissé 2 P-től Haltenbergernél. «r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- f\ , I Eszter M . közö. konyha- és kenyérruha, KPlP7iTiSI 00 1 51Q7lílÍ1íl! i6- szLl 7 . O a 7AliM4"f abrosz (nagyban és kicsinyben) • VlUOB Idilli I €41 fonszá lldfcl w£tl¥Ull legjutányosabban beszerezhető rm , „„,, HM .„,„„ inBinni , „,„„ IM , der sz Esztergom, Széchenyi-té/ (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi ken szövésre elfogadtatik
