Esztergom és Vidéke, 1929

1929-11-07 / 85.szám

források, melyekkel rendelkeztünk, igen sok vonatkozásban erősen meg" fognak csappanni. Senki sem hitte volna, hogy a földadó, melv 1927ben 37.000 pengő volt, Í930-ban csak 30.000 pengő lesz és .senki sem hitte, hogy az a házbéradó, amely 1927-ben 50 %-os házbérjövedelem mellett 204.000 pengő volt, 1930-ban 180.000-re fog leapadni és így a községf pótadóalap le fog csökkenni. Nem számítottunk arra sem, hogy a kereseti és forgalmi adó. annyira le fog szállani-, mert hiszen ha a kereseti lehetőségek csökkenését számításba is vettük, úgy hittük, hogy az állandóan növekedő drágaság mellett az adó szempontjából a differencia kiegyenlítődik. És tényleg, a csökkenés nem is lett volna ily nagymérvű, ha azt az általányozás elő nern idézi. Azzal sem számoltunk, hogy a fogyasztási adó, amely 1927-ben -még 131.000 pengő volt, 1930-ban már csak 115.000 pengő bevételi lehetőségben jelentkezik és tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre,' már előre számíthatunk arra, hogy a legnagyobb realitással előirányzott eme — részben az állami pótadó alapját képező, részben a városnak átengedett és így a város jövedelmeit képező — adójövedelmek ugyancsak erősen csökkenni fognak. Tehát amíg a kiadási oldalon a dologi kiadásoknál rámutattam a költségvetés -bizonyos mérvű irrealitására, addig' itt a bevételeknél is jeleznem kell, hogy bizonyos mértékben szintén fennáll az irrealitás és így a nagy gonddal, alapossággal készült költségvetés egyensúlya a város fizetőképessége tekintetében nem a legkielégítőbb. 'Mindezeket 1927^ben előre nem láthattuk. De nem láthattuk azt sem, hogy a magyar munka értéke, a magyar kereset és ezzel kapcsolatosan a nemzet vagyona olyan óriási mértékben "fog csökkenni, hiszen íöiindig arra számítottunk, hogy 'Magyarorsaág agrárállam és a nemzet egész esztendei verejtékes munkájának minden körülmények között meg. fogja kapni a maga méltó ellenértékét, i De 1930-ban, már kénytelenek vagyunk -megállapítani, hogy ha a jó Isten áldása meghozza is á magyar munka gyümölcsét és ha semmi kár, semmi elemi csapás sem éri a termést, a föld népe munkája értékének és befektetett tőkéjének csak 60%-át kapja meg 1927-hez és 1928rhoz viszonyítottan. i Amikor a nemzet vagyona így csökkent, amikor a nép munkája értékének esák'OX) százalékát 1 kapja meg, számolnunk kell azzal, hogy ez bizony a költségvetésben is éreztetni fogja a hatását. 1927-ben még arra sem számítottunk, hogy a törvényes kamatláb 2%-al emelkedni fog,' még kevésbé pedig arra, hogy nem adódik meg számunkra a : lehetősége ifüggőkölcsöneink konvertálásának. 1927-ben úgy hittük és úgy gondoltuk, hogy függőkölesöneinket ; hosszúlejáratú amortizációs I kölcsönné tudjuk átalakítani s ezáltal nemcsak jazt tudjuk elérni, hogy a kamatteriiekből kevesebbeteken viselnünk, hanem hogy még =a tőkét is törleszthetjük. Ezzel szemben — sajnos — ma az a helyzet; hogy kamattartozásaink 50,000 pengővel emelkedtek s a tőkéből egyetlen'fillért sem tudtunk törleszteni. Pedig mi a köteles óvatossággal és körültekintéssel eljártunk és igyekeztünk a konvertálást létrehozni. 'Ajánlataink is voltak, mégpedig igen kedvező feltételek mellett, azonban a pénzügyi kormányzat magasabb pénzügyi politikából 1927-ben és 1928-ban nem engedte meg a valutáris kölcsön felvételét, mert hiszen csak ilyenről lehetett volna szó. Igy csak egy kölesönt tudtunk átváltoztatni, a Közüzemiét. A bajok forrása : Trianon. Iyen - körülmények' között a város óriási gondokkal küzd. A valutáris kölcsön félvételére vonatkozó felsőbb engedély csak 1929 augusztusában érkezett le, amikor pedig a gazdasági helyzet — sajnos — nem nyújt többé biztosítékot a felvétel lehetőségére. De nem volnánk magyarok és nem lennénk méltóak az ezer éves múltra, ha most elcsüggednénk, ha nem bíznánk a magunk erejében és nem töltene el bennünket az erős hite és reménye annak, "hogy a mi áldozatkész, verejtékes munkánk, amit a nemzet és a magunk életéért végeztünk, és végzünk, meg fogja teremni a maga gyümölcséti Hinnünk és remélnünk kell, hogy hamarosan megadódik a lehetősége annak, hogy a nemzet gazdaságilag kedvezőbb helyzetbe jusson, aminek hatását a város is, mint közület élvezni fogja. El kell telve lennünk a reményétől annak, hogy van még isteni Gondviselés, és a mi élniakarásunk meg

J fogja

1 hozni a lehetőségét annak, hogy a gazdasági helyzet enyhüljön, a nemzet kedvezőbb helyzetbe jusson, aminek hatását és eredményét a város is —mint közület élvezni fogja. Mi, akik az élet emberei vagyunk, tudjuk, hogy a béke ideiben is voltak bajok és nehézségek és a város akkor is küzködött gondokkal. Ha a város annaleseit nézzük, bizonyosságot szerezhetünk arról, hogy a 70—80-as években is bizony voltak a városnak olyan korszakai, amikor ugyanolyan anyagi és gazdasági nehézségek fojtogatták, mint ma' azonban a polgárság egységes hite» akarata és munkája <a város életébe meghozta a kedvező változást és megteremtette a I boldogabb éveket. Ma is ugyanez a helyzet. Bármennyire is nyom bennünket Trianon, el kell következnie a szebb jövendőnek. A költségvetés összeállításánál az vezetett bennünket, hogy igényeinket lefokozzuk, azonban a mi igényeink annyira le vannak fokozva, hogy azokat tovább redukálni nem lehetőmért már nincs mit. -Amit e tekintetben el lehetett követni, mind megtettük már, úgyhogy ma már az igények '"lefokozásáról nem ^beszélhetünk, csupán élniakarásról. összegezve tehát mindezeket: a város anyagi nehézségekkél küzd, de ezekért a

5 felelősség "nem a város vezetőségét terheli, mert rajta kívülálló tényezők idézték elő. Énének tudatában pedig egy kötelességünk van: egységesen összefogni, egymást tisztelni, megbecsülni és közös akarattal, közös megértéssel ezekben a súlyos és válságos időkben egyetlen nemzeti akaratot képviselni, amely egy akaraton keresztül ezeket a súlyos időket le tudjuk és le fogjuk küzdeni! l

A város képviselőtestületének azon tagjai, akik ennek a költségvetésnek összeállításában együtt dolgoztak a város tényezőivel, ezzel az egységes érzéssel és egy akarattal hozták ide tárgyalásra a költségvetést. Hétfőn megtartották a régi vármegye utolsó közgyűlését. Századokra visszatekintő és a régi összetételében élő vármegye tizenhat év előtt megválasztott | törvényhatósági bizottsága hétfőn tartotta utolsó őszi rendes közgyűlését. Az ujonan bebútorozott terem bizony nem nagyon telt meg bizott- kellene elmondania, aki halálos ágyán sági tagokkal, hogy búcsút mondjanak egymásnak, akik a vasárnapi választásokon kimaradtak, de a hangulat azért ünnepélyes volt, ami érthető is, amikor az ismert múltból, kii nem próbált, elméleti jövőbe lép át a vármegye, a magyar alkotmánynak eme fontos, sarkalatos szerve. Baráti Huszár Aladár dr. főispán diszmagyárban, éljenzések között lépett a terembe es a közgyűlés megnyitása után mind tartalmilag, mind szónokilag szép búcsúbeszédet intézet a törvényhatósági bizottsághoz. Beszédjében rámutatott a .közelmúltban átélt borzalmas időkre. A bizottsági tagok megválasztatásukkor a boldog, uagy Magyarország két régi vármegyéjének voltak tagjai s ma a csonka ország két csonka vármegye jót képviselik. A kényszeregyesít est habár keserűséggel is, de megértessél tűrik és dolgoznak a boldoguláson. Köszönetet mondott szenkviczi Palkovics László alispánnak, az egyetértő támogató munkásságáért. Majd megemlékezett az ország rettenetes gazdasági helyzeterői. Kemény igazságokkal tiltakozik az ország újabb oegterheltetése ellen. Ne kergessék kétségbeesésbe az országot, mert. ez nagyon rosz tanácsadó es az ország inkább válassza egy nagyszerű, dicsőséges küzdelemben a halált, mint a lassú fojtogató elmúlást. A törvényhatósági bizottság percekig állva tapsolta meg a nagy hatást keltő beszédet. Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag állott fel ezután szólásra és kijelentelte, hogy a búcsúbeszedet, melyet most elmond, nem neki, hanem Thaly Ferencnek, az ősi varmegye szerelmesének, őrének is szeretett vármegyéjével foglalkozott. Beszédje folyamán Magyarország egész történelmén végigfutott. Kimutatta a vármegye fontos alkotmányos szerepét. Búcsúzást mondott a főispánnak, az alispánnak és a tisztikarnak, mint a varmegye munkás, lelkiismeretes vezetőségének és elbúcsúzott azon törvényhatósági bizottsági tagoktól, akik nem temek vissza és újabb munkára serkentette azokat, akiket újra viszont fog látni. Lázért Kálmán mindkét beszéd jegyzőkönyvbe való iktatását indítványozta és a maga részéről, mint örökös törvényhatósági tag ígérte, hogy a jövőben úgy mint az elmúlt 50 évben hűséges munkása lesz a vármegyének. Szenkviczi Palkovics László alispán látható meghatottsággal kezdte nagyhatású búcsúbeszédjét. Kiemeli Komárom vármegye törvényhatósági bizottságát, akik mint aksor meg idegent bizalmuk és támogatásukkal erősítették. Őszinte hálás köszönetet mondott a főispánnak ós tisztikarnak. Az élénk éljenzéssel fogadott beszédet Mátéffy Viktor indítványára a teljes egészében a jegyzőkönyvben való megörökítését határozta e a törvényhatósági bizottság. Ezután a tárgysorozatban szereplő ügyeket intézték el, melynek befejeztével a gyűlés a főispán éltetésével ért véget. Általános érdeklődés nélkül folytak le a vasárnapi választások. Mult vasárnap, november 3 án zajlottak le megyeszerte a törvényhatósági bizottsági tagválasztások. Városunkban annak ellenére, hogy mind a Keresztény Gazdasági és Szociális. Párt, mind pedig a független pol gárok választási csoportja elég tevékenységet fejtett ki, valami különösen nagyobb mozgalom nem volt észlelhető, ha csak azt nem jegyezzük fel, hogy estefelé autót is küldtek egyes elmaradt szavazóért. A két pártliszta nagyjából ugyanazokat jelölte és igy nagyobb meglepetés nem igen következhetett be, Meg történt azonban az, hogy egyes jelöltek sok szóló szavazatot kaptak és igy nagy viszonylagos többséget nyertek. A szavazókörzetekben leadott szavazatok összeszámlálása éjfólutánig tartott, melynek eredménye a következő. I. KERÜLETBEN: rendes tagok: Számord Ignác 898 Meszes Ferenc 480 Hermann Lajos 365 Holop István 338 póttagok : Kubovics János 298 dr. Jármy István 250 II. KERÜLETBEN: rendes tagok'. Mátéffy Viktor 1100 Nádler István 1012 dr. Mattyasóvszky K. 949 Horváth Mihály 913 dr. Mike Lajos 910 Etter Ödön 833 póttagok: Toldy János 800 Bartus János 766 Lenkei Emil 566 Választás a Győri Kereskedelmi és Iparkamarában. Vasárnap, nov. 10-én a Győri Kereskedelmi és Iparkamarában, amelyhez Esztergom kereskedői és iparosai is tartoznkk, megválasztják az érdekeltségi törvényhatósági bizottsági tagokat. Esztergom két szavazókörre van felosztva, külön a kereskedők és külön az iparosok részére egy választási bizottság alatt, melynek elnöke Toldy János és helyettes elnöke Schwach Sándor. A kereskedők az /. szavazokörben Tabán és Szenttamás kivételével a Kereskedelmi Társulat helyiségében Brenner József elnöknél, a II. szavazókörben Tabán és Szenttamás városrész a városháza kistermében Jalkóczy István elnöknél szavaznak. Az iparosok az /. szavazokörben Legszebben fest is tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.