Esztergom és Vidéke, 1929

1929-03-10 / 20.szám

maga, amidőn a szerencsés vadász ember rátérdel, — tehetetlenné válik ilyen hóban és télben. Nem elég erős az a rettenetes fej, a csattogó agyarfegyverzet, a kefesürűséget különben akadálytalanul áttörő orr, — valóságos hóeke, a hasával kell az útját feltúrnia, hogy mozog ni bírjon. A lopott kukoricán meghizlalt szalonna a bükkmakk zsírja elfogyott a fekete kolosszus csont és bőr, de változatlanul goromba és haragos, amin különben nem is lehet csudálkozni. Az ilyen télnek temészetesen vannak veszedelmes és nevetséges csökevényei is. Az esztergom-nagyvárosi vadászterületen a sportvadászok most néhány önzetlen és lelkes taggal nemrégen megalakult társasága máris kibocsátott drága pénzen vásárolt nyulakat, vett már foglyot és fácánt is, eteti és gondozza az elődöktől átvett igen kevés számú apró vadat, és mindezt azzal a komoly elhatározással, hogy az idei eredmény nem lehet más, mint legfeljebb gyönyörködni a vad elszaporodásában, de lőni még semmit l Eddig azonban százszámra szedtünk össze drága réz-dróthurkot — még pedig a villanyvezetékéhez teljesen hasonló minőségűt — sajnos nem minden hurokvetőt lehet tettenérni. De ez is valami eredmény, és hozzá fog járulni a rendhez. És a farkasok 1 Ezek a szokásos téli hírlapi rémek sem hiányoznak. A nagy hideggel küzködő esztergomi békés polgárok nem is sejtik, hogy milyen veszedelem fenyegette jobb sorsra érdemes városunkat a Klastrompuszta irányából, ahol hét kiéhezett vicsorgó ordas megrohanta a birkaaklot s onnan egy sikertelen támadás után eloszlottak, öt ismeretlen irányban, de kettő, valószínűleg a „vérfarkasok" — Esztergom fele törtettek volna, csak éppen a directiót tévesztették el, nem látván a bazilikát és így neki mentek a Nyáras szigetnek, keresztül a befagyott Dunán egyenesen a Nagy Krivánnak. Azt még nem tudjuk, nem fogunk-e majd ezeknek az útjában csizmákat találni, amelyekből az embert kiették; eddig a nyomozók csupán kisebb emlékeket találtak utánuk. Ellenben a vas\ kapui foghagymás rostélyost ós néhány spriccert elfogyasztó békésen távozó Farkast üdvözöljük. Esztergom 1929. március 1. Hajdú István jószágigazgató. Gyümölcsfa, a mi segítőtársunk. Mindenki tudja, hogy az általános gazdasági helyzet rossz. Ennek súlyát mindenki érzi. Az általános rossz gazdasági viszonyok azonban talán senkire sem gyakorolnak akkora nyomást, mint az esztergomi földműves osztály birtokos részére. Talán maguk a birtokosok sem ismerik teljes valóságában helyzetüket. Még ma nagy erőfeszítéssel meg tudnak küzdeni a viszonyokkal. Holnap már nehezebben és a vége mi lehet más, mint a teljes leromlás. A kis tartalék-tőke elfogyott, a tehermentesített ingatlant újból meg kellett terhelni. Fő terményét, a bort, eladni nem birja. Szerencsétlen birtokviszonyok miatt belterjes, hasznothozó gazdálkodásról alig lehet szó. Szóval minden fontos kelléke megvan a teljes leszegényedésnek. Nem szándékom tovább festeni azt a képet, melyet birtokos-osztályunk amúgy is Ját, ha látni akar. Az sem áll szándékunkban, hogy szőlőgazdaságunkról mondjak kritikát. Az új hegyközségi törvény majd gondoskodik a hibák kiküszöböléséről. Gyümölcstermelésről volna néhány szavam. Lapunk legutóbbi számának hírrovatában „Gyümölcstermelésünk érdekében" cím alatt megemlékeztünk a győri [mezőgazdasági kamara felette fontos és értékes akciójáról. Egységes ós így olcsóbb, jobb, intenzívebb gyümölcsfavédelemről van szó s célul tűzi ki, a helyeknek legjobban megfelelő gyümölcsfajták tömeges termesztését. Városi gazdaságunk már is megtette az első lépést, a helyi viszonyoknak megfelelő gyümölcstermesztés érdekében. Faiskolát létesített a Vimmer-telepen. Hinni akarom, hogy a faiskolát szakszerűen fejleszteni fogja, ahonnan gazdáink fajtiszta, talaj és éghajlati viszonyainkhoz szokott nemes csemetéket szerezhetnek be. Azt is hinni akarom, hogy gyümölcstermelésünk, mint több okból fontos gazdasági tényezőnk érdekében öntermelési árban bocsájtja csemetéit gazdaközönségünk rendelkezésére. Ismerve városunk agilis gazdasági vezetőségét, nem kétlem, hogy maga a város is jó példával fog előljárni. A legelőnek vannak olyan részei, melyek mint legelő semmit sem érnek, mint gyümölcsös azonban értékes talajt nyújtanának. | Meg vagyok győződve felőle,, hógy értelmes gazdaközönségünk kel lőképen értékelni fogja tudni az akció fontosságát, mégsem tartom azonban felesleges munkának három szempontból is megvilágítani a gyümölcstermesztés hasznosságát. Három nézőpontom: a talaj értékesítés, a tömeges termesztés haszna és a délis idegenből behozott gyümölcs kiszorítása. A drága és nehéz szőlőművelés következtében gyümölcsösnek nagyon is alkalmas területek állanak parlagon. Kellőképen megválasztott gyümölcsfa ültetéssel ezeket a ma semmi hasznot nem hajtó területeket aránylag csekély fáradsággal és befektetéssel rendkívül lehetne értékesíteni. Nemes mogyorótól kezdve egészen a legfinomabb, pompásan értékesíthető őszibarackig mindent termeszthetünk hegyi pariagainkon és haszontalannak látszó homok jainkon. Ha erdeinkben megterem az erdei mogyoró, miért ne teremnének sziklás parlagjaink nemes mogyorót? Kecskemét futóhomokja el tudja árasztani barackkal a világot, a mi zsalazsomi, dédai, szentkirályi homokunk gyatrább volna? Távolság miatt gyengén művelt határrészek gyümölcstermelés mellett gaz dasági tényezők lehetnének. A gyümölcs kitűnő kenyérpótló. Esztergomi mezőgazdasági viszonyaink mellett azonban nem szabad megállanunk pusztán a kenyérpótló, vagy a piaci kosárárusítási gyümölcstermelésnél. Viszonyaink arra kényszerítik a birtokosságot, hogy mostoha határviszonyai mellett is sommás pénzt kapjon a gyümölcsből. Ez azonban csak úgy érhető el, ha egyfajta sok gyümölcsöt termesztünk. Néhány puttony gyümölcsért nem fog eljönni a kereskedő és még kevésbbé fogja szedetni. Vagoníétel-; nél azonban már igen. Máramarosban Alsó-, Felső-, és Középapsán ezerszámra láttam egyfajta almafát és ezerszámra láttam gyűlni a koronát a birtokosok zsebébe. „Hegymeg" dűlőben van egy cseresznyés, amely még soha nem maradt szedetlen ós talán egyszer sem a tulajdonos szedte, hanem mindig a kereskedő. Környékén a fán szárad meg a cseresznye. Miért ? A cseresznyésben 25—30 fán egyszerre érik a nemes cseresznye, mert egyfajta. A többi fa ugyanilyen termést ad. Ezt megveszi már zöldkorában a kereskedő, de egyes fáért nem fog eljönni. A Buda— Bécs országút mentén árverésen veszik meg a cseresznye- és megyfák tömegének gyümölcsét. Nálunk nem érdemes leszedni. Látható tehát, hogy haszon csak a tömegtermelés mellett lehet. Megfelelő helyen tehát csak egyfajta gyümölcsöt termesz-, szenek gazdáink. Tömegtermesztés mellett olcsóbb a faápolás is. Nem hiszem el, hogy a finom alma, téli vajonckörte rosszabb volna a banán, vagy narancsnál. Azt sem tudom elhinni, hogy a kaliforniai alma versenyre birna kelni az itt

L hon termelt, a mi almánkkal. Azt azonban tudom, hogy minden idegenben elgurult pengő rontja kereskedelmi mérlegünket, pengőnk értékét és apasztja mindnyájunk pénzének vásárló erejét. Ha mi tudunk egyforma, finom, tömeges gyümölcsöt termeszteni, nemcsak hasznot tudunk magunknak teremteni, ha nem megakadályozzuk a déli és idegen gyümölcs behozatalát. A behozatal korlátozásával pedig már az országnak, tehát mindnyájunk érdekének tettünk szolgálatot. Befejezésül már csak nagyon röviden még arra akarok rámutatni, hogy tömeges gyümölcstermesztés mellett még nagy munkaalkalmat is nyújthatunk nehezebb munkára alkalmatlan fiatal leányoknak. A gyümölcs-konzerválás ma már virágzó ipar, de konzerváló telepek csak ott létesülhetnek, ahol van mit feldolgozni. A győri mezőgazdasági kamara akciója különösen nálunk megszívlelendő. Bízom gazdáink értelmességében, hogy jól felfogott érdekükben fel is karolják az akciót. V. I. A Szépítő Egylet közgyűlése. Városunk iránt szeretettel érző, külsejével törődő, azt szépíte ni, esinossá tenni kivánó polgáraink már évek óta örömmel nézik azt a lüktető eleven életet, amelyet egyik csendesen, de annál intenzívebben működő, legrégibb egyesületünk, a Szépítő Egylet él. Nem múlik el év,j amelyben az egyesület a maga ajándékával meg ne lepné a várost. Az egyik évben a Sziget szépült meg, a másik évben az utcák mindenfelé díszes megfelelő fákat kaptak, majd a Szenttamás-hegy kietlen szemétdombszerű oldalát csinosították meg zöldelő üde fa ültetvényekkel. Éppen ezért a Szépítő Egylet évi közgyűlései, az azokon előterjesztett jelentések a város életében is olyan eseményt képeznek, amelyet lehetetlen megemlítés nélkül hagynunk. Március 4 én, hétfőn délután tartotta a Szépítő Egylet rendes közgyűlését az Esztergomi Takarék pénztár tanácstermében. A közgyűlés örömmel vette tudomásul azt a, hatalmas teljesítményt, amellyel aj a Szépítő Egylet a város lakosainak ismét segítségére sietett akkor, amikor az elmúlt 1928. évben összesen 986 darab fat ültetett ki I Alig van a városnak oly része, ahol új fa ne lett volna kiültetve. Ez a szép eredmény, ez a minden elismerésre való teljesítmény azonban legfőkép az egylet agliis, a város szépítését a szivén viselő elnökének, dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsos, a helybeli államrendőrkapitányság vezetőjének a nevéhez fűződik. Ő az, aki fáradhatatlanul dolgozik az év minden szakában egyformán a város csinosabb á tételén, s az ő agilitása, lankadatlan buzgalma hozta létre máris azokat az eredményeket, melyek különben talán évtizedek múlva sem valósultak volna meg. Érthető tehát a közgyűlésnek az az őszinte megdöbbenése, amellyel dr. Perger Kálmán lemondását fogadta. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az ő távozása oly veszteséget jelent nemcsak az egyletre, hanem a város egész lakosságára nézve, amely a már szépen megindult város szépítési és fásítási munkálatok zavartalan folytatását és a kitűzött terv sikeres befejezését veszélyezteti. Éppen ezért a közgyűlés, hogy dr. Perger Kálmánhoz való ragaszkodását külsőleg is dokumentálja, úgy határozott, hogy küldöttségileg kéri fel őt lemondásának visszavonására és az elnöki teendők további vitelére. A küldöttségben való részvételre dr. Antóny Béla polgármestert, Etter Ödön takarékpénztári vezérigazgatót, dr. Mike Lajos kir. közjegyzőt, Sólyomy Lajos nyug. főkáptalani jőszágfelügyelőt éa vitéz SzivósWaldvogel nyug. tábornokot kértók fel. A közgyűlés az alapszabályoknak megfelelve betöltötte az alelnöki állást, melyre a lelkes természetbarát dr. Jármy István ügyvédet választotta meg. Brutsy Pál pénztárnok terjesztette elő ezután nagy gonddal összeállított jelentését, amely szerint közel 800 pengő pénztári maradvány mutatkozik s igy az idei fásítási munkálatok megkezdése zavartalanul eszközölhető lesz. A tisztújítás megejtése után, amelynek során az egylet új mérnökévé Székely Károly oki. mérnököt választották meg, az évi közgyűlés befejezést nyert. ^^^^^^^ I

Esztergomi Kereskedelmi I Társulat k

özleményei, | A szerdai értekezletek iránt tagjaink érdeklődése szemlátomást csökken. Nem tehetünk szemrehányást senkinek sem azért, hogy nem jön el, mert a vezetőségnek egyáltalában nem érdeke, hogy ügyes-bajos dolgait mindenki feltárja, hanem azé, aki az egyesülés erejétől várja sérelmeinek orvoslását. Mulattató tárgysorozat összeállítására nem vállalkozunk és ha szórakozást keresnek tagjaink, akkor azt természetesen máshol kell keresniük. Brutsy Jenő alelnök azt indítványozta, hogy legfeljebb kóthetenkint jöjjünk össze, Eckstein Simon választmányi tag elegendőnek tartja havonkint egyszer találkozni, míg Bors Kálmán okvetlenül ragaszkodik a heii értekezletekhez. Amíg nem tudjuk tényleg saját helyiségünkben vendégül látni tagjainkat, addig minden erőltetés hiábavaló. Mindenki téved, aki azt hiszi, hogy megjelenésével szívességet tesz tagtársainak. Ujabb adomány a székháznak. Az Esztergomi Behozatali és Rottár Gyógyáru Rt. 100 pengőt adományozott székházunk javára. Az autótaxik ügyeletes szolgálatra volnának utasítandók, mert a reggeli gyorsvonathoz nagyon sok esetben nem lehet az állomáson autót kapni. A soffőrök panaszkodnak, hogy alig tudják költségeiket megkeresni és amikor a legnagyobb szükség volna reájuk, nincsenek állomáshelyükön. Rossz időben nem akarnak fagyoskodni az utcán, ami emberi szempontból nagyon is érthető, viszont Dorogi rostált dió-szén 50 kg-os plombáit zsákokban és aprított 25 kg-os zsákokban száraz kemény tűzifa Loránd Sándor tűzifa és szénkaresbedoqal Tel 101