Esztergom és Vidéke, 1929

1929-03-24 / 24.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Jubiláló bencésrend 1400 évvel ezelőtt maroknyi kis csapat érkezett a latiumi Casinus, a mai dél-olaszországi Cassino hegy tövéhez. Subiaco­ból, honnét irigység és rossz­indulat űzte ki őket, jöttek ide, hogy birtokukba vegyék az ajándékba kapott területet. Az őserdő visszhangzik a fejsze­csapásoktól, melyekkel az a néhány csuklyás, fekete csu­hába öltözött ember verítékező arccal utat vág magának a hegytetőre. A csapat vezetője és atyja nursiai Benedek. Fent a hegytetőn akkor még a po­gány Apollo-templom állt és a mellette elterülő titokzatosan susogó Venus-berekben az is­tennő oltáráról még magasba szállt az égő áldozatok füstje. Benedek az igaz Isten ügyéért való buzgóságtól szent harag­gal eltelve felgyújtja az istennő ligetjét, szétrombolja a templo­mot és, hogy kiengesztelje Is ten teremtményein elkövetett szentségtörést, a megszentség­telenített kövekből szent hajlékot épít Annak, kit egyedül illet min­den tisztelet, dicséret és imádás. És azután, míg lent a keleti gótok harci kürtjének riadójá­tól visszhangzott hegy és völgy és elkeseredett élet-halálharc dúlta fel a békét, addig fenn a magasban szent pax, béke ho nolt: kora hajnalban jámbor szerzetesek zsoltáréneke vegyült a virágok balzsamos illatába, a madarak dalolásába és szállt fel az ájtatos szivekből csende­sen, méltóságteljesen az ég felé. És Benedek, míg kenetteljes ajkai a még pogány népnek az üdv igéit hirdetik és egyik kezében a fejsze faóriásokat dönt ki, a kalapács köveket ala­kít és a vakolókanál az új ko­lostor alapjait építi, másik ke­zében tollat szorongat és 529­ben megírja a Regulát, rend­jének szabályait és ezzel megveti a bencésrend szellemi alapjait. És egy verőfényes, itáliai sötétkékegű napon feketeruhás, lefátyolozott, tisztes matróna térdel a monte-cassinoi szentély küszöbén, hogy Benedektől, fitestvérétől átvegye a szent szabályokat lelki nővérei szá­mára, kik vele együtt mene­kültek e szent magányba. Mert itt elég hely volt Skolasztika alapítása számára is. Igy Monte-Cassino, ez a civitas supra montem posita, hegyen épült város a bencés­rend bölcsője lett. Monte-cas­sinoi bencések azután másutt is alapítottak kolostorokat és a bencésrend csakhamar elterjedt az egész keresztény nyugaton. Monte-Cassino volt a nap, kö­rülötte forogtak és tőle kapták fényüket a bolygók, más ben­cés kulturközpontok: Clugny, Fulda, St.-Gallen, Einsiedeln, Reichenau, St.-Blasien stb. és sok száz más kolostor. Innét áradt ki a benediktinus szellem az egész nyugatra és járta át az egész egyházat. Szent Benedek nagy jelentő­sége, hogy ő a nyugati szer­zetesi intézmény megteremtője. Hogy rendje ma, 1400 év után sem korhadt tölgy, melynek már csak egy-két ágában van élet, hanem hatalmas, terebé­lyes, életerős, élettől duzzadó fa (férfi tagjainak száma több mint 8.000, a bencésrend tagjai­nak számát tekintve a harma­dik az egyházban ; női tagjaié vagy 13.000), annak főoka bölcs alapítójának bölcs szabályaiban, ezeknek pedig részben a rend alapításainak körülményeiben keresendő. Szent Benedek rend­jét nem sajátos korszükséglet hívta életre, Szent Benedek szeme előtt nem lebegett külö­nös cél, hanem pusztán a szer­zetesi intézmény általános célja: hogy rendje az evangéliumi tö­kéletesség virágoskertje legyen a keresztény nyugaton. A bencésrend szabályai vég­eredményben kettőre vezethe­tők vissza : ora et labora, imád­kozzál és dolgozzál! Imádkozni és dolgozni, evangéliumi kettős parancs, mely minden időnek és helynek szól. Épen azért Szent Benedek rendje minden időben korszerű volt és lesz is. Ezért a későbbi szerzetesren­dek, nemcsak a ciszterciták, kamalduliak, olivetánusok, val­lumbroziánusok, szivesztrinu­sok, trappisták, kik egyenesen Szent Benedek rendszabályait követik némi módosítással, ha­nem a többi is az ősi bencés­rendből fakadtak. És Szent Benedek fiai min­den időben hűséges és enge­delmes gyermekei voltak a szent Patriarchának. Imádkoztak: a rendnek több mint 1500 kano­nizált szentje van és vagy 5000 volt tagjai közül méltó, hogy az Egyház oltárára emelje őket. A bencés kolostorok leg­többjében a nyilvános, liturgikus istentisztelet a benső élet köz­pontja; bencések a liturgia, valamint a liturgia szolgálatá­ban álló egyházi (beuroni) mű­vészeteknek és egyházi korális éneknek főművelői. A munkából is mindenkor ugyancsak kivették a részüket a bencés szerzetesek. Fáradsá­got nem ismerő hithirdető te­vékenységgel ők nyerték meg valamikor Krisztus vallásának Európa népeit, kik a hiten kí­vül civilizációjukat is többé­kevésbbé nekik köszönhetik. Bencések őrizték meg a régi kulturjavakat az utókornak. Szorgalmas munkások ők az egyházi élet minden terén. Résztvesznek a gyakorlati lelki­pásztorkodásban (több mint 800 plébániát látnak el), missiós munkában. Jelentős szerepet játszanak az ifjúság nevelésé­ben. Vannak egyetemeik, fő­iskoláik és vagy 160 közép­iskolájuk és a bencés szerze­tesnőknek főleg Amerikában nagyszámú nevelőintézete. A bencések régi kolostori iskoláik­kal a mai iskolázás alaptípu­sait vetették meg. Az egyházi tudományoknak: szentírástudo­mány, őskeresztény irodalom, skolasztikus bölcselet, dogma­tika, egyházi régiségtan, egy­házjog és ugyancsak a világi tudományoknak: nemzeti tör­ténelem, művészettörténelem, etnológia stb. nem egy bencés­ben akadt világhírű művelőjük. A Szent Benedekrendből 14 század folyamán kb. 16.000 iró és tudós került ki. Azon­kívül 24 pápát, 200 bíborost, 1600 érseket és 4000 püspököt adott az egyháznak. A bencésrend egyes kongre­gációi függetlenek egymástól, sőt kolostoraik is többé-kevésbbé önjogúak. Ezért a rend nélkü­lözi a nemzetközi jelleget és teljesen belenőtt a nemzeti életbe úgyhogy a magyar nép magyar rendnek nézi. A ma­gyar bencésrend tagjai minden­kor kiváló hordozói és harco­sai voltak a magyar nemzeti gondolatnak. A rend iskoláiban nevelődött magyar ifjak meste­reik példája nyomán lelkes, sze­rető, odaadó fiaivá lettek a ma­gyar hazának. És azután, ez a rend ott állt a magyar nemzet bölcsőjénél, A bencésrend tette civilizálttá ezt a népet, bencé­sek szoktatták a harcos ma­gyart a békés életre és munkára és ők voltak szülői Krisztus­ban a természetfeletti életre. Bencések voltak a magyarok első hittérítői és püspökei, az első században kizárólag ők voltak a magyar királyok, fő­emberek és a nép nevelői és így ők lettek a magyar kultú­rának alapvetői; a magyar kul­túra alapjában bencés-kultura. És a következő századokban is egészen napjainkig szüntelenül dolgozik a haza javára Magyar­országon a benediktinus lélek. Ezért, miként a gyermek szü­lőjének születésnapján, úgy örül, kell hogy örüljön a ma­gyar nemzet lelki és szellemi szülőjének 1400. születésnap­ján. Vele szorosan összeforrott múltja, együtt élik át a szo­morú jelent és méltán számít munkájára és közreműködésére a szebb, boldogabb jövő meg­teremtésében. Es az ősi Pan­nonhalma megszólal: Ora et labora, imádkozzál és dolgoz­zál! 1000 éven keresztül nem szűntem meg ezt szivedre kötni, én magyar nemzetem, és ime, a kül- és alvilág hatal­masságai nem vettek erőt raj­tad ! Imádkozzál és dolgozzál, kiáltom feléd most, e gyászos jelenben is, ez legyen jelsza­vad és dicső multadhoz ha­sonló dicső jövő lesz osztály­részed. Dr. Felber Gyula. ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- Q i , g , , j Es házi szövött **^ k *^ • viczfflänn Läsziondj \t { abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom