Esztergom és Vidéke, 1929
1929-02-07 / 11.szám
Ötvenedik évfolyam, 11. szám Keresztény politikai és társadalmi lap Csütörtök, 1929 február 7 Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Az új elemi iskoláról. Most, amikor az ú. n. kapuiskola kérdése megoldás előtt áll, sőt azt a város vezetősége még ez év folyamán rendeltetésének átadni is óhaj'ja, e sorokkal magam is hozzájárulni szeretnék a terv sikeres meg valósításához, hogy sem a felsőbb hivatalos szervek, sem a tanügyi szakértők, de a késői utókor sem vádolhassanak meg a város mai ve zetősége és képviselőtestülete részéről bárkit is. Feladatom könnyű, mert elolvas tam mindama rendelkezéseket és irányelveket, amelyeket iskolaépítésnél a közoktatásügyi minisztérium támaszt s amelyek korunkban egyelőre úgy épíiészeti, mint pedagógiai és hygiéniai szempontból a legcélszerűbbek és legmegfelelőbbek. Iskolaépítésnél, mint az 1897-iki miniszteri utasítás mondja, fontois a telek megválasztása, annak nagysága, fekvése, a jövő fejlődésének figyelembevétele. Szabja azt az építtető minél nagyobbra, mert mi sem boszulja meg magát annyira, mint az iskola telkével való fukarkodás. A telek nauysága az iskola nagy ságához, helyesebben az iskolába járó tanulók számához igazodik. Jóllehet, erre vonatkozólag pontos arányszámot megállapítani nem könnyű, mégis kívánatos, hogy egységül minden egyes tanulóra a beépített rész beszámításával 10 m 2 1 vegyünk. A beépített és az üresen hagyott rész — mely utóbbi játszó és tornatér gyanánt szerepel — közötti viszony adja meg az iskola helyes, tervszerinti megépítését. Akkor, amikor az esztergomi viszonyok szerint minden egyes tanulóra 10 m 2-t követelünk, nem sok, mert játszóterek híján vagyunk és számítanunk kell a bekövetkező fejlődésre is. Városunknak épen az a része fejlődik most legrohamosabban, amelynek számára ez az iskola épül, tehát a vasút környéke; a családok is ott a legnépesebbek, a város terjeszkedésére is az a sík terület a legalkalmasabb, miért is e fontos körülményt ne tévesszük szem elől, amikor az iskola számára megfelelő telket keresünk. Az iskolatelek másik fontos kelléke a szabad fekvés. A szellőzés, a világítás, a megközelíthetőség, a a por- és piszoktól való megvédés azt kívánja, hogy az iskola telkét minden oldalról szabad terület vegye körül, ne legyen beékelve hazak közé. Ne legyen az iskola tanulói lakóhelyétől távol, a környezet erkölcsi és fizikai tekintetben kifogás alá ne essék, zajos, bűzös gyár, rakodó hely, korcsma, kovácsműhely stb. közelében ne helyezzünk el iskolát. A telek talaja csak egészséges lehet, amiről fúrással vagy ásással győződünk meg. Ami magát az iskolaépületet illeti, legyen az elég tágas, elégséges tanterem fogadja be a tanulóifjúságot, számát a szükséglet adja meg, építési szerkezete legyen szilárd, hogy bármikor emeletet húzhassunk föléje, ha a szükség követelni fogja. Fekvése legyen déli, mert ez a legideálisabb fekvés iskola számára, legyen alagsora, amelyben berendezhetjük az iskolafürdőt is. Ezzel elérkeztünk egy olyan követelményhez, ami iskoláinkban jóformán ismeretien fogalom, de a külföldiekben annál ismeretesebb intézmény. Az első kísérlet valószínűleg Göttingenben történt ez irányban, ahonnan gyorsan elterjedt az iskolafürdők intézménye Német-, Svéd-, Norvég-, Dán-, Francia- és Észak-Olaszország, de főleg Schweicz iskoláiban; mindenütt tisztaságra nevelő hatásáról hallunk beszélni úgy a szülők, mint a tanítók részéről. E fürdők a népfürdői mintájára készülnek, egyik o dalon nyitott fül kékben, va=;y epen záporozok ezek, am lyek alatt 20—25 cm mély vajulat vagy edény áll. Egyszerre annyi tanuló fürdik, amennyi a zuhanyszám, természetesen mindenkor tanítói felügyelet kíséretében. Hogy a népesebb osztályok megfürdetése gyorsabban menjen, a fürdőheyiség mellett két vetkőzŐt állítanak fel s mig az egyik csoport fürdik, a másik vetkőzik. Törülközőket vagy a tanuló hozza magával, vagy az iskola adja. Az utóbbi jobb és a közönség komoly jótékonyságára itt szép tér nyílik. A fürdés különben sehol sem kötelező, de a tapasztalat szerint mindenki használja, ami a tisztaság mellett a testedzés ügyét is szolgálja. Azt hiszem, hogy amikor a tüdővész, a járványos betegségek, a testedzés ügyéről végre komolyan kezd a város vezetősége és közönsége beszélni, azok megoldását dűlőre óhajtja vinni, itt az alkalom arra, hogy beállítsa azt a fontos házieszközt, amely legalkalmasabb a tiszta ság megkedveitetésével a bajok esi rajának leküzdésére. Éppen annak a közönségnek gyermekei egészségéről és fejlődéséről kivan ez az intézmény gondoskodni, amelynek nem áll rendelkezésére a fürdőszoba, de amelyre a tisztálkodás legjobban ráfér. Éppen az imént elmondottak alapján ez új iskola építésénél a legminuciózusabb pontossággal az öszszes körülmények figyelembevételével járjon el a város képkiselőtestülete és építészeti, valamint tan ügyi bizottsága, hogy az új iskolát még a jövőben sem érhesse gáncs; építőit, tervezőit hiányokért vagy mulasztásokért senki se okolhassa, hanem mint a város büszkesége méltóan tölthesse be azt a szerepet, amelyért épült. Hiszem, hogy a telek kiválasztásánál, a kivitelnél meg fogja találni a város vezetősége mindazon szükséges tényezőket, amelyek e maradandó alkotásnak elengedhetetlen kellékei. Ha cikkemmel csak valamit is elérni íogok, nagy örömemre szolgál, de e néhány gondolat közre bocsájtását én is „sine ira et malitia" szükségesnek találtam. Dr. Darvas Géza. I Esztergomi Rádió Egyesület közleményei. Tanfolyam. Pénteken, f. hó 1-én nagy érdeklődés mellett kezdettük meg rádió-tanfolyamunkat, melyen örömmel üdvözöltük a szép szám ban megjelent érdeklődőket. Ismételten felhívjuk tagjaink figyelmét ezen értékes tanfolyamra, melyen ügyvezető igazgatónk, Miiakovszsy László tanár úr „A rádiótechnika elemei" címmel, mindenki által könnyen érthető, bemutatásokkal tarkított, élvezetes előadást tart. A tanfolyam látogatását azért is ajánljuk, mert azt megismételni hosszú ideig nem lesz módunkban, a továbbiak megértéséhez pedig feltétlenül szükséges a rádiótechnikai tudás megalapozása. A tanfolyam helye a főgimnázium fizikai terme (emeiet), időpont: péntek este 748 óra. Akkumulátor-töltés. Töltőállomásunkat f. hó 15-én állítjuk üzembe, a tűzőrségen. Tagjaink névvel és tagsági számmal ellátott akkumulatortöitő-lapot kapnak, melyet az akkumulátor oldalara kell ragasztani, mert csak igazolvánnyal biró akkumulátorokat veszünk át töltésre. Ezúton közöljük még, hogy anódakkumulatorok töltésével nem foglalkozunk. Adományok. Hálás köszönetünket fejezzük ki az Esztergomi Faipari es Fakereskedelmi Rt., valamint Komáromy Ferenc Fakereskedő cégeknek, egyesületünknek ajándé kozott faanyagért. 1 [ HÍREK, [ A Szabad Egyetem e beti tanrendje: Szerdán: Este fél 9-től fél 10-ig: Ember József reáliskolai tanár: A sarkvidékek. Második óra: Sarkvidéki utazások és felfedezések. Pénteken: D. u. 6—7 óráig: dr. Laky Vilmos szentbenedekrendi gimnáziumi tanár: A görög mythologia és istenvilág. Második óra: Apollo. Artemis, Hékaté, Hermés, a satyrok és Pan. Az előadások helye : a reáliskola III. oszt. tanterme. Halálozás. Tilesch Nándorné sz. Likker Etelka posta és távirda felügyelő özvegye jannár 31-én 55 éves korában Dorogon elhunyt. Dr. Tilesch Zoltán dorogi bányaorvos édesanyját és felesége Schmidt Terike anyósát gyászolja az elhunyt úraszszonyban. — Kurcz Antónia f. hó 2-án hosszú szenvedés után 68 éves korában elhunyt. — Járásunk egyik kitűnő jegyzője, Baits György távozott az élők sorából. Haláláról a Pesti Hirlap f. hó 5-i számából a következőkben értesülünk: Baits György, Bajót község főjegyzője, szolgálati idejének 41. évében 61 éves korában hosszas szenvedés utan Budapesten elhunyt. Mint Bajót hegyvidéke lelkes, önzetlen barlangku atójának nevét a külföldi barlangkutató szakemberek is jól ismerték. Ő fedezte fel a Jankovich Béla barlangot. Érdemeit a két évvel ezelőtt a Budapesten ülésező német barlangkutatók kongresszusa külön is elismerte, amidőn az ezüst barlangimedve-éremmel tüntette ki. Temetése szerdán délután volt a Kerepesi úti temető halottasházából. — Hegedűs Gyula Dömös község ny. főjegyzője, törvényhatósági bizottsági tag f. hó 6-án 58 éves korában váratlanul elhunyt. Liziői Szent Terézke oltárát Gyertyaszentelő Nagy boldogasszony ünnepén este szentelte fel P. Czirfusz Viktorin szentferencrendi házfőnök, ő végezte a szentbeszédet és litániát is, miután P. Haász Brokárd karmelita rendfőnök megjelenésében gátolva volt. Az isteni gyermekről nevezett szent Terézke a barátok templomában most már méltó helyen várja a hozzáfordulókat. Mert ezt a kedves szentet a hivők, különösen az úri nők ós hajadonok, igen szeretik. Épületes látvány : mint térdelnek a nap minden órájában a szobra előtt és kérik á pártfogását. Eljegyzés. Farkas Adélt eljegyeze Vasvary Béla Békéscsabáról. (Minden külön értesítés helyett.) Szentségimádás. A Szt. Annatemplom ma, csütörtökön lesz az évi szentségimádás. Reggel 6 órakor szentsógkitétel, ezenkívül még 8, 9, 10 és 11 órakor is tartatik sz. mise. Délután 5 órakor szentbeszéd, litánia és szentségbetétel. ö- SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- f\ I I , I / , I Esztergom, Széchenyi-tér a í köző. konyha- és kenyérruha, Pplf^mjj I OQ7|ni1Íll 16. sz. (Saját ház.) TeleL #\-»XifK44 abrosz (nagyban és kicsinyben) • vll/fcll Idill I L.CLO&JUI ICLI fonszám 135. Házi kenIläZI &&UVUII legjutányosabban beszerezhető mmm _ mmm— _ — •••••••••••• der szövésre elfogadtatik
