Esztergom és Vidéke, 1929
1929-03-24 / 24.szám
Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Jubiláló bencésrend 1400 évvel ezelőtt maroknyi kis csapat érkezett a latiumi Casinus, a mai dél-olaszországi Cassino hegy tövéhez. Subiacoból, honnét irigység és rosszindulat űzte ki őket, jöttek ide, hogy birtokukba vegyék az ajándékba kapott területet. Az őserdő visszhangzik a fejszecsapásoktól, melyekkel az a néhány csuklyás, fekete csuhába öltözött ember verítékező arccal utat vág magának a hegytetőre. A csapat vezetője és atyja nursiai Benedek. Fent a hegytetőn akkor még a pogány Apollo-templom állt és a mellette elterülő titokzatosan susogó Venus-berekben az istennő oltáráról még magasba szállt az égő áldozatok füstje. Benedek az igaz Isten ügyéért való buzgóságtól szent haraggal eltelve felgyújtja az istennő ligetjét, szétrombolja a templomot és, hogy kiengesztelje Is ten teremtményein elkövetett szentségtörést, a megszentségtelenített kövekből szent hajlékot épít Annak, kit egyedül illet minden tisztelet, dicséret és imádás. És azután, míg lent a keleti gótok harci kürtjének riadójától visszhangzott hegy és völgy és elkeseredett élet-halálharc dúlta fel a békét, addig fenn a magasban szent pax, béke ho nolt: kora hajnalban jámbor szerzetesek zsoltáréneke vegyült a virágok balzsamos illatába, a madarak dalolásába és szállt fel az ájtatos szivekből csendesen, méltóságteljesen az ég felé. És Benedek, míg kenetteljes ajkai a még pogány népnek az üdv igéit hirdetik és egyik kezében a fejsze faóriásokat dönt ki, a kalapács köveket alakít és a vakolókanál az új kolostor alapjait építi, másik kezében tollat szorongat és 529ben megírja a Regulát, rendjének szabályait és ezzel megveti a bencésrend szellemi alapjait. És egy verőfényes, itáliai sötétkékegű napon feketeruhás, lefátyolozott, tisztes matróna térdel a monte-cassinoi szentély küszöbén, hogy Benedektől, fitestvérétől átvegye a szent szabályokat lelki nővérei számára, kik vele együtt menekültek e szent magányba. Mert itt elég hely volt Skolasztika alapítása számára is. Igy Monte-Cassino, ez a civitas supra montem posita, hegyen épült város a bencésrend bölcsője lett. Monte-cassinoi bencések azután másutt is alapítottak kolostorokat és a bencésrend csakhamar elterjedt az egész keresztény nyugaton. Monte-Cassino volt a nap, körülötte forogtak és tőle kapták fényüket a bolygók, más bencés kulturközpontok: Clugny, Fulda, St.-Gallen, Einsiedeln, Reichenau, St.-Blasien stb. és sok száz más kolostor. Innét áradt ki a benediktinus szellem az egész nyugatra és járta át az egész egyházat. Szent Benedek nagy jelentősége, hogy ő a nyugati szerzetesi intézmény megteremtője. Hogy rendje ma, 1400 év után sem korhadt tölgy, melynek már csak egy-két ágában van élet, hanem hatalmas, terebélyes, életerős, élettől duzzadó fa (férfi tagjainak száma több mint 8.000, a bencésrend tagjainak számát tekintve a harmadik az egyházban ; női tagjaié vagy 13.000), annak főoka bölcs alapítójának bölcs szabályaiban, ezeknek pedig részben a rend alapításainak körülményeiben keresendő. Szent Benedek rendjét nem sajátos korszükséglet hívta életre, Szent Benedek szeme előtt nem lebegett különös cél, hanem pusztán a szerzetesi intézmény általános célja: hogy rendje az evangéliumi tökéletesség virágoskertje legyen a keresztény nyugaton. A bencésrend szabályai végeredményben kettőre vezethetők vissza : ora et labora, imádkozzál és dolgozzál! Imádkozni és dolgozni, evangéliumi kettős parancs, mely minden időnek és helynek szól. Épen azért Szent Benedek rendje minden időben korszerű volt és lesz is. Ezért a későbbi szerzetesrendek, nemcsak a ciszterciták, kamalduliak, olivetánusok, vallumbroziánusok, szivesztrinusok, trappisták, kik egyenesen Szent Benedek rendszabályait követik némi módosítással, hanem a többi is az ősi bencésrendből fakadtak. És Szent Benedek fiai minden időben hűséges és engedelmes gyermekei voltak a szent Patriarchának. Imádkoztak: a rendnek több mint 1500 kanonizált szentje van és vagy 5000 volt tagjai közül méltó, hogy az Egyház oltárára emelje őket. A bencés kolostorok legtöbbjében a nyilvános, liturgikus istentisztelet a benső élet központja; bencések a liturgia, valamint a liturgia szolgálatában álló egyházi (beuroni) művészeteknek és egyházi korális éneknek főművelői. A munkából is mindenkor ugyancsak kivették a részüket a bencés szerzetesek. Fáradságot nem ismerő hithirdető tevékenységgel ők nyerték meg valamikor Krisztus vallásának Európa népeit, kik a hiten kívül civilizációjukat is többékevésbbé nekik köszönhetik. Bencések őrizték meg a régi kulturjavakat az utókornak. Szorgalmas munkások ők az egyházi élet minden terén. Résztvesznek a gyakorlati lelkipásztorkodásban (több mint 800 plébániát látnak el), missiós munkában. Jelentős szerepet játszanak az ifjúság nevelésében. Vannak egyetemeik, főiskoláik és vagy 160 középiskolájuk és a bencés szerzetesnőknek főleg Amerikában nagyszámú nevelőintézete. A bencések régi kolostori iskoláikkal a mai iskolázás alaptípusait vetették meg. Az egyházi tudományoknak: szentírástudomány, őskeresztény irodalom, skolasztikus bölcselet, dogmatika, egyházi régiségtan, egyházjog és ugyancsak a világi tudományoknak: nemzeti történelem, művészettörténelem, etnológia stb. nem egy bencésben akadt világhírű művelőjük. A Szent Benedekrendből 14 század folyamán kb. 16.000 iró és tudós került ki. Azonkívül 24 pápát, 200 bíborost, 1600 érseket és 4000 püspököt adott az egyháznak. A bencésrend egyes kongregációi függetlenek egymástól, sőt kolostoraik is többé-kevésbbé önjogúak. Ezért a rend nélkülözi a nemzetközi jelleget és teljesen belenőtt a nemzeti életbe úgyhogy a magyar nép magyar rendnek nézi. A magyar bencésrend tagjai mindenkor kiváló hordozói és harcosai voltak a magyar nemzeti gondolatnak. A rend iskoláiban nevelődött magyar ifjak mestereik példája nyomán lelkes, szerető, odaadó fiaivá lettek a magyar hazának. És azután, ez a rend ott állt a magyar nemzet bölcsőjénél, A bencésrend tette civilizálttá ezt a népet, bencések szoktatták a harcos magyart a békés életre és munkára és ők voltak szülői Krisztusban a természetfeletti életre. Bencések voltak a magyarok első hittérítői és püspökei, az első században kizárólag ők voltak a magyar királyok, főemberek és a nép nevelői és így ők lettek a magyar kultúrának alapvetői; a magyar kultúra alapjában bencés-kultura. És a következő századokban is egészen napjainkig szüntelenül dolgozik a haza javára Magyarországon a benediktinus lélek. Ezért, miként a gyermek szülőjének születésnapján, úgy örül, kell hogy örüljön a magyar nemzet lelki és szellemi szülőjének 1400. születésnapján. Vele szorosan összeforrott múltja, együtt élik át a szomorú jelent és méltán számít munkájára és közreműködésére a szebb, boldogabb jövő megteremtésében. Es az ősi Pannonhalma megszólal: Ora et labora, imádkozzál és dolgozzál! 1000 éven keresztül nem szűntem meg ezt szivedre kötni, én magyar nemzetem, és ime, a kül- és alvilág hatalmasságai nem vettek erőt rajtad ! Imádkozzál és dolgozzál, kiáltom feléd most, e gyászos jelenben is, ez legyen jelszavad és dicső multadhoz hasonló dicső jövő lesz osztályrészed. Dr. Felber Gyula. ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- Q i , g , , j Es házi szövött **^ k *^ • viczfflänn Läsziondj \t { abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik
