Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-01 / 1.szám

országgyűlési képviselője és Kersch Ferenc, a bazilika országos nevű karnagya, neves zeneszerző elhunytak ez évben. Országgyűlési képviselőül Kálmán Gusztáv kereskedelmi államtitkárt választják meg, mert a gyárkémények ezreit igéri Esztergomnak, de aztán meggondolva a dolgot, Kolozsvár mandátumát fogadta el s így az esztergomiak gróf Széchenyi Emilt választják meg 67-es alapon ... 1911- ben megtörténik a szomorú csoda: Prohászka Ottokárnak két könyvét indexre teszi az Index-Congregatio. A bölcs püspök: az igazság és tévelyek mai harcában készséggel és tisztelettel fogadva a legfőbb döntést, a műveket a könyvpiacról visszavonja. Elhalálozik Pór Antal esztergomi kanonok, a belváros egykori plébánosa. A vármegye közigazgatási bizottsága pedig hosszú szó- és újságharcok után kimondja, hogy az esztergomi elemi iskolák eddigi róm. kath. jellegét községi jellegre változtatja. Ám az esztergomi iskolák megmaradtak mindig katholikus jellegűnek. 1912- ben az első nevezetesebb halott Kaán János, az íparbank igazgatója volt, ki egy hosszú, munkás élet után hunyt el ez év márciusában. Az esztergomi elemi iskoláknak jellegkérdésében hozott döntést megfellebbezték. Gyakran esik szó a pénzügyigazgatóságnak Esztergomba való helyezéséről, ha a város megfelelő épületet tudna e célra adni. Megnyílik a takarékpénztár fedett uszodája s Esztergomról, mint fürdőés nyaralóvárosról írnak cikkíróink. Itt tartják meg fényes ünnepély keretében az országos olimpiai céllövőversenyt. Vaszary Kolos hercegprímás lemond méltóságáról s utódául a király Csernoch János kalocsai érseket nevezi ki november hóban. Az év végével Kempelen Farkas és Varsányi Ignác laptulajdonos szerkesztők átadják a lap tulajdonjogát Laiszky Jánosnak, a lap szerkesztését pedig dr. Gróh József ügyvéd vállalja. Az 1913. évben két halódó egyesület alakul újjá: a Régészeti és Történeti Társulat és a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya. Csernoch prímás nagy ünnepségek között foglalja el székét. Bogisich Mihály püspök, az ősi magyar egyházi énekek kutatója sgyűjtője, aranymiséjét üli. 50 éves jubileumát tartja a Kisdedóvó Társulat is. Megkezdik a Kisduna-part rendezését, melynek gyönyörű fásítása Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató elévülhetetlen érdeme. Az év vége fele meghal Guzsvenitz Vilmos tanítóképzőintézeti igazgató és Medvéi (Mellinger) Rezső, lapunk első kiadótulajdonosa. Az 1914. év már háborús sejtések között indul meg: február hóban az Országos Vörös-Kereszt Egylet ápolónői tanfolyamot rendez Esztergomban hölgyek számára. Március hóban a lap szerkesztésétől dr. Gróh József megválik, a szerkesztésért a felelősséget Laiszky János laptulajdonos vállalja, a lap főmunkatársai pedig Prikkel Marián dr. bencéstanár s a lap alapítója: dr. Kőrösy László lesznek. Igen értékes cikkekkel gazdagítja a lap tartalmát Homor Imre, ki Prikkellel a lapot a legjobb vidéki lapok nívójára emeli. Csernoch prímást a pápa bíborossá kreálja. Péter-Pál napján a derék esztergomi turisták felavatják a Vaskapunál épített szép menedékházukat. E napon gyilkolja meg a szerb Princip, Ferenc Ferdinándot és nejét, a trónörököspárt. Ezzel megindul a lavina, mely évszázadok alkotását temeti maga alá .. . Elmegy a hadüzenet Szerbiának, megtörténik a mozgósítás s megindul a világháború halálvonata ... E hetekben hal meg Pesten Pósa Lajos, a gyermekek derűs tollú költője, lapunknak megindításakor munkatársa. Meghal X. Pius pápa, utóda XV. Benedek lesz. A barakktáborban a hadifoglyok között kiüt a kolerajárvány. Lapunk közli háziezredünk hősi halottainak névsorát, mig nagyon sok nem lesz s be nem tiltják. Megindulnak a pótsorozások, kell az utánpótlás. Az év végén meghal Esztergom aranyérdemkeresztes tanítója: a népszerű Hübschl Sándor. 1915. évi lappéldányaink a múltban szokatlan és ismeretlen fogalmak és szavak özönétől gazdagok. Cikkeink rekvirálásokról, a kiütéses tífuszról, hadifoglyokról, hadiárvákról és özvegyekről, rokkantakról, napközi otthonokról, segélyakcióról, hadikölcsönről szólnak. Ki törődik most a sétahelyszépítéssel, vagy apró közéleti kanapépörökkel, mikor a nagy pört, a nagy leszámolást kell megtartanunk? De azért lapunk publikálja a fontosabb közéleti eseményeket is. Prikkel Mariannák: „Alakítsunk irodalmi kört" c. cikke nyomán ekkor vetődött fel először a Balassa Bálint irodalmi társaság megalapításának később megvalósult terve. Csárszky István dr. főegyházmegyei irodaigazgatót a király esztergomi kanonokká nevezi ki. Vimmer Imre polgármester nyugdíjba készül s megindulnak a kombinációk az utód személyére vonatkozólag, természetesen hosszú hozzászólások alakjában. Végre megállapodnak dr. Antóny Béla szentendrei polgármester személyében, kit meg is választanak Vimmer utódául. A trónörököspár, Károly és Zita látogatást tesznek a hercegprímásnál. Olaszország belép ellenségeink sorába. Vaszary Kolos, a mártír egyházfejedelem ajkán „Pax" jeligével örök álomra, örök pinenőre hunyja szemeit Balatonfüreden szeptember hóban. 1916 elején halt meg dr. Helcz Antal a város volt polgármestere. Bleszl Ferenc takarékpénztári vezérigazgatót pénzügyi működésének 40 éves évfordulóján meleg rokonszenvvel ünnepelte a város közönsége. Rajner Lajos püspök, érseki helynök áldozópapságának 50 éves évfordulóján a város minden rangú polgárának szeretetétől körülvéve mutatta be aranymiséjét a bazilikában. Laiszky János nyomdatulajdonos, lapunk kiadótulajdonosa s felelős szerkesztője munkás életének 60. évében október 9-én elhunyt. A lap tulajdonjoga a Laiszky-örökösökre szállott, a felelős szerkesztői megbízást dr. Prikkel Marián főgimnáziumi tanár vállalja. A háború legviharzóbb tombolása közben, de a győzelem reményébben november hó 21-én tér pihenőre a legfőbb Hadúr udvarába I. Ferenc József, a legalkotmányosabb király, ki Európa békéjének évtizedeken át legfőbb őre volt. A trónörököst IV. Károly néven december 30-án koronázzák királlyá ős Buda várában az ország nagyjai s zászlósurai. A háború nyomorában s szenvedéseiben küzködő nemzet egy pillanatra feledi minden bánatát s megpróbáltatásait s az ünnepély mámorában ujjongva köszönti daliás királyát s a szépséges királynét. Az 1917. év nehéz közélelmezési zavarok közt folyik le. Teljes virágzásban díszlik az árdrágítás nevű polgári erény s a jobb családok asztalán is ott sárgállik a szomorú kukoricakenyér. Az árdrágítók azonban továbbra is fehér búzakenyeret esznek. Ez évben nevezi ki a király dr. Lepold Antalt és dr. Breyer Istvánt esztergomi kanonokokká. Az újdonsült Eszterházy-kormány Meszlény Pált felmenti a főispáni széktől s utódául a vármegye szülöttét: bátorkeszi Kobek Kornél földbirtokost nevezi ki, ki azonban alig félév után lemond megbízatásáról. Ez évben is kimondja a kormány kötelezőnek a nyári időszámítást, mellyel a napvilágot egy órával meghosszabbítja, de az életet ugyanannyival megrövidíti. A király a véderő tagjainak megtiltja a párbajozást. Akkortájt vívtuk ugyanis a leghevesebb párbajt az antanttal. 1918. Kobek Kornél utóda a főispáni székben Beniczky Ödön lesz. Szomorú gyászhír éri Esztergom és Vidéke közönségét, lapunk alapítója s első szerkesztője: dr. Kőrösy László nyug. főreáliskolai tanár dömösi nyaralójában váratlanul meghal 1918. április 26-án. 40 évig volt lapunknak hűséges munkatársa. Lapunk síremlékére gyűjtést indít, a város közönségének képviselete pedig Homor Imre indítványára a város egyik utcáját dr. Kőrösy László utcának nevezi el. — Palkovics László vármegyei főjegyzőt dr. Perényi Kálmán lemondásával megüresedett alispáni székbe a vármegye közönsége nagy lelkesedéssel megválasztja. Javában dühöng a spanyolnátha, mikor október végén váratlanul kirobban a Károlyi-forradalom, mely meggyalázza a királyi trónt és az ártatlan őszirózsát... 1919-et írunk s a lavina tovább omlik. A csehek bevonulnak Párkányba, Esztergom város s a vármegye területére statáriumot rendelt el a kormány. Megalakul a Károlyipárt Esztergomban. Március 21-én kitör a kommunizmus. Lapunkat május 18-án a direktórium betiltja. Elfojtanak minden szót, minden szabadságot. Augusztus első napjaiban megbukik Kún Béla vörös őrülete. Lapunk augusztus 6-án s e naptól kezdve naponkint ismét megjelenik. Óriási ugyan a papírhiány, mely miatt lapunk aug. 10—24. között egyáltalában nem bir megjelenni, de a Laiszky-cég áldozatkészsége mégis megteremti a lap további megjelenésének lehetőségét, ötven esztendő alatt csak ez a két szünetünk volt: május 18-tól augusztus 6-ig és aug10—24. között. Jöttek-mentek az át, meneti kormányok. József főherceg lemond kormányzói megbízatásáról. Lapunk a vármegye hivatalos lapjává is lesz. A hivatalos részt Fekete Rezső tb. vármegyei főjegyző szerkeszti. Lapunk felelős szerkesztője továbbra is dr. Prikkel Marián, főmunkatársa pedig 1919 elejétől Vitái István. A lap tulajdonosa Laiszky Kázmér lesz. Hat évi szerkesztés után Prikkel Marián távozik Esztergomból s ' utána a szerkesztésért Laiszky Kázmér felelős, míg a lap főmunkatársa azóta is mindmáig Vitái István maradt. — Szobot is megszállják a csehek s bekövetkezik az oláh megszállás is, melyben néhány hétig Esztergomnak is része volt. Az oláhok okt. 10-én kitakarodnak Esztergomból. Horthy Miklós megszervezi a nemzeti hadsereget, melynek egy zászlóalja okt. 11-én délben bevonul Esztergomba. Horty Miklós, a nemzeti hadsereg fővezére november 10-én Esztergomot is meglátogatja s csapatszemlét tart. November közepén az oláhok Budapestről is kivonulnak, november 24-én megalakul Huszár Károly koncentrációs kormánya, melynek belügyminisztere Beniczky Ödön volt főispánunk lesz. November 23-án avatják föl a Belvárosi Kath. Olvasókör új emeletes székházát, melynek létesítése a kör elnökének : Mátéffy Viktor belvárosi plébánosnak az érdeme. 1920. évben megjelent első számunkban Padányi Andor kir. tanfelügyelő parentálja el a gyászos emlékű 1919. évet gyönyörű vezércikkében. A lap olvasóihoz intézett beköszöntőjében ismét jelszóul választja, hogy: „mindent a közért." Ez év elején áll be a lap állandó munkatársainak sorába e sorok írója is, ki a háború utolsó éveiben az „Esztergom" felelős szerkesztője volt. Újra alakul a Turista Dalárda, melynek elnöke Padányi Andor, karnagya, Hajnali Kálmán lesz. Január közepén átvesszük a békefeltételeket. Gyászt ölt az egész ország. — Mátéffy Viktor plébánost első ízben választják meg nemzetgyűlési képviselőül. Március 1-én nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét a nemzetgyűlés az ország kormányzójául megválasztja. Lebélyegzik a kékpénzt. Meghal dr. Rajner Lajos püspök s dr. Áldori Mór városi tiszti főorvos, kinek utódjául dr. Berényi Zsigmondot választják meg. Június 4-én történt a világháború legszomorúbb következménye : a békeszerződés aláírása. Azóta lett gyűlölt fogalommá: Trianon s jelszóvá a : „Nem, nem, soha 1. .." Május 23-án meghalt Vimmer Imre a város volt polgármestere, kinek emlékét kegyelettel őrzi a város közönsége. A hivatalos cenzúra miatt a fővárosi lapok s két ízben lapunk is üres hasábokkal jelenik meg. Megalakul az Ébredő Magyarok Egyesületének esztergomi csoportja, mely elnökévé dr. Antóny Béla polgármestert választja meg. Lapunk, mely egy éven át napilap volt, a papírhiány s az általános drágaság miatt ismét csak háromszor jelenik meg. A vármegye új főispánjául a kormányzó Czobor Imrét nevezi ki. Ebben az évben lett a tisztviselőből szegény „közalkalmazott." 1921. Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója február 20-án meglátogatja a dorogi bányaüzemet. Április 6-án kezdi meg s folytatja több napon át az Esztergomba kiszállt törvényszék az esztergomi kommunisták bűnpörének tárgyalását, melynek Ítéletét 22-én hirdetik ki s 3 kommunistát halálra, 9 et 3 évtől 15 évig terjedő börtönre, illetve fegyházra Ítélnek. — Dr. Gönczy Béla kórházigazgató főorvos esztergomi működésének 25 éves jubileuma alkalmából tisztelői s a város tanácsa ünnepélyt rendeznek a népszerű főorvos tiszteletére. A budapesti Szent Imre Kör Esztergomban tartja vándorgyűlését, melyen gróf Apponyi Albert kíséretében József Ferenc kir. herceg is résztvesz. — Az esztergomi turisták, igen tevékeny egyesületi életük bizonyságául a vaskapui menedékháznál a nagy világháború s az azt követő ínséges idők emlékére felálítják a hercegprímás által megáldott Patrona Hungáriáé szobrot. IV. Károly király váratlanul visszatér s kíséretével be akar vonulni Budapestre, de vonatát ütközetszerű ellenállással a kormány csapatok feltartóztatják október végén. Á királyt az antanthatalmak Madeira szigetének fővárosába Funchalba internálják. — Karácsonykor Sopront és környékét népszavazással visszakapjuk Ausztriától. Egyik női munkatársunk cikkében jóslásokba bocsátkozik a rövid szoknya közeli haláláról. Megállapítjuk, hogy a jóslás 1928. dec. 31-ig még mindig nem valósult meg ... 1922. év a közegészségügy jegyében kezdődik. Dr. Berényi Zsigmond városi tiszti főorvos több cikkben megvilágítja a vízvezeték létesítésének szükségességét és lehetőségeit. Január 22-én meghal XV. Benedek pápa, kinek utódjául XI. Piust febr. 6-án megválasztják. Február közepén feloszlatják a nemzetgyűlést. Száműzött királyunk: IV. Károly ápr. 2-án meghal Funchalban. Az Esztergom—Nagymaros közti M. F. T. R. kofapropeller ez évben kezdi meg