Esztergom és Vidéke, 1930

1930-03-16 / 22.szám

140 ezer pengőbe kerül a munka. A város arra törekszik, hogy minél nagyobb legyen az államsegély. A minisztériumban hajlandók 60 ezer pengő segélyt adni és 80 ezer pengőt pedig államkölcsön alakjában. A gazdáknak az a kivánsága, hogy ez fordítva legyen 80 ezer pengő segély és 60 ezer pengő kölcsön. Tudni kell a kölcsönnel kapcsolat ban, hogy az nagyon olcsó kamatozású. Emellett, ha holdankint a legminimálisabb hozzájárulást szabják ki, akkor vállalni lehet a munkát. A hozzájárulásra vonatkozólag azt a felvilágosítást adták, hogy az holdankint nem lesz több mint 5—6 pengő. Ehhez semmiféle más kiadás nem járul. Itt csak az árvédelmi mű megépítése kerül pénzbe, fenntartása nem jelent terhet. Egyesek rémhíreket terjesztenek, hogy kezelési költséget is kirónak. Azok beszélnek iiyen rosszindulatúan akik nem ismerik a dolgot és nem értenek hozzá. Az a fontos, hogy 5—6 pengőnél ne legyen több a hozzájárulás, sőt, ha lehet kevesebb. De le lehet ezt szorítani a töltés rézsűjén termelt szénával is. ?rltr??2Tw*^t\ Az Orsz. Orvosszövetség esztergomi fiókja közgyűlést tartott. got vehetetleniíl tartja birtokában a halastavat. Ezt azért tette jmert már 10 év óta húzódik az ármentesítés ós a gazdák érdekeit szem előtt tartva, nem akart elzárkózni azelől, hogy ezt a 200—300 hold területet a legelőjavitás céljára át ne engedje. Módjában lett volna ezt a területet bérbeadni de várt vele. Ha most elzárkóznak az ármentesítéstől a gazdák, kénytelen lesz a halastavat bérbeadni és akkor a gazdák elesnek a legelőterület megnagyobbitásától, az állattenyésztés fellendülésétől. A város mindent elkövet, hogy a legjobb feltételekéi és segítséget biztosítsa. Mátéffy Viktor orsz. képviselő és Antóny Béla dr. polgármester nagyon sokszor eljárt a minisztériumban és tárgyaltak az ügyben. Nehéz munkába került, hogy a minisztert megyőzzék a munka szükségességéről ós hogy minél nagyobb segélyt és minél kisebb kölcsönt kapjanak. Végre sikerrel járna a minisztériumban a kérdés megoldása és most nincs egyöntetű elsatározás. Ezért tanácsos lenne egy összejövetelben higgadtan és józanul a dolog felől tárgyalni. Hogyan helyezzük el az idegeneket magánházaknál ? A legutóbbi számban a csoportos elhelyezésről voltam bátor szerény véleményemet nyilvánítani, most pedig legyen szabad a magánházaknál történő lakáskiadásról pár szót mondani. Az egyénenkinti, esetleg kéthárom személynek magánházaknál leendő elhelyezését az alábbiak szerint vélem megoldandónak. A város újságok, dobolás, falragaszok útján felszólítja a lakástulajdonosokat annak bejelentésére, hogy kik hajlandók felesleges szobáikat egyes éjjelekre is bizonyos díjazás mellett kiadni. Bejelentendő a szoba minősége (utcai vagy udvari, különbejárattal stb.), hány és minő fekvőhely áll rendelkezésre. Az árba belekalkulálandó természetesen a kiszolgálás, ágynemű stb. Az elszállásolási bizottság ezen szobákat minő ségük szerint osztályokba sorozná s minden osztályra nézve megállapítaná az árat, amely azonban a nálunk érvényben levő szállodai szobaáraknál magasabb semmiesetre sem lehet. Ezen szobák csak akkor lesznek kiadva, ha a szállodák szobával már nem rendelkeznek, mert a nagy adókat fizető ós rezsivel dolgozó szállodásoknak éppen a főszezonban nem lehet konkurenciát csinálni. Ezen lakásokat osztályozásuk szerint sz elszállásoló bizottság törzskönyvezi és a szállodák között azokat megfelelően elosztja. Pl.: a Lőrinc-, Kossuth-utcált és a Széchenyitér keresztezése képezné a határvonalat s ezen határvonaltól a „Fürdő" felé eső szobák ezen szállóhoz, a „Magyar Király" felé esők pedig az utóbbihoz lesznek beosztva.! Ez természetesen csak a tervezet illusztrálására szolgál, a tapasztalat és gyakorlat szerint másként alakulhat. Már most, ha a rendes szállodai szobák megteltek, akkor a szállodás az érkező vendéget a nála nyilvántartásban levő magánlakások valamelyikében helyezi ei, az elhelyezés napját és tartamát következő vagy még azon napon az elszállásoló bizottsággal közli, hogy az tisztában lehessen a még rendelkezésére álló szobák felől. Nagyon szükségesnek és fontosnak tartom, ha a nagyobb forgalmú napok előestéjén, különösen ünnepés vasárnap előtti napokon a délutáni ós esti vonatoknál az állomáson — megfelelő, feltűnő módon jelezve — egy iroda (kirendeltség) működnék, ahol a rendelkezésre álló szobák és lakások legyzéke az érdeklődő utasok rendelkezésére állana, s amely iroda egyéb felvilágosításokkal is ellátná az érdeklődőket. Természetesen szükséges volna az is, hogy a szállodák is alkalma zottakat vezényeljenek az állomásra, hogy az igénylőket elszállásolási helyükre vezessék. Minden lakástulajdonos, aki az elszállásolási bizottság, vagy a szállodások közvetítésével kap vendéget, köteles lesz a lakása ulán megállapított napidíj bizonyos százalékát igénybevétel esetén a város részére átadni. Ezen dijak megállapítása, mikénti beszedése és kezelése azután a városi hatóság határozatától függ. Ezek nagyjában azok a javaslatok, melyek még sok megbeszélést és minden oldalról jövő jóindulatú támogatást igényelnek. A város közönségének jó részét érdekli a dolog, szóljon hozzá mindenki jó szívvel és jóakarattal és azt hiszem, hogy hozzáértők ós tapasztalatokkal rendelkezők alapos és egyetértő előkészítő munkája után az elszállásolások körül nem lesznek nehézségek. Még csak arra az egy körülményre hívom fel a határozni illetékesek figyelmét, hogy az idő múlik, az elszállásolási munkálatok előkészítése pedig sok időt vesz igénybe s így nem lehet ez ügyben sokat késedelmeskedni. Andrdssy yóasef ny. százados. Szerdán a vármegyeházán rendkívüli közgyűlést tartott az Országos Orvosszövetség esztergomi fiókja Sajó Sándor dr. vármegyei tiszti főorvos, szövetségi elnök vezetésé vei. A közgyűlésen megjelentek mind az esztergomi kerület orvosai és a győri fiókszövetség részéről is többen. A közgyűlés tárgya az volt, hogy a betegsegélyző tagjai szabadon választhassanak orvost, vagyis, hogy szükség esetén bármely orvoshoz elmehessenek. Darvas Géza dr., Scheiber Győző dr. és Rogrün Jenő dr. foglalkoztak felszólalásukban a kérdéssel behatóbban., A felszólalások után a közgyűlés nagy szótöbbséggel elhatározta, hogy a kötött rendszer mellett maradnak és a jelenlegi beosztás tovább is érvényben lesz. Március 23 án Győrben is lesz ebben a tárgyban közgyűlés, amelyre az esztergomi fiókszövetség kiküldi Darvas Géza dr., Rogrün Jenő dr. orvosokat és Horeczky Géza főorvost, hogy a közgyűlés álláspontjának Győrben is iparkodjanak érvényt szerezni. A közgyűlést társasebéd követte. Május 1-én megszűnik a korcsmai hitel. A belügyminiszter a korcsmai hitelre vonatkozó törvényes rendelkezések végrehajtása érdekében az igazságügyminiszterrel egyetértve elrendelte, hogy vendéglőben kocsmában és italmérés céljaira szolgáló minden más helyiségben — beleértve az oly kereskedést is, amely szeszesitalok kismértékbeni eladásra jogosított — köteles a tulajdonos, bérlő, vagy felelős üzletvezető a következő szövegű hirdetményt állandóan kifüggesztve tartani: Szeszesitalokat hitelbe nem szolgáltatunk ki, mert az 1923. évi II. tc. 7. §-a értelmében az itt kiszolgáltatott szeszesital ára iránti követelést bíróság nem ítélhet meg; ily követelést sem az adósnak sem jogutódjának követelésébe nem lehet beleszámítani és annak biztosítására kötött zálog- és szerződések sem misek. Az 1883. évi XXV. tc. 24. §-a szerint az, aki e rendelkezés kijátszása céljából valamelyik színlelt ügylet, vagy váltó, vagy más kötelező irat alakját használja fel, kihágást követ el és harminc napig terjedhető elzárással és hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezt a hirdetményt az italmérési üzletnek a vendégek kiszolgálására szolgáló minden egyes helyiségében a vendégek (vevők) által könnyen látható helyen magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén kell kifüggeszteni és állandóan olvasható állapotban kell tartani. Az a vendéglős, kocsmáros, vagy italmérő, aki a hirdetmény kifüggesztéséről szóló rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, kihágást követ el és hatszáz pengőig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. A rendelet 1930. május hó 1 én lép életbe. 3E Júliusra kibocsájtják az új két- és öípengös ezüstpénzt. Néhány hónappal ezelőtt, mint ismeretes, a pénzügyi kormányzat elhatározta, hogy 2 pengős érmeket veret. Ugyanekkor arról is törvényt hoztak, hogy az 5 pengős papírpénz helyett ugyancsak érméket fognak forgalomba hozni. A kétpengős érmék készen vannak és kitűnően sikerültek, de forgalomba egyelőre nem kerülnek, mert csak az ötpengősökkel együtt akarják forgalomba hozni. Ugyanis még csak most történt döntés, hogy az ötpengős érméket a kormányzó arcképe díszítse. Még ki sem adták a rajzra vonatkozó pályázatot, így tehát még az ötpengősök verése sem kezdődhetett meg. A közeljövőben a rajz kérdése el fog dőlni és akkor azonnal nekilátnak az ötpengősök vereteséhez, úgy hogy körülbelül július hónapra mindkét cimlet forgalomba kerülhet. Az ötpengős érmék forgalomba hozatalával be fogják vonni az ötpengős bankjegyeket, mert amilyen egységből érme van forgalomban, olyan egységű bankjegy nem lehet. AZESZTfiRGOII KERESKEDELMI TÁRSULAT KÖZLEMÉNYEI A győri Kereskedelmi és Iparkamara április 21.-én kirándulást indít Parisba, amelynek célja a nagyobb párisi gyárak megtekintése ós a francia ipar tanulmányozása. Az ottartózkodás 10 napra van tervezve és a kamara területén élő jelentkezőket szívesen fogadják a csoportba. Egy utasra maximálisan 350 P összköltség esik és már eddig is nagyon sokan jelentkeztek az utazásra. Akik a kirándulásban részt akarnak venni, jelentkezzenek e hó 25.-ig a Kamara elnökségénél. Bővebb felvilágosítással elnökségünk is szolgálhat. Férfi öltöny szöveteket nagy árleszállítással vásárolhatunk most ILLÉS cégnél. A bennünket érdeklő kiskereske delmi hitelakció lebonyolításával az'nagystílű gyárit, mert így áldozat Esztergomi Takarékpénztárt bízta meg a kamara, amely pénzintézet készséggel vállalta annak lebonyolítását. A bíráló bizottság elnökévé társulatunk elnökét nevezték ki, amely bizottság hamarosan összeül, hogy a kérvényezők beadványát elbírálja. Hiteligények a nyújtandó biztosíték megjelölésével a Takarékpénztárhoz terjesztendő be. Ugyanott vagy a társulat elnökségénél bővebb felvilágosítás nyerhető. A Szent István tápszerművek r. t. itteni, a mult év forgalmához viszonyított 200 P adományt küldött be nekünk. Minthogy e gyár pátkávó és csokoládégyártmányai a legfinomabbak közé tartoznak, e helyen is kérjük kartársainkat, támogassák teljes erejükkel ezt az előzékeny és Ma, vasárnaptól kezdve m

;í Sovánka Sándor KffiL^^^