Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-27 / 8.szám

Ötvenedik évfolyam, 8, szám Keresztény politikai és társadalmi lap Vasárnap, 1929 január 27 Szerk- és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Még egy szó az új iskoláról. Az új iskola elhelyezésének kérdése ezidőszerint a legsür­gősebb, de egyúttal legfontosabb megoldásra váró feladata a vá­ros vezetőségének. Ezt minden körülménynek, szükségletnek, igénynek és tekintetnek latba­vetésével kell megvalósulás elé vinni. Az eddig hirlapilag és a fe­hér asztaloknál kinyilvánított vélemények szerint két állás­pont körül kristályosodtak ki a nézetek. Az egyik szerint az iskolával megoldandó a Mária Terézia-utcának rendezetlen, külvárosias jellege, a másik szerint az iskola egy több le­vegőjű nagyobb területen épí­tendő fel, ahol a fejlesztésre megfelelő terület áll rendelke­zésre és ahol a jobbára föld­műves gyermekek által látoga­tott iskola mellett a gazdasági szakoktatáshoz szükséges gya­korlótelep is igénybevehető lesz. Ez utóbbi indok talán a leg­nyomósabb érv lenne az isko­lának egy magánosoktól ki­sajátítandó s miként helyesen jelöltetett meg, a Tábor-utcában rendelkezésre álló üres telkeken leendő elhelyezésére, de az ez­irányban megindult tárgyaláso­kon kiderült, hogy a terüle­tek csak kisajátítás útján sze­rezhetők meg s négyszögölen­kint legkevesebb 15 pengős egységárat kellene ezért fizetni. Most mintha hallanám az el­lentmondást, hogy lehet ily túl­zott számadatokkal hangulatot kelteni. Ezeknek felelem, hogy a zárda-iskolai kisajátítások intő példa kell, hogy legyenek, minden a törvény erejével igé­nyelt magánterületek birtokba­vételi szándékánál. Teljesen megértem a tulajdo­nosokat, — akik mellesleg mondva önként nem hajlandók a tábor-utcai telkeket átengedni — hogy ragaszkodnak ahhoz, mert a terű) té.k családi portá­jukkal össz -függésben vannak — s mert mindegyiknek van három-négy gyermeke, akiknek részére ezen területeket meg­tartani szándékoznak. Tehát csak kisajátításról le­het szó, amely egy kat. hold területet véve alapul — több mint 15.000 pengőt igényelne 10 pengős egységár mellett is. A városi háztartás mai meg­terheltsége mellett szó sem le­het arról, hogy magára a te­lekre ennyi pénzt áldozzunk akkor, amikor a kapott pénz 60.000 pengő, még az iskola építésre sem lesz elegendő. Kapcsoljuk tehát ki a gaz­dasági szakoktatás gyakorlati telepének szükségletét az iskola építés kérdéséből s akkor az alábbi érvek alatt úgy hiszem, könnyen határozhatunk az épít­kezés helyét illetőleg. A minisztérium szakközegei a Mária Terézia-utca Hősök­emléke mögötti területét tart­ják alkalmasnak az új iskola elhelyezésére. Az elkészített helyszíni rajz szerint az utca közepéből 600 négyszögöl te­rület lenne igénybe véve, amely a Simor János-utcáig nyúlik, annak torkolatát természetesen szabadon hagyja. Ma ez a terület télen sár, nyáron portenger, városias ren­dezése vagy kövezéssel, vagy parkosítással, fásítással volna elérhető. A terület kikövezése nagy költséget igényel, fásítása pedig az ott szabadon járó haszonállatok s legyünk őszin­ték, a még mindig nagy számú éretlen suhancok ellen alig védhető meg. Az új iskolának itteni stíl­szerű elhelyezése ezt a függő városrendezési kérdést egyszer­smindenkorra megoldaná. A rendelkezésre álló 600 négy­szögöles területbe az iskola épülete tetszetősen a Hősök­emlékművéhez művészi szem­pontból is megfelelően illeszt­hető be, előrelátóan arra is gondolva, hogy 1—2 tante­remmel, évek multán az épüle­tet a szükséglethez képest ki lehessen bővíteni. A terület csatornázva lévén, az iskola higiénia szempontjá­ból minden külön befektetés nélkül kifogástalan lehet. Az útburkolat szintén nem igényel nagyobb költséget, mert csakis az átjárókat. kell kikö­veztetni. Nekünk, esztergomiaknak — sajnos — minden, még a leg­csekélyebb kiadási tétellel is számolnunk kell. Éppen ezért az új iskola építési ügyénél is a takarékosságot kell szem előtt tartanunk, ez az elv pedig a Mária Terézia-utcai építkezés­nél alkalmazható anélkül, hogy a kérdés legjobb megoldását károsan befolyásolnánk. A kapuiskola tanulóinak száma ezidén 175, amelyből 41 az első osztályra, 56 a má­sodikra, 53 a harmadikra és 45 a negyedik osztályra jut. Ezen számadatokból kitünőleg az iskola nem túlnépes. Ez a létszám jelenleg négy-tantermes iskolát foglal el, az új iskola a hat tantermével tehát az eset­leg emelkedő létszámnak is be­látható ideig elegendő helyet biztosít. Ezen számadatokat azért tar­tottam szükségesnek felsorakoz­tatni, hogy indokoljam, misze­rint e tervezett iskola méretei­vel, a rendelkezésre adott 600 négyszögöl területtel belátható ideig, városunk lakosságának várható szaporodási eredmé­nyeire is tekintettel van s min­denesetre a legközpontibb fek­véssel biztosítja a kerület ifjú­ságának a könnyen megköze­líthető, egészséges elemi iskolát. A Hősök-emlékműve és az új iskola területe között a terv szerint egy kisebb tér szaba­don marad, amely a kormány­hatóságok által oly élénkén fel­karolt gyermekjátszótérnek zárt voltánál fogva is a legmegfe­lelőbben lesz kiképezhető. Az új iskola befásított és rendezett környezetével anélkül, hogy a Mária Terézia-utcának az előhegy felé irányuló fensé­ges panorámáját rontaná, alka­lomszerűen is külön költség nélkül szolgálná az utca kül­városi jellegének eltüntetésére irányuló törekvéseket. Valljuk meg őszintén, a mai széles, poros, sáros és piszkos utca az ott elhaladó idegenekre nem épen bíztató benyomást gyakorol. Ezt a kellemetlen ha­tást iskola nélkül a most ren­delkezésünkre álló városszépí­tési összegek keretében meg­szüntetni képtelenek vagyunk. Már pedig fejlődnünk kell, ha idegenforgalmat akarunk. A folyton bővülő tiszti üdülő nyári lakóira tekintettel is fog­lalkoznunk kell a Mária Terézia­utca mai jellegének megszün­tetésével, amely utca a ripária és a vasút mellékének kiépü­lésével ma már a város bel­sejébe került. Ne elégedjünk meg azzal, hogy dicsérjük ennek az ut­cának impozáns szélességét, hanem igyekezzünk ennek a fentebbiekben megvalósítható rendezést adni, legalább abban a részében, amely eddig a ván­dor cirkuszosok és mutatvá­nyosok bódéi által az év egy bizonyos szakában úgyis be­töltötte és eléktelenítette e teret. Az iskolához szükséges te­rület elvételével még mindig megmarad az utcának kéthar­madrésze, amely a Rozália-ká­polna felé új bői kiszélesedik s amely még elég pénzt fog fel­emészteni, ha annak városias külsőt akarván adni, rendezé­séhez fogunk. Ezen a részen a hősök em­lékfáinak tervszerű és gondos beültetésével kell a rendezést megkezdeni és én azt hiszem, hogy ha azok a hősök emlé­kéhez méltó kegyelettel lesz­nek ápolva, a silány lélek dur­vaságaitól megkímélve, ez a szép utcának nem lesújtó kritikát, de elismerő bírálatot fog az elfogulatlan szemlélő ajkaira vinni. Az új iskola elhelyezésének kérdése pár hónap óta foglal­koztat bennünket anélkül, hogy a helyes megoldásnak bármely módozatát figyelmen kívül hagy­tuk volna. A mai város veze­tőségnek, sajnos, minden kér­dést a megoldáshoz szükséges anyagi eszközök nézőpontjából kell vizsgálni. Ezen kötelezett­ség alól nem ment fel az az egyébként helyes elgondolás sem, hogy a jövő és a fej lo­ts- SAJÁT KibbZ.ii*. r lepedő-vászon, köpper, törül- p I | , I r ,1 Es §lá"?i O^JilJfitf ^^l^^éBi^^^i 1 8IGZIHEI10 LESZIOOEi foi Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Tele­nszám 135. Házi ken­der szőrösre elfogad tátik

Next

/
Oldalképek
Tartalom