Esztergom és Vidéke, 1930

1930-03-27 / 25.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 25. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 27 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér mw*mm*wmmm'»\ Pedagógiai szeminárium volt most hétfőn Esztergomban. Ez a második. Az első az ősz­szel volt és mindkettőre eljöt­tek vidékről is a tanítók. A pedagógiai szemináriumra szükség van, mert azzal nem­csak a tanítók pedagógiája lesz szélesebbkörű, hanem a város iskolaügye is fejlődik. A szemináriumon jónevű pedagógusok, szaktanárok, taní­tók előadást tartanak, hogy a tanítást a mai, a legújabb peda­gógiai színvonalra hozzák, a tanítók szellemi és gyakorlati ismereteinek növelésével. A szülőket is érdekli a kul­tuszminiszternek ez az intéz­kedése, mert a szeminárium megtartásában látják, hogy Esz­tergom pedagógiájával, a gyer­mekek jobb előmenetelének ügyével is törődnek. De meg kell emlékezni egy másik körülményről, amely minden bizonnyal összefügg a szemináriummal, és ez alkalom­mal nagyon is aktuális, nem­csak a pedagógusok, hanem az iskolaszék okulására is. Sághy Imre dr. királyi tan­felügyelő a mult évben rende­letet adott ki, hogy a hatás­körébe tartozó tanítók, az esz­tergomiak és a vidékiek, még a bányatársulatiak is, készítse­nek olyan naplót, amelyben minden nap órák szerint fel­jegyzik a végzendő anyagot és részletesen kidolgozzák, ahogy azt tanítani kell. Eszerint minden tanítónak van egy füzete, amelybe be kell, hogy írja módszeres fel­dolgozásban a mindennapi anya­got, éppen úgy mint egy tanító­növendéknek, aki első tanítá­saira készül. Emellett meg­jegyzésre méltó, hogy ezt a füzetet — nem drága ugyan — a tanítók saját pénzükből vették. Ennek a füzetnek vezetése sok időt vesz igénybe, ha a tanító pontosan akarja elvégezni, aho^y a tanfelügyelő kívánja és hozzá minden nap. Nem lehet megérteni, hogy mi értelme van ennek, Az esz­tergomi tanítók legtöbbje ta­pasztalt pedagógus és nincs szükségük arra, hogy tanítá­saikat írásban is lefektessék. Ez éppen olyan, mint amikor azt kivánnok asszonyainktól, hogy mielőtt a főzéshez látná­nak, irják le eljárásuk módját, egész munkájukat. Vagy más példával, az orvos csak akkor tudná munkáját jól elvégezni, ha minden egyes rendelésnél a receptkönyvet veszi elő, hogy abból a szereket kiolvassa. A füzet vezetése ma is fenn­áll és folytatni kell a további intézkedésig. Pedagógus meg­ítélésével ez a rendelkezés le­rontja az egész szeminárium hasznát, mert az energia nem a továbbképzésre koncentráló­dik, hanem a sablonos, a semmi­hasznú munkára. Amellett, hogy az esztergomi tanítók ideje az iskolán kívül amúgy is nagyon igénybe van véve, ki a bel­városi olvasókörben, a kath. körben vagy másutt végez tár­sadalmi munkát, nem számítva az ipariskolai és az ismétlői oktatást. A tanfelügyelőnek ezt a ren­delkezését még másutt is lehe­tetlennek tartják, a szaktekin­télyek semmi eredményt nem látnak következni a dologból és annál is inkább furcsálják, mert ilyenre nincs miniszteri rendelet. Sokkal fontosabb lenne, ha többször tartanának pedagógiai szemináriumot vagy a legújabb pedagógiai könyveket adnák a tanítók kezébe, ha megoldanák az iskoláknak tanszerekkel való felszerelését, vagy ha csak annyi időt adnának, hogy min­den tanító a pedagógiai szak­lapokat elolvashatná. Helyén való lenne — Esz­tergom pedagógiája érdekében, — ha ilyen kérdésben meg­hallgatnák a szakférfiakat és jó gondolat lenne az iskola­széktől is, ha ezzel a kérdéssel foglalkozna. — c — Támogassuk és pártoljuk az esztergomi lövészegyesületei. Nemrégen írtuk meg, hogy az esztergomi Move lövészcsapat kétsze­res bajnoki cimet nyert el és olyan kitüntetést kapott, amelyben ritkán részesül sportegyesület. Amikor ezt a bajnokságot és a kitüntető elismerést mérlegeljük, arra kell gondolnunk, hogy milyen nagy munkával és mennyi törekvéssel, nehéz küzdelemmel tudta ezt az eredményt az esztergomi lövész­csapat biztosítani és amely győze­lemmel nemcsak egyesületének szer­zett hírnevet, hanem Esztergom ne­vét is szertevitte az országban. Az esztergomi lövészcsapat a cél kezdetén áll és mégis olyan mun­kát produkált, hogy méltán magára vonhatja a magasabb körök figyelmét. A lövészegylet óriási munkával és áldozatkészséggel arra törekszik, hogy olyan lövőteret létesítsen, amely minden tekintetben megfelel. Erre a célra a legjobb területe van, de igen nagy összeget emészt fel annak kiépítése és berendezése. Már eddig is nagy támogatásban ré­szesültek a munkálatodra vonatko zólag, de hátra van még a beren­dezkedés, azután a tagok részére a lőfegyverek beszerzése, ami nagy összeget képvisel. Tizenegy lelkes tag saját költségén lőfegyvert szer­zett magának 2300 P értékben és elhatározták egy céllövő pisztoly be­szerzését is, hogy minél eredménye­sebbé tegyék az egyesület munkáját. Azt olvassuk az újságokban, hogy vidéki községek — a városokon ki­vül — repülőgópit vásárolnak, a hogy a magyar aviatika fellendíté­sében közreműködjenek. Esztergomnak nincsenek lehető­ségei, hogy ilyen messzemenően, repülőgéppel vegyenek részt a nem­zeti sportmunkában, de minden bi­zonnyal vannak olyan polgárai, akik­nek módjukban van legalább a hely­beli lövészcssipat segítségére sietni és lehetővé tenni, hogy áldozatkész­ségükkel a kitűzött célt előbbre­vigyék. Kísérjük figyelemmel az eszter­gomi lövészcsapat munkáját, váll­vetett törekvését és legyünk segítsé­gére erőnkhöz képest. »ff> Nagy érdeklődés mellett tartották meg a pedagógiai szemináriumot. Hétfőn délelőtt 10 órakor a Legény­egylet nagytermében összejöttek az esztergomi és a járási tanítók, hogy résztvegyenek a második pedagógiai szemináriumban, amelyet Sághy Imre dr. királyi tanfelügyelő vezetésé vei tartottak. A termet teljesen megtöltői te a tanítóság és Sághy Imre dr. királyi tanfelügyelő mellett ott láttuk a kul tuszminiszterium részéről Nagy Ár­pád dr: államtitkárt és Takács Béla miniszteri tanácsost. Megjelentek Mátéjjy Viktor prépost-plébános ós Nádler István érs. tanítónőképző­intézeti igazgató, pápai kamarás is. A mostani szeminárium első elő­adója Homor Imre tanítóképző inté­zeti tanár volt, aki a fogalmazás­tanításról tartott elméleti előadást, majd gyakorlatilag is bemutatott egy tanítást az elemi iskolai fogalmazás­ról. Előadását és tanítását érdeklő­déssel hallgatták a tanítók, akik ez alkalommal a régi és a jelenlegi ta­nítási módszer között vonhattak pár­huzamot és az előadásokból a leg­jobb útmutatást kaptak a legújabb tanítási és módszeres elvek követé­sére és kidolgozására. Min'd az elő­adást, mind pedig a gyakorlati taní­tást a legnagyobb elismerésben ré­sesítették. Ezután Szkalka Lajos tanítóképző­intézeti gyakorlóiskolai tanító tartotta meg előadását a nyelvi magyaráza­tokról, amelyeket világosan, határo­zottan és élénk pedagógiai fejtegeté­sekkel világított meg. Különös figyelmet érdemei Szkalka Lajos előadásának az a része, amelyben a tanulóknak azt a felkészültségét és tudását magyarázta, amellyel a kö zépiskólába mennek. Szkalka Lajos kifejtette, hogy az elemi iskola az életnek nevel és azt a tudást szol­gáltatja a tanulóknak, amelyet az isko­lának a tanterv szerint nyújtania kell. Ha a tanuló az elemiből reálba vagy gimnáziumba megy, az elemi iskolában szerzett tudását viszi el. Ezzel szemben megtörténik, hogy a gimnáziumban vagy a reálban többet kivannak és ha egy tanuló szabályo­kat, meghatározásokat tud és kivül' ről eldarál, akkor azt mondják, hogy ez a fiú jó iskolába járt és jó tanítója volt. A másik tanuló, aki esetleg nem tud szabályokat, aki nem magol, de a lényeget érti és gyakorlatilag tudja a tanultakat értékesíteni, már nem felel meg olyan mértékben, mint az előbbi fiú és következés­képpen nem járhatott jó iskolába, illetőleg jó tanítóhoz. Az elemi iskolának is meg van a maga rendeltetése, a középiskolának is. Amikor tehát a gyermek közép­iskolába megy, új munkakörbe l&p, és ebben már a tanárnak kell mun­kásságát kifejtenie, hogy a tanuló a középiskola követelményeinek meg­feleljen. A nagyon érdekes és gyakorlati hasznú előadást nagy tetszéssel fo­gadták. Délután Szkalka tanár folytatta előadását és gyakorlati tanitással fejezte be a szemináriumot. Az elő­adásokat és a mintatanításokat Sághy Imre dr. tanfelügyelő köszönte meg és mind a maga, mind a tanítóság nevében elismerését tolmácsolta. Plissé 2 P-től Haltenbergernél. «r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- f\ , I Eszter M . közö. konyha- és kenyérruha, KPlP7iTiSI 00 1 51Q7lílÍ1íl! i6- sz­Ll 7 . O a 7AliM4"f abrosz (nagyban és kicsinyben) • VlUOB Idilli I €41 fonszá lldfcl w£tl¥Ull legjutányosabban beszerezhető rm , „„,, HM .„,„„ inBinni , „,„„ IM , der sz Esztergom, Széchenyi-té/ (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken szövésre elfogadtatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom