Esztergom és Vidéke, 1929

1929-10-24 / 81.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Ii lesz Esztergommal? Végre Budapesten is elhang­zott egy komoly kérdés Esz­tergomról. Elterjedt ugyanis az a hír, hogy Serédi Jusztinián dr biboros-hercegprimás Budapes­ten új érseki palotát építtet és hogy az új palotába átszállít­ják Esztergomból a primási képtárt. A „Pesti Napló" mult szom bati száma ezzel a kérdéssel hosszasabban foglalkozik és nemcsak az* új primási palotá­ról és a primási képtár átköl tözéséről fejti ki nézeteit, ha­nem Esztergom közelebbi és távolabbi terveit is ismerteti, több nagyszerű gondoiatot ad, hogy a mi városunk a tervei­nek megvalósításában előbbre jusson. Esztergom városa hálás lehet, hogy Budapesten, az ország szine előtt történt felszólalás Eszter­gom érdekében. A cikkíró a következőket írta: „Egy kicsit megriasztott az a hír, hogy Budán a hercegprimás új pa­lotát építtet és hogy az új palotába átszállítják Esztergomból a primási képtárat. Szükséges, hogy a primás épít kezzék Buda várában. Ezt már Cser noch bibornok is tervezte és ha a háború közbe nem jött volna, a primási palota már régen el is ké­szült volna, még pedig gót stílusban és nagyban emelte volna a Mátyás­templom környékének szépségét. Hiszem* tehát, hogy a hercegpri más építkezni fog, már csak azért is, mert nagyon kevés a munka­alkalom, és amit a primás a munka­alkalmak szaporítása érdekében meg­tehet, azt feltétlenül meg is teszi. Az új primási palotát tehát már látja a fantáziám, — de a primási kép tárat nem óhajtom látni benne. Mi lenne Esztergomból, ha a pri­mási képtárat Budára hozzák ? Ezzel a város elveszítené érdekességének ötven százalékát. Vájjon érdemli ezt Esztergom ? Nem hihetem, hogy ez a terv megvalósul, mert a mai primás Esz­tergomot nem fogja elhagyni. Hogy Szent Istvánnak az esztergomi vár­ból miért kellett elköltöznie a fehér­vári mocsarak közé, azt én már nem tudom, de az ő ideje óta senki sem szeretett Esztergomban lakni. Vaszary idejében a dunaparti nagy palota oly elhagyatott volt, akár Budán a királyi palota, — még az idegen is tudta, hogy e két palotának nincsen lakója. Serédi biborosról ellenben tudjuk, hogy hacsak hivatali dolgok máshová nem szólítják, mindig érseki székhelyén időzik. Esztergom, ez a csendes, végte lenül szegény és szomorú város kiben bízzék, ha nem a prímásban ? Századok múltak el a város felett anélkül, hogy valami észrevehető változás vagy némi fejlődés nyomai lettek volna láthatók és e meddő századok után tényleg csinálni kel lene már valamit Esztergomból. Egy­egy zarándoklat s külföldi előkelő ségek látogatása még nem sokat je lent: az előkelőségek őeminenciájá nak vendégei, a zarándokok pedig, alig hogy jöttek, már mennek is, • pénzt nem költenek Esztergomban, még azt az egy pohár sört is, amely nek erejéig költekeznek, többnyire a hajón isszák meg. Amit a gazdag prímások nem csi­náltak meg, azt megcsinálhatja a szegény prímás: a katholikus intéz­ményekből egyre többet és többet koncentrálhat Esztergomban, s az egyházi élet nagy eseményeinek színhelyéül Esztergomot jelölheti ki. Magyarország hercegprimása min denkor a legmagasabb protektor volt mindenki számára, — legyen protektora Esztergom városának 1 Kézenfekvő dolog, hogy meg lehetne csinálni Esztergomból a „ magyar Grácot", a nyugdíjasok városát. Fi­nanszírozni is lehetne a családi házak építését a nyugalomba készü lők számára, mert Esztergomban még olcsó a telek, ott a Duna .és így olcsó az építőanyagok szállítása, olcsóbb az élet és így alacsonyab­bak a munkabérek is. És amiként Rómában kötelező a visitatio liminum" (minden öt év­ben legalább egyszer el kell menni minden püspöknek Szent Péter kü­szöbéhez), szokássá kell tenni, hogy minden magyar püspök és minden magyar prelátus látogassa meg az esztergomi „ küszöböt * minden esz­tendőben, — de ne legyenek se a prímásnak, se a kanonok uraknak vendégei, mert ezek a főurak már nem oly gazdagok, mint voltak, hanem a magas egyházi és világi látogatók szálljanak meg a városban és ott költsék el azt a pár pengőt, amit az esztergomi útra szántak. Továbbá : amióta elvesztettük Mária­Radnát, azóta szükség van egy or­szágos búcsújáró helyre. A magas klérusnak bátorkodom figyelmét felhívni arra, hogyha óven­kint annyi magyar menne Eszter­gomba, mint amennyi megy most Mária-Cellbe és ha évenkint annyi pénzt költenének a magyarok Esz­tergomban, mint amennyit most el költenek Mária-Cellben, akkor tíz esztendő múlva Esztergom lenne Ma­gyarország legszebb vidéki városa." Eddig szól a cikk a legfon­tosabb dolgokat összevéve. Re­méljük, hogy ezek a sorok visszhangra találnak és Serédi Jusztinián dr. biboros-herceg­primás valóban protektora, vé­dője, pártfogója lesz a mi szegény városunknak. Hogyan járjunk el a megyebizottsági tagok választásánál? A törvényhatósági bizottság viri* lis tagjainak megválasztása f. hó 18-án már megtörtént. Az összes vá­lasztók közül történő választás no­vember hó 3-án, vasárnap folyik le. Azt hisszük, szívesen veszi olvasó­közönségünk, különösen pedig a vá­lasztók, ha útbaigazítással, tájékoz­tatással szolgálunk. Kik választanak? Törvényhatósági választójoga van annak, aki az 1929. évi országgyű­lési kép viselőválasztóknak névjegy zekébe fel van véve és legalább 6 év óta lakik a törvényhatóság terü­letén, tehát a nők is birnak szava­zati joggal, ha a névjegyzékbe fel vannak véve. I. szavazási körzet beosztása. A mostani választáson Esztergom két szavazó körzetre oszlik. Az egyikhez tartozik a régi I., II., V, VI. és VII. kerület, vagyis azok a szavazók, akik a következő utcák­ban laknak: Alsószérű-sor, Árok-, Major-utca A régi I. kerületben volt 965, ezek közül elhal 1—25-ig a páratlan és 25. számon felül minden szám, Jókai-, Hévíz-, Szent Lőrinc-utcák, Sziget-köz, Plé­bánia-, Deák-, Csernoch-, Horánszky-, IV. Béla király-, Bottyán-utcák, Szé­chenyi-tér, Rákóczi-tér, Rudnai-tór 1—3. számig, Szent Anna-, Arany János-, Magyar-, Sissay-, Simor Já­nos-utca 1—63-ig a páratlan és 64. számtól az összes, Mária Terézia­út 2—16 ig a páros számok, Malo­nyai-utca, Ferenc József-út Scitóvszky­tér, Főszékesegyház-tér, Káptalan-tér, Pázmány-. Malom-utcák, Primás-tér, Uri-, Szent János-utcák, Nagyduna­sétány, Gőzhajó-út, Mária Valéria-út, Gróf Majláth-út, Czuczor-, Dobozy-, Vár-, Hunyadi, Kovács-, Bercsényi-, Fűzfa-, Balassa-, Körösi-, Sánc-, Szent György utcák, Templom-tér, Iskola-, Báthori-Schulcz-, Árvaház-, Andrássy-, Barkóczy-utcák, Honvéd­temető út, Mező-út Molnár-sor, Nagy­duna-sor, Palkovics-, Papnevelde­utcák, Szent Vendel-út és Kenyér­mező. Ebben a körzetben a választók száma a következő: , elköltözött, szóval kihagyatott 73, maradt 892 II. v. vi. VII. , 841, - 582, , 888, , 216, Összesen 8492 55, 88, 60, 74, 786 494 828 142 350 3142 Laktanya-utcák, Major-utca 2—24. sz. a páros számú házak, Malonyai­utca 1—3. sz. ház kivételével, Má­ria Terézia-utca, kivéve a 2—16 ig a párosszámú házak, Német-, Pa­ly aház- utca, Pályaház, Petőfl-utca, Rákóczi-tér 3. sz., Ripária-, Rozália­utca, Rudnay-tór, Simor Jánós-utca 2—62-ig páros számú házak, Tá­bor-utca. Továbbá az egész Szent­tamás, vagyis az Akácfa-, Álmos-, Attila-, Bajnok-, Basa-, Batthyány-, Galamb-, Hegytető-, Imaház-, Kál­vária-, Kápolna-, Kölcsey-, Könyök-, Lépcső-, Madách, Nap-, Népkert-, Perc, Rózsa-, Szenttamási-, Tégla­ház-, Új- ós Vörösmarty-utcák. Ebben a körzetben a választók száma 2051 és pedig: liköltözött, szóval kihagyatott 87, maradt 1435 , 62, , 618 149 2051 •ár SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- f\ I r I ' A I Esztergom, Széchenyi-tér t \ köző. konyha- és kenyérruha, KűIpTITISI fill I 9G7mil!ll 16. sz. (Saját ház.) Tele­ká-VI O-zniinH abrosz (nagyban és kicsinyben) • UIU&IIICUIII L.C13&IUI l€ll tonszám 135. Házi ken­Illiftal öfiaUwUH legjutányosabban beszerezhető _ m ^ mmm der szövésre elfogadtatik Ez az öt régi kerület együttesen választ 6 (hat) rendes és 3 (három) póttagot, összesen tehát 9 (kilenc) bizottsági tagra történik a szavazás. A póttagokra nem kell külön sza­vazni, mert azok, akikre több sza­vazat esett, lesznek a rendes, a töb­biek — a rájuk esett szavazatok sorrendjében — a póttagok. II. szavazási körzet beosztása. A másik szavazókörzet áll a régi III. és IV. (Szenttamás) kerületből. Ide tartoznak az alább megnevezett utcák: Alsószérűsor 13—19. sz., Árpád-, Barak-, Besze-, Csarnok-utcák, Do­rogi-út, Erzsébet királyné-utca, Fel­sőszór űsor, Határ-, Honvéd-, Ken­derföld-, Kereszt-, > Kertész-, Kórház-, A régi III. ker.-ben volt 1522, ezek közül elhalt, • .ÍV. . . 678, „ „ Összesen 2200

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom