Esztergom és Vidéke, 1929

1929-02-10 / 12.szám

volt tehát sz az ^roj, hogy a ve­szélyeztetett terület ármentesittessék. Mátéffy Viktor országgyűlési kép­viselő, kormányfőtanácsosnak sike rült a földmivelési kormánynál ki­eszközölnie azt, hogy a győri folyam­mérnökség miniszteri utasításra díj talanul készítette el az árvédelmi művek terveit. Az érdekeltségnek ez, értesülésem szerint, mintegy 20,000 P megtakarítást jelent. A tervek el­készülve, bemutatásra kerültek az ármentesítő társulat f. hó 7-én meg­tartott alakuló közgyűlésén. Az érdekeltség 643 kat. hold sza­vazattal kimondotta az alakulást, de indokolt aggályai merültek fel. Az árvédelmi művek kath. hol­dankint mintegy 240 P terhet jelen­tenek az évi fentsrtáson kívül. Te­kintettel az esztergomi polgárság súlyos és már alig fokozható meg termeltetésére, az érdekeltek ezt az újabb nagy terhet semmi körülmé­nyek között sem vállalhatják, még egy nagyon hosszú lejáratú amorti­zációs kölcsön mellett sem. Az ér­dekeltség kimondotta tehát, hogy a tervbevett munkálatokat csak nagy államsegély mellett birják foganato sitani. Az államsegély megadásában egy percig sem kételkedem, hisz magyar ~*Told terméséről van szó és az állami költségvetésben tudomásom szerint tekintélyes összeg van ily célra fel­véve. Nem tartom azonban felesle gesnek az érdekeltség kiterjesztését sem, mert minél mélyebb az érde­keltségi terület, annál kisebb egy kat. holdra eső teher. Nem áll hir­telen módomban pontosán körül­határolni a legmagasabbnak vett vízállás alkalmával elöntött területet. Azt hiszem azonban, hogy az árvé­delmi munka akkor volna tökéletes, ha a védgát Tatig építtetnék ki és az az esztergom—füzitői vasú ig mélyíttetnék. Mivel az esztergomi körtöltés eddig a város egy részét védte árvíz ellen, úgy gondolom, nem volna méltánytalan dolog, ha a város eme része is bekapcsolód nék az érdekeltségbe és a körtöltés átmenne a társulat tulajdonába, vagy pedig mint feleslegessé vált mű, más ként haszno^íttatnék. A termés megvédése, a termőföld szaporítása országos érdek, akkor még áldozatok árán is segítenünk kell egymáson. * * * Az alakuló közgyűlésen dr. Re viczky Gábor vármegyei II. főjegyző elnökölt az alispán megbízásából. A műszaki tervezeteket a győri folyam mérnökség megbízásából Tögl fő mérnök ismertette. — Horváth Mi­hály, Jakus János, Holop István és Gácser János bányaigazgató szóltak a tárgyhoz. Dr. Antony Béla po'gár­mester felszólalása után az érdekelt­ség 643 kat. hold szavazattal ki­mondotta a megalakulást azzal a hozzáadással, hogy csak nagyobb államsegéllyel mehetnek bele a ter­vek megvalósításába. — Elnökül dr. Antony Béla polgármestert, alelnö kül Mátéffy Viktor prépost-plébános, orszgy. képviselőt és Holop Istvánt választották meg. Ezenkívül 16 vá­lasztmányi tagot választottak. — Ezzel az alakuló közgyűlés véget ért. V. I. erkölcsi és anyagi sikert. Halbritter Károly holland kir. konzul, a győri Kamara elnöke Írásban jelentette be, hogy az estélyen részt fog venni. Bauer Imre a Gazdasági bank tit­kára, társ. tag, vállal*a a konferan­szié nehéz tisztjét. „Nemzetközi Dunavásár"-ra hív­nak meg minket a csehek szép ma­gyar szövegzésű átirattal Bratiszla­vába. Hangoztatják, hogy a gazda­sági kapcsolatok kibővítése közös érdek és hogy a mult évben meg­jelent magyar kereskedők elsőrendű összeköttetésekre tettek szert a vá sáron. Bár a Dunavásárt csak augusztusba rendezik, már most szükségét látják a célirányos elő­munkálatoknak, mert a cseh érde kéltségek különös nagy súlyt helyez­nek arra, hogy főleg a magyarokkal váljék lehetővé a kölcsönösen hasz nothajtó kereskedelmi érintkezés. Minthogy a magy. keresk. miniszté­rium is helyesli az együttműködést és a budapesti árumintavásárra mi nél több kereskedőt vár el szívesen közöljük a hozzánk beérkezett meg­keresés tartalmát. Az utazó ügynökök állandóan fo­kozódó túlkapásai ellen a győri Kereskedelmi és Iparkamara most már erélyesen sorompóba lép. Az összes hivatalfőnököket meg fogja kérni, hogy gátolják meg alantasaik vásárlását, amely rosszabb árúcikk­nek drágább beszerzése mellett vég­telen nagy kárt okoz kereskedőink­nek. Ez a kérdés esztendők óta jog­gal keseiíti tagjainkat, mert a ter­hek alatt ők görnyednek, a hasznot pedig idegenek viszik el. A jelenség nagyon sérelmes. Orvoslása tovább nem mellőzhető. Frankfurt am Mainban március végén nemzetközi utazási, közleke*­dési és reklámügyi konferencia lesz. Érdeklődő kereskedőknek díjmentes felvilágosítással szolgál a győri kamara. Ne utazzunk idegen fürdőhelyekre ! Ennek az eszmének szolgálatába szegődött most a magyar ország­gyűlés és főleg dr. Vass József nép­jóléti miniszter. Kimutatják, hogy rettentő sok pénz megy ki e címen az országból. Ez mindenesetre hiba, de hiba az is, hogy egyelőre a ma­gyar fürdők jóval drágábbak, mint a külföldiek. Az Idegenforgalmi Iroda arra törekszik, hogy minél j több ide­gent hódítson magyar fürdőkbe, ami elsőrendű kereskedelmi érdek is. Esztergom még mindig nincs fel­tárva a külfö'diek előtt. A megoldás kissé bajos. Mi azt akarjuk, hogy a magyarok maradjanak itthon, 50 pengőt, mint bírságot fizetniök is kell egy javaslat szerint, ha külföldi fürdőkbe utaznak, viszont az idege nek jöjjenek garmadával hazánkbal? Szép, nemes törekvés, de mintha hiányozna valahogy a logika? A törekvést tehát aligha fogja ered­mény koronázni. (ei.) I Esztergomi Kereskedelmi I Társalat közleményei. A Kereskedelmi bál művészestélye iránt még vidékiek részéről is élénk érdeklődés mutatkozik. Reméljük, hogy a fárasztó előkészítő munká­latok meg fogják hozni a kívánatos HIRE K* A Szabad Egyetem e heti tanrendje: Hétfőn: D. u. 5—6 ig: Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató: A német líra a XIX. század közepétől napjainkig (Német nyelven.) Első óra: Klasszi­cizálok. (Geibel. Heyse. Keller. C. F Meyer.) Realizmus. (Ni steche Storm.) — Naturalizmus. (Holz'. Dehmel. Henckell.) A költeményeket előadják: Rumy Lajosné úrasszony és Mahailic Erna úrleány. D. u. 6—7-ig: Dr. Csonkás Mi­hály reáliskolai tanár: Régmúlt idők vadvirágai. (Regényes fejezetek a magyar történelemből.) Negyedik óra : A budai basák udvara. Szerdán: Este fél 9-től féi 10-ig: Ember József reáliskolai tanár: A sarkvi­dékek. (Bemutatásokkal.) Harmadik óra: Sarkvidéki utazások célja és eredményei. Az előadások helye : a reáliskola III. oszt. tanterme. Beiratkozás a reáliskola igazgatói irodájában (Deák F. utca 2. sz. föld szint 1. ajtó.) A szenttamási gyermekvé­delmi napközi gyermekotthon támogatásáról e nehéz idők­ben ne feledkezzünk meg. A szegénység, a drágaság foko­zottabb. A segélyadományo­kat akár pénzben, akár ter­mészetben kérjük a vízivárosi plébániára küldeni. EzUstmisés Nádler István ün­neplése. Az esztergomi érseki rk. tanítónőképző intézet tanári kara és növendékei ritka szép ünnepéllyel lepte meg ezüstmisés igazgatóját, Nádler István pápai kamarást. Ked­den délután az intézet nagyterme zsúfolásig megtelt díszes közönség­gel. A belépő jubilánst lelkes éljen­zéssel fogadták és az intézet ének­kara üdvözlő dalt énekelt, mely után dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő magas szárnyalású ünnepi beszédben üd­vözölte az ezüstmisés igazgatót. A gyakorló iskola növendéke: Török Irén köszöntője után nyolc tanítónő jelölt remek balettet adott elő, mely teijesen magával ragadta a közönsé­get. Ami bájt tánccal ki lehet fe­jezni, azt a legtökéletesebb kivitel­ben nyújtotta a nyolc fiatal leány. A zúgó tapsorkán lecsillapulta után Szkalka Anci tanítónő, az intézet volt növendéke, Homor Imre „Ezüst misére" cimű alkalmi költeményét szavalta el e'ragadó bájjal. Nehéz feladat elé ál ította a szereplőket s az énekkart a „Diadalmas hálái" c. 2 felvonásos kis opera. Demény Dezső helyenkint haladottabb zenei ismereteket feltételező muzsikájának nehézségeit könnyen hidalták át. A magánénekesek ós a kórus intoná­lása tiszta. A Zenekedvelők Köré­nek kibővített zenekara leheletszerű pianissimóival s erőteljes fortéival hatásosan festette alá az egyes je leneteket. Általában az egész mű minden egyes részletének kidolgozá­sánál meglátszott a nagy gondosság, a lelkes, fáradhatlan munka. Az ope­rát Büchner Antal hangszerelte. Be tanította és lendülettel vezényelte Béres István, az intézeti agilis ének­tanár. A szép műsor végeztével a jubiláns könnyekig meghatva mon­dott köszönetet az ünnepeltetésért. Másnap reggel 9 órakor szent mi­sét mondott a jubiláns a zárda temp­lomban, dr. Lepold Antal prelátus­kanonok manuduktorságával. Az ün­nepi beszédet Mátéffy Viktor pró post plébános, országgyűlési képvi­selő mondotta A templom ezalka­lommal szűknek bizonyult a tiszte­lők sokaságával szemben. A köztisz­teletben álló pápai kamarást nagyon sokan üdvözölték úgy egyesek, mint testületek, akik közül ki kell emel­nünk Esztergom város tanácsát dr. Antóny Béla polgármesterrel az élén. Sok szép és értékes ajándékkal is meglepték a jubilánst ez alkalomból Szentgyörgymező városrész polgár­sága, hol Nádler István nagy nép­szerűségnek és szeretetnek örvend és ezen városrésst képviseli mint vármegyei törvényhatósági bizottsági tag és mint városi képviselő is már hosszú éveken keresztül, egy se­lyembe kötött díszalbumot nyújtott át, melybe a polgárok jókívánságai­kat bejegyezték. A szerdai városi közgyűlés szintén üdvözölte az ezüst­misés tanitónőképző-intézeti igazga­tót. A főszékesegyházi ének- és zenekar mai műsora. Introitus, Graduale és Communio korál. Büch­ner : Tu es Petrus offertorium. Stehle: Preis-Messe, D dur. Laudate Domi­num kora'. Pápai himnusz. Betegágyon. Mattyasóvszky Dé­nes tb. szolgabíró gyógykezelte­tése végett Budaprstre, az Új Szent János-Kórházba ment. A magyar szaléziánusok első tartományi káptalanja. F. hó 4-én és 5 én tartották a magyar szaléziánusok az első tartományi káptalanjukat az esztergomtábori intézetben. Piiwacyk Szaniszló tar­tományfőnök elnöklete alatt. Megje­lentek a rendi szabályok értelmében a szabályos házak igazgatói egy-egy rendtaggal, kiket ama házak örök fogadalmas tagjai közül válasz'ot'ak meg. A sok és nagyfontosságú teen­dők egyike volt megválasztani az egyetemes káptalanrakiküldendő meg­bízottat. Ez titkos szavazással tör­tént és dr. Czuczor János esztergom­tábori intézet igazgatóját választot­ták meg. Az egyetemes káptalan a Szalózi Kongregáció rendkívüli kor­mányzó szerve, amely minden hato­dik évben ül össze és joga van az egész Kongregációra kötelező hatás­sal biró rendeleteket hozni, meg­választani az egyetemes rendfőnököt és a főkáptalan tagjait. Ezen év jú­liusában fog megnyílni Turinban, ahol a szaléziánusok anyaháza van. Megjelennek ezen az összes tartó mányfőnökök egy-egy kiküldöttel s cirka 120 egyén fog ott részt venni. Az egybegyűltek táviratilag fejezték ki hódolatukat a bíboros hercegprí­másnak, a pápai nunciusnak, a kultuszminiszternek, a most kineve­zett igazságügyiminiszternek, dr. Vass József népjóléti miniszternek, vala­mint Mikes János szombathelyi és Hanauer A. István váci püspökök­nek. Szentségimádás Vízivárosban. Az ősi farsangvógi engesztelő Szent­ségimádás a vízivárosi plébánia temp­lomban vasárnap, hétfőn ós kedden lesz. Naponként reggel 6 áfakor van a Szentségkitéte'. Óránként 11 ór ig misék, a prédikáció délu án 5 órakor, utána litánia szentségbeté­tellel. A szentbeszédeket dr. Lacza István hercegprimási levéltáros, dr. Marczell Mihály főiskolai kollégiumi igazgató ós Keményfíy Kálmán plé­bános mondják. Az ájtatosságot záró Te Deumos litániát dr. Macho­vits Gyula prelátus-kanonok fogja tartani. Gyászmise. Dr. Rejtő Sándor műegy. tanár halálának első évfor­duló napján f. hó 5-én ünnepélyes gyászszentmisét celebrál 1 : a nyerges­újfalui Szalézi Intézet. A növendékek szentáldozást ajánlottak fel a nagy mecénás lelke üdvéért, aki évente több szegénysorsu növendéknek a vizsgaköltségeit szokta fedezni s igy sok törekvő ifjú elől hántotta el az érvényesülés akadályait. Vármegyéről. Komárom ós Esz­tergom közigazgatásilag egyenlőre egyesített vámegyék közigazgatási bizottsága kedden, f. hó 12-én ülést tart. Wildensteinsegen

Next

/
Oldalképek
Tartalom