Esztergom és Vidéke, 1929

1929-10-27 / 82.szám

szeggel megelégedjék, aminél többet a város nem fizethet anélkül, hogy az iskola létesítéséről le ne kelljen mondania. Űgy értesültünk, hogy az érsekség megbízottja a város által megajánlott kétezerötszáz pengőt a tárgyalás alapjául nem fogadta el és hivatkozott arra, hogy az oít levő cse'cdlakások értékesítéséből is megkaphatja az érsekség ezen bérösszc geí. Eltekintve attól, hogy m^gis csak biztosabb ma egy közület, mint bérlő, ez az állásfoglalás teljesen érthetetlen, mert figyelmen kívül hagyja azt, hogy az érsekség az iskola létesítésével, a befektetési öszszeggel vagyonban gyarapodik. A ma alig értékesíthető majorsági épületek helyett a tervszerű építkezésekkel és a későbbi jövedelmeztetheiőségében emelkedik. A város által felajánlott bérösszeg tehát nemcsak a 2500 pengő, hanem az az érték, amely a bérled idő 15—20 évére felosztva a befektetési tőkéből egy évre esik. Az érsekségnek számításba kell venni tehát azt is, hogy a majorságot most külön költséges befektetés nélkül régi rendeltetésétől eltérő jövedelmeztethető objektummá fogja tenni a város a csendőrségi iskola létesítésével, aminő alkalom még egy a jövőben alig fog jönni. Az érsekségnek is érdeke tehát, hogy ezen terv megvalósuljon és közintézményeink száma szaporodjon. A jövőbe tekintve, alig gondolhatunk arra, hogy az érsekség csekély számú földjeinek újabb házi kezelésbe vételéhez ily nagy majorra szükség lenne még, az okszerű és előrelátó gazdálkodás tehát azt követeli, hogy ezen, mostani állapotában költséges befektetés nélkül alig jövedelmeztetheiő, érsekségi vagyontárgy valamely célra felhasználtassék és biztos, illetve állandó jövedelmezőségre elő készíttessék. A város fejlődési és forgalmi viszonyait ha mérlegeljük és végignézünk a helyi lapok hirdetési rovatán, alig lehet reményünk arra, hogy az üres lakások értékesítési lehetősége emelkedni fog. Ha megszűnt is a pénzügyi nehézségek miatt a magánépítkezés, annyi családi ház épült városunkban, hogy ma már lakásprobléma nincsen. Sőt egyenesen válságosnak Ítélhető meg a helyzet, hogy a háztulajdonosok, köztük nagyon sok kis ember, nem képesek lakásukat értékesíteni s így nélkülözik azokat a jövedelmeket, amelyek a város gazdasági életének körforgásában mégis csak jelentenek valamit, ha nem is beszélünk arról a nagy bajról, ami az elmaradt adójövedelmek miattkövetkezik be. Tehát az érsekségi majorság egyébként is megviselt épületei a jelenlegi megviselt állapotukban alig lesznek jövedelmeztethetők a jövőben, ebből folyólag a csendőrségi iskola létesítéséhez épen az érsekségnek kellene két kézzel kapaszkodni, mert ez a terv egy pozitívum, minden egyéb alig megokolható a mai állapotokkal és nem igazolható reményekkel szemben. Kérnünk kell mindenkit, akinek valamelyes befolyása van ezen fontos városfejlesztési kérdésnek sikeres megoldására, igyekezzék keresni azt a formát és alapot, amely a csendőrségi iskola mielőbbi létesítését városunkban biztosítja és ezzel a biztosan gyógyítható injekcióval segíti elő ennek a nagybeteg városnak mielőbbi talpraállását. # * * Ezen cikket a városhoz közel álló előkelő kézből kaptuk. Teljesen egyetértünk a cikkíró fejtegetéseivel, valóban mindent el kell követnünk, hogy a csendőriskola itt maradjon. Azonban szakértő iparosainknak — akik a terveket is ismerik — állítása szerint az átalakítás költségei túl magasra vannak kalkulálva. Azt hiszszük, hogy ha az építési költségek redukálhatok lesznek, úgy a város minden kockázat nélkül valamivel többet is biztosíthat az érsekségnek, különösen akkor, ha a belügyminiszternek feltárjuk a város nyomasztó anyagi helyzetét, amelyet egyébként elég jól ismer s ha ő a maga részéről is segítségre jön a nehéz kérdés megoldásánál. A hercegprimás úr ő Eminenciája sem fog elzárkózni attól, hogy székvárosának gazdasági életét, ha kell, még áldozattal is elősegítse I (Szerk.) Az utak átkelési szakaszait az egész országban portalanítani akarják. A kereskedelemügyi miniszter elhatározta, hogy az útak átkelési szakaszait portalaníttatni fogja és ezzel kapcsolatban körrendeletbén hívta föl az államépítószeti hivatalok vezetőit. A miniszter rámutatott arra, hogy a gépjárműforgalomnak nagymértékű fellendülése az útfenntartó hatóságoknak mindenütt komoly feladatává tette, hogy a közutaknak, főleg az átkelési szakaszoknak, a portalanítását megoldani igyekezzenek. Fokozott mértékben áll fenn ez hazánkban, amelynek nagyrésze csapadékokban szegény és így a porképződés nagyobb mértékben áll elő. Ez a porképződés nemcsak a közlekedést veszélyezteti, hanem közegészségügyi szempontból is rendkívül káros és nagymértékben elősegíti a tuberkulózis terjedését. Éhhez képest utasítja a miniszter az ország összes területén működő államépítészeti hivatalokat, hogy foglalják külön-külön kimutatásokba a működésük területén levő állami, törvényhatósági, vicinális és községi közutakon levő és kavicsolt útpályákkal biró átkelési szakaszokat, azoknak a hosszát és az úttestek jelenlegi állapotát. Az államépítészeti hivatalok a miniszter fölhívására már hozzá is kezdtek ennek a kimutatásnak az elkészítéséhez. A kereskedelmi miniszter törvényjavaslata a közhasznú gépjárművállalatokról. Bud János kereskedelmi miniszter beterjesztette a közhasználati gépjárművállalatokról szóló törvényjavaslatot. Kimondja a javaslat, hogy aki a géperejű bérkocsiipart egyfolytában egyfolytában egy hónapon át nem űzi, később az ipart csak ujabb iparengedély alapján folytathatja. A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az érdekképviseletek és az érdekelt miniszterek véleményének meghallgatása után, a géperejű bérkocsi iparokat, vagy ezeknek valamelyik nemét ha az engedélyhez kötést közérdek többé nem kívánja, az engedélyes iparok sorából törölhesse és szabad iparnak nyilváníthassa. Érdekes rendelkezése a javaslatnak a kizárólagosság biztosítása. Az erre vonatkozó szakasz kimondja, hogy a kizárólagossági jog az engedélyes vállalatnak oltalmat biztosít idegen vállalatnak adandó olyan engedély ellen, amely anélkül, hogy más közforgalmi érdek kielégítését biztosítaná, a korábban engedélyezett járat forgalmát elvonhatja A kereskedelmi miniszter a kiadott engedélyt megvonhatja attól akire nézve utólag bebizonyult, hogy az engedélyezés személyi, vagy egyéb feltételeinek nem felel meg. A hazai ipar fejlesztése érdekében kimondja a javaslat, hogy az engedélyes a jogosulatlan külföldi beszerzés értékének 30 százalékát kitevő összeget az államkincstár javára megfizetni köteleles. A törvény életbeléptetését a kereskedelmi miniszter rendelettel állapítja meg. Esztergom fejlődésének útja és annak rögei. Már túllépte a város határait azon megállapítás, hogy Esztergom városa a háború alatti hosszú stagnálás után a külső fejlődés útjára lépett. A város fejlődósének jól átgondolt, messze kiható iránya is ismeretes, iskolaés fürdővárossá kell lennünk; nagy idegenforgalom kell s ennek érdekében kell a várost moderné és széppé tenni. Mit kell tehát csinálnunk? Tódulnak ezen kérdésre a feleletek: rendezni, csatornázni, kövezni kell az utcákat, parkokat, szállodákat, iskolákat, sporttelepet, vásárcsarnokot, illemhelyeket, nyaralókat kell építeni, vasutat, propellert, hegyi utakat, drótkötélpályát, kirándulóhelye ket előteremteni stb. Minden utcában, minden sarokban van valami eltüntetni vagy létesíteni való s ugyancsak minden utcának, minden egyénnek meg van a maga javaslata, kérelme, mit mindekelőtt meg akar valósítani. Ez, a várost fejleszteni akaró mozgalom, a mérnöki hivatal egyegy aktájában jut kifejezésre, tehát természetes, hogy a mérnöki hivatal kerül minduntalan szóba. A helyi lapok csaknem minden száma tartalmaz egy hírt vagy cikket, melynek tárgya valamelyik polgár által a számtalan tennivaló közül kikapott egy-egy hely, melyre a mérnöki hivatal figyelmét felhívja (nem a mérnöki hivatalon múlik minden I), sürgeti, többet ós gyorsabb tempót kíván. A szegény mérnöki hivatal dolgozik, számol, tervez, költségvetéseket készít, ajánlatokat gyűjt és egy további kérdést vet fel: pénz kell, honnan? Erre a kérdésre már nem tódulnak a feleletek 1 Itt van az első rög, melyen a haladás szekere zökken 1 Lassabban kell menni, mert bizony nagyon rögös az út! A város követeléseit kell előbb behajtani, a költségvetében nem jutott pénz, a tervezett kölcsönt nem lehetett megszerezni, a pénz kevés, más tervet kell csinálni, az államsegély nem érkezik meg, társadalmi úton kell pénzt szerezni, az érdekeltekkel kell próbálkozni. Rögök, melyen döcög a szeuér, de még halad. Nem térek ki rá, mi minden történt azért mégis a város vezetőségének szívós kitartásával és akarásával. Ma azonban nemcsak egy rög, hanem egy szikla előtt állunk, mit előbb szét kell vernünk. A gazdasági élet igen mélyre leromlott, sehol sincs már pénz, csak adósság. A város pénztára sem kivétel. A fejlesztésre vonatkozó nagyobb terveket tehát félre kell tenni, s csak néhány fillérrel gazdálkodhatunk. Mégis tovább kell fejlődnünk, de most a város gazdasági megerősödését, a földművelést, az ipart és a kereskedelmet elsősorban szem előtt tartani. Ez is hozzátartozik a haladáshoz, mint például egy autó jóságához nemcsak a külső forma és mázolás, hanem a gépezet jósága és teherbíró képessége is hozzátartozik. Nem mindegy az ma, hogy a rendelkezésre álló pár filléren mi készül el előbb, mert bizony mindenre még sokáig nem fog jutni. Gróf Széchenyi István a többek között korának tanácsadó mérnöke is volt. A vaskapui szoros híres útj a, egyéb út- és vasútépítések, a közismert Lánchíd építése, a Tisza-medence órmentesitése és szabályozása, a vaskapui Dunaszabályozás az ő nevéhez fűződnek. Ily irányú műveiben és alkotásaiban azonban mindig az ország belső megerősödését, a földművelés, ipar és kereskedelem érdekeinek szolgalásit tűzte ki célul. A mi szegény, de szép városunkra is ráfér a gazdasági megerősödés. Vegyünk példát Széchenyitől I Hogy tovább mehessünk a fürdőváros ós az iskolaváros megvalósításának útján, foglalkozzunk a város gazdasági megerősödésével, a külső csint illetőleg ma kevesebb igénnyel lépjünk fel, hogy az anyagi eszközök minél előbb ismét rendelkezésre álljanak, hogy a szikla elkerüljön az útból, s akkor biztosra veszem, hogy a mérnöki hivatal is gyorsabban fog „mozogni". H. K. Leventéink járási atlétikai versenyének eredményei. Esztergomi járás leventéi — mint már jeleztük — f. hó 20-án tartották meg járási atlétikai versenyüket. A verseny atlétikai számaiban 331 versenyző vett részt, melyek két csoportban indultak. Az a) csoportban a sportpályával rendelkező és atlétikában fejlettebb egyesületek leventéi szerepeltek, a b) csoportban pedig a többiek. A verseny részletes eredménye a következő : Magasugrás. Az a) csoportban: Seniorok: 1. Sztankó Ede (Augusztaakna) 154 cm., 2. Rock Ede (Fiúnevelő), 3. Brandhuber Jakab (Dorogbánya). Juniorok: 1. Bükkerdő Ferenc (Dorogbánya) 146 cm.. 2. Schiller József (Dorogbánya), 3. Szabó József (Fiúnevelő). A b) csoportban: Seniorok: 1. Blahovszki Péter (Dorog), 2. Speier Mihály (Nyergesújfalu), 3. Fleit József (Nyergesújfalu). 100 méteres síkfutás Az a) csoportban: Seniorok: 1. Blank István (Dorogbánya) 122, 2. Pich József (Dorogbánya), 3. Szabó József (Fiúnevelő). Juniorok: 1. Wieder Antal (Dorogbánya), 2. Rökk Ede (Fiúnevelő), 3. Sebestyén (Dorogbánya). A b) csoportban: Seniorok: 1. Bartl István (Dorog) 13.2, 2. Strausz Rudolf (Csolnok), 3. Hummel Pál (Nyergesújfalu). Juniorok: 1. Szlávik István (Nyergesújfalu), 2. Drexler Pál (Csolnok), 3. Csehák József (Tát). Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.