Esztergom és Vidéke, 1929

1929-11-14 / 87.szám

get, mivel a befizetendő adóösszegének csekély percentje folyt csak be. Ujszúszy Imre műszaki tanácsos előírt útvonalon 40 bukkanó megszüntetése céljából 20.000 P költségre kapott felhatalmazást. Gróf Eszterházy Móric a tatai járás útjainál mellőzést lát. Az alispán kifejtette, hogy az ügyet a műszaki tanácsossal újból átvizsgálják és a legközelebbi közgyűlés elé terjesztik. Dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő jelentése folytán a bizottság meleg köszönetét fejezte ki Schmiát Sán dor bányaügyi főtanácsosnak, az új dorogi bányaiskola felépítése körül szerzett érdemeiért. Ezzel a közigazgatási bizottság utolsó ülését befejezte. Megalakult a Szent Imre jubileumi esz tendő esztergomi bizottsága. A Szent Imre jubileumi óv ünnepségeinek impozáns előkészítésére Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás kinevezte az esztergomi rendező-bizottság tagjait, hogy azok a budapesti főbizottsággal együtt Esztergom jubileumi ünnepségeit részletes és szép programmba állítsák. Az esztergomi bizottság tagjai: elnök: Nádler István pápai kamarás, érseki tanítónőképző-intézeti igazgató, társelnök: Gróh József dr. főegyházmegyei jogtanácsos, titkár : Lacza István főszentszéki jegyző, jegyző: Pántol Márton tanítóképző intézeti tanár. Az esztergomi rendező-bizottság megalakulása azt jelenti, hogy Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás Esztergom jelentőségét a jubileumi ünnepségek sorozatában kimagaslónak tartja és szükségesnek látta, hogy az ünnepségeket egy helyi bizottsággal is előkészítsék. Serédi Jusztinián dr. hercegprimás ezen intézkedésében megnyilvánul az Esztergom városa' iránti szeretet, a történelmi jelentőségben Esztergom első helyen álló szerepe és azok az emlékek, amelyek Szent Imre nagyságát Esztergomhoz fűzik. A Hősök szobra mögött elkészítették már az új iskola alapjait. nem, arról kár beszélni. Az új iskola alapfalait már lerakták és, ha az idő kedvez, négy hét alatt tető alatt lesz az épület. A munkálatokat a meglévő 60.000 pengő erejéig végzik. Hogy mi lesz azután, az újabb kérdés. A Hősök-szobra mögött a főhomlokzati alapfal hat lépésre van a szobor kerítésétől. Balról az alapfallal a kerítés alapvonalán kívül jötték és bizony keskenynek fog bizonyulni az utca, különösen, ha az épület vonalában a fal mentén egy járdát is hagynak. A másik oldalon több hely marad, de még így is szűk lesz az út. Maga az épület szép lesz. Hajnali Ödön építész-mérnök terve mindenki tetszését megnyerte. Itt tehát nincs baj, hanem még elismeréssel is lehetünk a terv és a kivitel iránt. Az iskola földszintes. A munkálatok Toldy János építőmester vállalkozásában folynak és csak az időtől függ, hogy még az idén felkerüljön a tető. A mult héten végre megkezdték az Kapu-iskola helyett az új Kossuth Lajos-utcai iskola építését a Hősökszobra mögött, Amint tudjuk, hosszadalmas tárgyalások előzték meg az építkezést és különösen a helymegválasztás kérdése hátráltatta az ügyet. A város közvéleménye és a vezetőemberek nagyrésze nem találták megfelelő helynek a Hősök-szobra mögötti te' ret egy iskola építésére, általánosságban az a helyes nézet alakult ki, hogy nem beépíteni, de megtartani kell a teret. Különben is a városrendezésnek az a legelső alapfeltétéle, hogy szó se essék a meglévő terek beépítéséről, sőt újakat kell teremtenünk. Ha egy teret beépítünk, kitépjük a város tüdejét. De már nem vátoztathatunk a dolgon, az új iskola építését megkezdték a Hősök-szobra mögött és azzal ismét szaporodott egy elhibázott városrendezési munka, eggyel több az alkalmatlan helyen elhelyezett középületünk. Hogy mit kellett volna tenni, mit A m. kir. adóhivatal már teljes rendben működik a kincstár által 53 ezer pengőért megvett házban. Az esztergomi kir. adóhivatal, amelynek eddig a Széchenyi-téren, az Iparbank emeletén voltak a helyiségei, megírtuk, a Ferenc Józsefútra a Magurányi-féle házba költözött. A költözködés előtt, mint minden közérdekű dologban, helyet adtunk annak a véleménynek, hogy az adóhivatal a közönség és a város érdekeinek szempontjából nem megfelelő helyre kerül, mert a kiválasztott ház kiesik a város központjából és Esztergom szinte arra számított, hogy a kincstár új építkezést kezd meg, hogy elsősorban az adóhivatal intézménye megjelelő épületbe jusson, másodszor hogy Esztergom mint határváros, a kincstár építkezései által fejlődjék és harmadszor az előbbi ok alapján, kereseti lehetőség adódjék. Nem tudjuk mit tett ebben az érdekben a város vezetősége és országgyűlési képviselője, annnyi bizonyos, hogy semmi eredmény nem járt közre ebben a kérdésben, mert a kincstár megvette a Ferenc Józsefúton a Magurányi-féle házat ós ötvenháromezer pengőt fizetett érte. Ezzel végét vágta minden más tervnek, amely az adóhivatallal kapcsolatban felmerült. Tehát ezen dolgon már nem lehet változtatni, el kell azt úgy fogadnunk, ahogy van és abban reménykedni, hogy idővel majd csak megfelelőbb helyre és épületbe kerül az állami adóhivatal. A Magurányi-féle házat teljes birtokába vette az adóhivatal. Az utcai és az udvari főépületben vannak a hivatalos helyiségek, nyolc szobában. Az udvarban, az épület hozzáépített részében, a szolgai lakás van. Az első szoba a főnöki iroda, azután következnek az adókivetés, az iktató, az adókezelés, az illetékkivetés helyiségei. A feleket beidézik, de befizetések itt nincsenek. Különösen az illeték kiszabásnál ügyvédek, a vámváltság és az adókezelésnél a jegyzők keresik fel az adóhivatalt. Csupán a közúti adók ügyei adnak tulajdonképpeni feleket a közönség köréből. Ez a szám azonban jelentéktelen. A helyiségek rendesek és szépen berendezettek. Kottler László igazgató akként végeztette az elrendezést és a beosztást, hogy a hivatal teljesen célszerű legyen a működésben. Az udvaron gondozott virágos kert terül el a várfal alatt és kellemes benyomást ébreszt azokban, akik a hivatalban megfordulnak. Az adóhivatal új helyét nem tartjuk véglegesnek és reméljük, hogy az illetékes körök foglalkoznak majd azzal a gondolattal, hogy az intézmény megfelelőbb épületbe és helyre kerüljön a jövő éveiben. Nevezzünk el ntcát vagy teret Szent Imre bercegről. A közeledő Szent Imre jubileumi esztendő alkalmából több magyar városban mozgalmat indítottak, hogy Szent Imréről utcát vagy teret nevezzenek él. Esztergomban a legelső sorban kell felfigyelnünk erre a mozgalomra, amely Szent Imre nevét a város életében is megörökítené. Annál is inkább el kell neveznünk egy utcát vagy teret Esztergomban, mert az ifjú herceg itt élt. Szinte érthetetlennek tűnik, hogy Esztergomban még nem nevezték el egy utcát az ifjúság védőszentjéről. Sőt Szent István nevével kapcsolatban is egyúttal megemlíthetjük, hogy első királyunknak sincs egy utcája vagy egy szép tere a városban. Most a közeledő jubileumi esz tendő a legaktuálisabb idő, hogy Szent Imre nevét megörökítsük Szent István nevével együtt. Szent Imre nevéről ahogy átfutjuk Esztergom utcáit a legjobban a Fő apát-utckt a gimnáziumnál nevezhetnék el. Szent István nevének legméltóbb megörökítését pedig a Káptalan térben látjuk. Szinte impozánsan hangzanék : Szent István tét. Azután itt vannak a középületeink is amelyek szintén viselhetnék első királyunk vagy szent királyaink, nagyjaink nevét. Igy a Német utcai iskola sokkal jobban hangzanék Szent István nevével. A Kossuth Lajos-utcai új iskolának is adni kell majd egy történelmi nevet. Inkább ezekre legyen gondunk, mint az épületekben elhelyezett emléktábla névhalmazaira. A Szent Imre-év közel áll már hozzánk, ezért napirenden kell a vele kapcsolatos ténykedéseket és előkészítő munkákat tartani és arra törekedni, hogy esztergomi életünkben is megnyilatkozzék tiszteletünk és hódolatunk. Csehszlovák vasutak szállítói az esztergomi fuvarosokat megfosztják kereseti lehetőségüktől. Mindenki tudja, hogy odaát mindent elkövetnek a cseh hatóságok, amivel kellemetlenséget, kárt okozhatnak nekünk. Égy, a kabáton fe lejtett trianoni keresztért lefogják polgártársunkat és pénzbirságra ítélik. Leventeoktatóinkat lezárják. Mindenkiben kémet látnak. A magyar búzának, lisztnek [ezerféle akadályt gördítenek útjába, szóval szívós, ki tartó ellenségei mindennek, ami magyar és mi mégis annyi minden felett szemet hunyunk. A mult hónapokban az egész városban Schatz Ödön, a csehszlovák vasutak szállítója, párkányi cég fuvarozta a szenet. Esztergom földműves osztályának egyik fontos kereseti forrása a fuvarozás. Ezenkívül vannak hivatásos fuvaro zóink, szállítóink is, akik tetemes adóteherrel vannak megróva vállalataik után. Most 3—4 nap előtt ismét megjelentek Schatz Ödön teherautói. Éz alkalommal nem szenet hoztak, hanem egy innét eltávozott urat hat autófuvarral Kommárommegyei Kocs községbe költöztettek. Párkányi autó, párkányi emberekkel költözködést, fuvart vállalt Esztergomban, a mi fuvarozó szállítóink rovására. Kénytelenek vagyunk városi és magyar közérdekből kérdést intézni az illetékes körökhöz, hogy milyen jogon vállalhatott itt költözködést mintegy negyven kilométer távolságra a csehszlovák vasutak szállítója. Arra is kíváncsiak volnánk, hogy vájjon megengednék-e a cseh hatóságolt valamelyik szállítónknak Párkányból Érsekújvárba költözködést vállalni. II I IS K U A hercegprímás vasárnap fölszentelte Budapesten az új angyalföldi templomot. A Szent László egyházközség Béke-téri uj plébániatemplomát vasárnap délelőtt szentelte föl Serédi Jusztinián biboroshercegprimás fényes főpapi segédlettel. Az uj angyalföldi temlom előtt ünnepi zászlódísz ós sok ezer főnyi közönség várta a hercegprímást, akit a papság élén Nemes Anta! püspök és Bednárz Róbert kerületi esperes fogadtak. A hercegprimás körüljárta az új templomot és falait szentelt olajjal áldotta meg. A külső szertartás után a hercegprímás és kísérete a templomba vonult és azt belülről hasonló módon fölszentelte. A templomszentelés befejeztével a hercegprimás ünnepi szentmisét celebrált 24 főnyi főpapi és diákonusi segédlettel. Végezetül átadta az új templom ku'csait Uhlár Béla plébáLegszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.