Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-01 / 1.szám

50 éves írói jubileuma alkalmából. Szeptember hóban megnyílt az érseki óvónőképző, melynek ügybuzgó igazgatója mindvégig Számord Ignác volt. Pór Antal volt belvárosi plébános, pozsonyi kanonok esztergomi kanonokká neveztetett ki. Az év szomorú eseménnyel végződött: meghalt Majer István püspök, az ország népszerű „István bácsija", a nagy népnevelő ... 1894. év az egyetlen, melyről lapunknak kiadói és nyomdai szokás szerint bekötött állapotban megőrizni szokott példányai nem maradtak fenn. Nógrády Jenő ebben az évben le is mondott az esztergomi reáliskolánál viselt tanári állásáról, hogy saját leveléből vett idézet szerint „testtel, lélekkel lapom felvirágoztatásának élhessek. Végre teljes kiábrándulásom után elköltöztem Esztergomból, megszereztem a doktorátust" ... majd 1898-ban a győri felső kereskedelmi iskolához került tanárnak, majd több helyen működvén, mint nyugdíjas tanár Győrött telepedett le, hol családja körében ez idő szerint is él. Meleg rokonszenvvel üdvözöljük Őt jubileumunk alkalmából, mint aki munkában s anyagiakban talán legtöbbet áldozott a lap fönnmaradásáért. 1895 január 23-án írta alá Perczel Dezső belügyminiszter az esztergomi városrészeknek egy várossá való egyesítésére vonatkozó rendeletet. Ez évben nyílt meg a máig is szép eredménnyel dolgozó tokodi üveggyár. Dr. Helcz Antal 9 évi működés után lemondott polgármesteri állásáról. Utóda Maiina Lajos lett. Szeptember 28-án adták át nagy ünnepségek között a Mária Valériáról nevezett állandó dunai vashidat a forgalomnak. Október 1-én életbelépett a polgári házasságról szóló törvény. Lapunkat Nógrády Jenő Budapestre távoztával néhány hétig Győrffy Lajos szerkesztette, majd a laphoz dr. Áidori Viktor ügyédjelölt segédszerkesztőül társulván, Nógrády Jenő Sümegen lett reáliskolai tanár s ekkor végleg megválván a lap szerkesztésétől, a laptulajdonos konzorcium annak szerkesztését a kitűnő tollú Munkácsy Kálmánra bízta. A sok érdekes vezércikk közül figyelmünket leginkább megragadták a roskadozó új gimnáziumról és a stréberségről írott és sok igazságot tartalmazó cikkek. 1896. év az emberiségre fontos felfedezéssel kezdődik. Röntgen Vilmos német fizikus, a würzburgi egyetem tanára felfedezi a testeket átvilágító X-sugarakat. Lapunk egy neves fizikus cikkében ismerteti a korszakalkotó felfedezést. Február 15-én adják át a Lőrinc-utcai kis vashidat a forgalomnak. Május 10-én ünnepelte a nemzet a honalapítás millenáris évfordulóját. Az ország fővárosában, a vidéki városokban, így Esztergomban is örömünnepet ült a polgárság. A fővárosban rendezett nagyszabású kiállítás megtekintésére városunkból is igen sokan utaztak le s lapunk több cikk keretében ismertette is a kiállítás fontosabb látnivalóit. Ez év nyarán tartotta a Katholikus Kör is, a Katholikus Legényegylet is a Széchenyitéren átalakított házainak avató ünnepélyét. Az ez évben tartott képviselőválasztáson Esztergom ismét Frey Ferencre bízza az esztergomi kerületnek az országgyűlésen való képviseletét. 1896-ban a lap tulajdonjogát a konzorciumtól dr. Prokopp Gyula vette át, a kiadói gondokat pedig Brenner Ferenc takarékpénztári tisztviselő vállalta, ki mint országos nevű műgyűjtő, természetesen a kiadásukban 1896-tól 1908-ig megjelent lappéldányokat is nagy gonddal összegyűjtötte, beköttette s jelen krónikánk megírásához is készségesen rendelkezésünkre bocsátotta, miért is neki e helyütt is hálás köszönetet mondunk. Dr. Prokopp Gyula 1910 február végéig szerkesztette, mikor is tőle dr. Dénes Aladár ügyvéd vette át s azt 1911 április közepéig szerkesztette. Dénes Aladártól Kempelen Farkas és társszerkesztője, Varsányi Ignác banktisztviselő vették át a lap szerkesztését. A további szerkesztő- és kiadóváltozásokról krónikánk további soraiban mindenütt megemlékezünk. Vezércikkeink az elemi iskolák és a főreál végleges elhelyezésének sürgős .kérdéséről szólnak, ez utóbbiról — mint a dátum mutatja — harminc év óta. Egy másik cikkünk a a dologtalanságban szenvedő beteg parlamentről ír. . . 1897-ben gróf Mailáth Gusztáv komáromi plébánost, ki az esztergomi szemináriumnak kedves emlékű tanára volt, erdélyi segédpüspökké nevezte ki a király. Ez évben halt meg Palkovics Károly, ki a szabadságharc alatt Esztergom vármegyének kormánybiztosa, a Bach-korszak után alispánja, majd 1879—1881-ig polgártársainak kívánságára a város polgármestere volt. Ez év augusztus havában a szeszélyes Duna nagy árvízveszedelmet zúdított a város nyakára, Tabán városrészt a Kerektemplomig elöntötte s elvitte a felső szigetekről a város szénáját is, melylyel nagy kárt okozott, de bő témát adott ezzel a farsangi mulatságokon elhangzott aktuális kuplék rosszmájú szerzőinek . .. 1898. elején alkotja meg a törvényhozás az új munkástörvényt, melyet lapunk külön mellékletén O'sváth Andor városi allevéltáros ismertet. Március 17-i számunk közli Petőfinek egy eddig ismeretlen s kiadatlan költeményét egy 48-as honvédtiszt szívességéből. Az 1848,-i törvények szentesítésének április 11-i dátumát az ötven éves évfordulón I. Ferenc József király külön törvénnyel nemzeti ünneppé avatja. Június 5-én avatja fel Dobogókőn báró Eötvös Lóránd-menedékházat a Magyar Turista Egyesület, mely aktuson az esztergomi turisták is nagyszámmal vesznek részt. Villányi Szaniszló bakonybéli apát, volt esztergomi bencés főgimnáziumi igazgató meghal. Cikkeink az esztergomi szőlők rohamos pusztulása és a bicikli-láz terjedése fölött keseregnek. Lapunk szeptember 11-én megjelent száma külön mellékleten közli Erzsé bet királynénknak szeptember 10-én Genfben Luccheni olasz anarchista által történt meggyilkolásáról szóló távirati jelentéseket. Sujánszky Antal esztergomi nagyprépost, kiváló kath. költő szeptember 1-én tartja gyémántmiséjét. 1899-ben csendes, egyhangú élet folyt a város falai között. Miután előző évben lebontották az ingoványos talajra kellő elővigyázat nélkül épített s immár omladozó főgimnázium épületét, ez évben tették le az ugyanazon helyen újraépített főgimnázium alapkövét. Maiina Lajos kérészéletű s omladozó polgármestersége is véget ért ez évben s utódául a város polgársága Vimmer Imrét választotta meg, több megfontoltsággal, mint elődjét. 1900 január 1-én kezdette meg működését az esküdtbíróság hazánkban. A keresztény vallásnak hazánkba való behozatala és a magyar királyság megalapításának 900 éves jubileuma alkalmából augusztus 14— 15-én nagy ünnepségek voltak Esztergomban, az első magyar király s a magyar egyházfejedelem székhelyén. Dr. Fehér Gyula belvárosi plébános kezdeményezésére s fáradozásai révén a város főterén ez ünnepségek során áldatott meg a régi helyett • állított művészi kivitelű Szentháromság szobor. Ferenc József király 70. születésnapját fényes módon ünnepelte meg az egész nemzet. Az országos orvosszövetség ez évben itt tartotta kongresszusát s ugyanezen napon tették le a Kolos-kórház alapkövét is. Szeptember 8-án felavatták az újraépült főgimnáziumot. Ez évben ünnepelte a Szózat halhatatlan költőjének, Vörösmarty Mihály születésének 100 éves évfordulóját a nemzet. Decemberben meghalt az esztergomiak népszerű főispánja, a város szülötte: Kruplanitz Kálmán, ki 40 éven át nagy szeretettel s buzgósággal szolgálta — az aljegyzőségtől a főispánságig — vármegyéje ügyeit és érdekeit. Az 1901, év népszámlálással kezdődött. A város lakóinak lélekszáma 17062 volt. A szaporodás az előző népszámlálás adataihoz viszonyítva — a beköltözőitekkel együtt — 7*3 %, tehát nagyon kedvezőtlen volt. Akkori cikkírónk e kedvezőtlen arányszámot a rossz ivóvíznek és a nedves lakásoknak tulajdonítja. Áprilisban új főispánt kapott a vármegye Horváth Béla személyében. Mátray Ferenc vármegyei tiszti főorvos egy operációnál szerzett infekció következtében hirtelen elhunyt. Az év végén tartott képviselőválasztáson ismét Frey Ferencet választották meg nagy szótöbbséggel valami Michnya nevű önjelölt ellenében. 1902 áprilisban lapunk szerkesztését Kempelen Farkastól, ki azt Munkácsy Kálmán október 28-án történt halála után fél évig szerkesztette, dr. Prokopp Gyula vette át. Április végén meghalt Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter, ki városunkat három ülésszakon át képviselte. Április 26-án elhunyt Bellovits Ferenc reáliskolai és zenetanár, az esztergomiak köztiszteletben és közszeretetben álló Bellovits bácsija, ki 40 évi tanári működésének ideje alatt több, mint 30 éven át vezetője volt az esztergomi jóhírű dalárdának, később a Dal- és Zenekedvelők Egyesületének. Szept. 19-én, Kossuth Lajos 100. születésnapján az egész országban osztatlan lelkesedéssel ünnepelték a patriarcha kort ért turini remetét, a magyar szabadságharc dicső vezérférfiát. — Vezércikkíróink sok papírt fogyasztottak ez évben ily kérdések tárgyalására: „Lesz-e halastó?" „Gáz legyen-e, vagy villany ?" „A skartba tett vízvezeték." 1903. év elején nagy harc folyik Esztergomban, hogy a város közvilágítása gáz legyen-e vagy villany ? Május 21-én országos középiskolai tornaversenyttartanak Esztergomban. Július 20-án meghal XIII. Leo pápa, kinek utódjául augusztus 4-én a konklávé X. Piust választja meg. Augusztusban hamvasztja el villanyos rövidzárlat folytán támadt borzalmas tűzvész a bpesti Párisi Áruházat, mit az esztergomi gázpártiak nagy szemforgatás közben olvasnak rá a villanypártiak fejére. Október 9-én függetlenségi-párti kezdeményezésre nagy zarándoklat megy Rodostóba Rákóczy sírjához, akinek hamvait 1906-ban haza is szállítják s a kassai dómban teszik pihenőre. 1904. év januárjában száztagú küldöttség jár Budapesten a kormánynál, hogy pénzügyigazgatóságot kérjenek Esztergom számára, ígéretet kapnak is bőven, de a pénzügyigazgatóságból semmi sem lett. A legnagyobb magyar regényíró: Jókai Mór május 5-én meghal. Fejedelmi pompával temetik Budapesten. Július 14-én tartja gyémántmiséjét Boltizár József püspök, általános érseki helynök az esztergomi bazilikában. Az október l-re szerződésileg átadni kötelezett villanyvilá-I gítás végre október 24-én este váratlanul felgyúl a lakosság nagy örömére. Az akkori lapszámokban egy csomó rossz viccet olvasunk a villanyra, melyet természetesen a gázvilágítás hívei gyártottak . .. 1905. év január havában Frey Ferenccel szemben dr. Kmetty KJzroly egyetemi tanárt választották meg Esztergom város országgyűlési képviselőjéül. Ekkor bukott el az egész országban a szabadelvű párt. A mult év végén létesített villanyvilágítás hiányos volta ellen sok panasz hangzott el a helyi lapokban. A város képviselőtestülete elhatározta a város főbb tereinek aszfalttal való burkolását. Május havában elhunyt Boltizár József püspök, érseki helynök, ki az elmúlt évben ünnepelte papságának 60 éves jubileumát. Vaszary Kolos hercegprímás május 26-án, teljes csendben Balatonfüreden tartotta meg aranymiséjét. Székvárosa 28-án ünnepelte e nevezetes évfordulót. Június 13-án meghalt a népszerű József főherceg. Dr. Fehér Gyula belvárosi plébános híveinek szeretetétől környezve augusztusban tartotta ezüstmiséjét. Ez év őszén nevezte ki a király a mi Prohászkánkat Székesfehérvár püspökévé. 1906-ban Horváth Béla főispán felmentetvén állásától, utóda Gyapay Pál lett. Ez évben virult és hervadt is korán a közöny sírjába a „tulipán-mozgalom." Sujánszky Antal nagyprépost, majd Reusz Ferenc takarékpénztári igazgató elhunytak. Reusz utóda Bleszl Ferenc lett, ki immár 23. éve vezeti nagy tapasztalatkörével jónevű pénzintézetünket. Az év végén hozták haza Rodostóból a bujdosó kurucfejedelem, II. Rákóczy Ferenc hamvait s tették pihenőre a kassai dómban. De vájjon pihenhet-e ott nyugton a nagy fejedelem?... Az 1907. év halálozási rovatában Bach Remigiáról, a vízivárosi nőnevelő-intézet főnöknőjéről, a tudós dr. Feichtinger Sándor vármegyei tiszti főorvosról s Andrássy János alispánról szóló nekrológokat találjuk. Ez évben a r. t. városok polgármesterei Esztergomban tartották kongresszusukat. Pór Antal, volt belvárosi plébános is ez évben tartotta aranymiséjét. Vezércikkíróink a Párkánynána—Esztergom közti összekötő villamos vasútról, a drágaságról és a már akkor is kisértő agglegényadóról keseregtek ... Az 1908. évről csak két személyi hírt jegyeztünk fel: dr. Fehér Gyulát a király esztergomi kanonokká nevezte ki, utódául pedig a város közönsége Mátéffy Viktort választotta meg belvárosi plébánosnak. 1909- ben határozták el a régi és szűkös vármegyeházának kibővítését, ez évben tartották a szt. István-napi ünnepségekkel kapcsolatosan az első esztergomi evezősversenyt s ünnepelte a bencésrend Esztergomban való megtelepedésének 100 éves évfordulóját. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát október hó végén elhalálozott. Cikkeink az országszerte jelentkező lakásínségről (1909!), higiénikus munkásházak építéséről s a gyermekvédelem kérdéséről szóltak. A szociális kérdések levegője terjengett a vidéki lapok szerkesztőségi szobáiban is. Pedig akkor még nem is tudtuk, hogy mik azok a szociális bajok... 1910- ben tizenöt évi várakozás után megállapodás történik az illetékesek között, hogy az érseki tanítóképző vagy a szigeti Prímáskert telkén, vagy a pilismaróti országút mentén fekvő lucernás-földeknek ne vevezett telken fog felépülni internátussal s a kath. tanítók árvaházáIval kapcsolatban. — Dr. Földváry Jstván, Esztergom város poéta főügyésze, Frey Ferenc, az esztergomi választókerületnek hosszú időn át s I "ÚJ 2 ve