Esztergom és Vidéke, 1929

1929-09-19 / 71.szám

tette a néppárt parlamenti klubjának nyilatkozatát, amelyet Juriga Nán­dor olvasott fel 1924 október 30-án a prágai parlamentben. Ebben olvassuk: „A cseh nemzet is, a tót nemzet is, sőt az egész vi lág tudja, hogy a tót nem­zet tiz év múlva az önren­delkezési jog alapján dönt majd a csehszlovák egység, vagy az autonómia, vagy az önállóság mellett." „A csehek nem is adhatják meg az autonómiát?" „Mindenekelőtt azért nem, mert az autonómia megadásával feladták azt az álláspontjukat, hogy tótok nincsenek." „Az autonómia mellett is a leg­fontosabb ügyek a csehek kezében maradnának. Kezükben megmaradna feltétlenül a pénzügy, a külügy és a hadsereg. Az autonómia mellett is mégis a csehek irányítanák a kül­ügyet és az ő külpolitikájuk állan­dóan Oroszország felé orientálódnék, akár bolsevista az, akár cári. És ez halálos veszedelmet jelent a tótokra nézve." „Hlinka a n Slovákban H idézi a francia Bainville J. t aki írja, hogy az Anschluss már készül, már a megvalósulás stádiumában van, s hogy azt már megakadályozni nem lehet. És hozzáteszi, hogyha az osztrákok csatlakoznak a német bi­rodalomhoz, csatlakoznak majd a Csehországban lakó németek is, akik­nek száma három és félmillió. És ha majd a németek elszakadnak Csehországtól, akkor a tótok is el­szakadhatnak." „A leghatalmasabb ellenségük Németország. Ezt a háború folya­mán elárulták, megtámadták és ve­reségét okozták. Vájjon megbocsát­ják-e ezt a németek 1" „A csehek másik ellensége a ma­gyar. Hogy miért, azt talán felesle­ges magyarázni. Hogyan is néz ki az a csehszlovák hadsereg? Erről a „Cech" cimű lap nemrégen a következőket írja: „Ha szomszédaink esetleg háborút Üzennének, a néme­tek nem fognak velünk har­colni, a magyar katonák sem, a lengyelek sem, a rutének sem, a tótok közül pedig ke vesén; — és a mi cseh fiaink ? azok nem fognak az ellenség ellen menni, hanem Prága ellen, mert vörösök 1" A csehek harmadik ellensége: a lengyel. Midőn 1919-ben megtá­madtak őket az orosz bolsevikiek, a csehek kijelentették, hogy semle­gesek lesznek, azaz, hogy nem fog­nak a lengyelek segítségére menni. De később ezt a semlegességüket sem őrizték meg. Míg a lengyel hadsereg Kiew alatt verekedett a vörösökkel, addig a csehek betörtek Felső-Sziléziába, Teschen vidékére és megszállták azt. Mikor Pilsudski­nak a legnagyobb szüksége volt a munícióra és a franciák küldtek is neki muníciót, még pedig Csehor­szágon keresztül, a csehek azt el­lopták. Ezt a lengyelek a cseheknek sohasem fogják megbocsátani. Csehország felé tehát minden oldalról fekete fellegek tornyosulnak. Gálécsy Árpád. Folyamaiban van a régebbi adóhátra­lékok rendezése. Mint ismeretes, a m. kir. pénz­Ügyminiszter a nyár folyamán elren­eelte a régebbi adóhátralékok rende­zését, illetve beható vizsgálatát an­nak, vájjon az adótartozások befize­tése mily körülmények bénító hatása miatt maradt el. Ahol rendkívül súlyos elszegénye­dés, vagyoni romlás volt az ok, az adóhátralékok törölve lesznek, hol időleges a fizetésképtelenség, ott a pénzügyminiszter 2-—3 évi haladékot engedélyezett a hátralékok befizeté­sére. A helybeli állami adóhivatal most küldi szét ezen fizetési halasztásokra, illetve részletfizetési engedélyekre vo­natkozó határozatokat, A határozatban, a könnyebb szá­mítás kedvéért, mindjárt belefoglalták a következő 2—3 évben kivetendő adók előrelátható összegeit is, úgy, hogy aki a részleteket betartja, egy­úttal a hátralékot és folyó esedékes adókat is egyszerre törleszti. Mint értesülünk, a végzésekben a tarto­zások utáni évi 6% kamat van ki­jelölve, ami a törvényes 12°/o-os késedelmi kamattal szemben szintén nagy kedvezmény. Aki a feltételeket, a részleteket nem tartja be, az összes kedvezmé­nyektől elesik s a tartozást végre­hajtás útján behajtják. Figyelmeztetjük tehát az érdekelt adózókat, hogy a most kézbesítés alatt álló végzések szerint esedékes kis részleteket saját érdekükben pon­tosan egyenlítsék ki, mert többé nem lesz ily kedvező fizetési alkalom arra, hogy lejárt tartozásaikat 2—3 év alatt fizethessék s elviselhető rész­letek által ezen régi adósságuktól mentesüljenek. A polgármester szavaira, melyeket dr. Csonkás Mihály reáliskolai tanár tolmácsolt francia nyelven, M. Loy an elnök válaszolt. Elmondta, hogy ők tanulmányútra jöttek Magyarországba és itt sokat tanultak. Megcsodálták Budapest szépségeit, elbűvölte őket a Dunapart esti panorámája, de lát­tak oly dolgokat is, amelyek felül­múlják egyben-másban a párizsi éle­tet is. Mint tanulmányújuk eredmé­nyét, ezeket a dolgokat átviszik meg­honosítás végett Franciaországba. Ilyen a fürdőkultúra, amelynek fej­lettsége kellemesen lepte meg őket nemcsak Budapesten, hanem Eszter­gomban is — ez náluk még nincs meg. A nagy magyar mult emlékei arról tanúskodnak, hogy a magyar derék, bátor, életre való nép, melyet becsülni kell és szeretni lehet. Bízik abban, hogy ez a szeretet magához kapcsolja nemsokára az igazságot — és a szeretet, és a szorgalmas munka árja elméletivé teszik csak­hamar az igazságtalanul kimért ha­tárokat s azokon át is megölelik egymást, akiket összefűz az újjá­születő testvériség. Dr. Csonkás Mihály a francia ven­dégek helyeslő tetszésétől többször megszakított beszédében arról beszélt, hogy a francia ember Magyarországba utazva hazajön, mert Lamartine sze­rint a franciának hazája van mindenütt, ahol nemzetének géniusza tündököl. Már pedig a francia szellemnek édes­hazája volt a magyar föld a legré­gibb időktől. A francia kultúra se­hol másutt nem volt oly szívesen látott, mint Magyarországon. Ott vannak az ősi francia eredetű szer­zetes rendek s onnan kezdve Rákó­czin, Bessenyein át a legújabb időkig mindazok a rajongók, kik szeretettel simultak a francia szellem karjaiba. A szónok egy híres francia költe­ményből idézve éltette a francia né­pet, Isten legszebb gondolatainak elő­harcosát a földön. A cigányzenekar a Marsailest, majd a Magyar Himnuszt játszotta, amit tapssal honoráltak francia vendegeink. A kitűnően készített, ízletes ebé­det magyar és francia színekkel díszí­tett asztalnál fogyasztották el, finom bor- és sörrel öblögetve és zamatos magyar nótákkal fűszerezve. A pom­pás magyar nótákat gyakran meg­tapsolták. A nevezetességek megte­kintése után, melyeket dr. Balog Albin bencésgimnáziumi, dr. Cson­kás Mihály és Ember József főreál­iskolai tanárok francia nyelven ma­gyarázták meg, a vendegek Vise­grád felé utaztak vissza a fővárosba. Ismét első díjakat hoztak haza lövészeink. Az Esztergomi Szent István Lö­vészcsapat ismét dicsőséget szerzett városunknak. Lövészeink lelkes gár­dája vasárnap Isaszegen résztvett egy meghívásos versenyen és küz­deni tudásának, győzni akarásának fényes tanújelét adva, két első és két második díj elnyerésével szerez­tek dicsőséget. A versenyen részt vett öt város, mintegy 70 lövésszel. Hadifegyverrel első lett vitéz Matus Gyula, máso­öik Pelczmann Imre Pál, negyedik Simonidesz Imre. Kapáslövésben első Pelczmann Imre Pál. A kisfegyver csoportversenyben pedig második lett Esztergom csapata (vitéz Matus, Si­monidesz, Pelczmann, Farszky,Taky). Lövészeink nagyszerű eredményei után biztosra vesszük, hogy a 22 iki esztergomi verseny fiainkra nézve országos viszonylatban is a legjobb eredménnyel fog zárulni. A varos közönsége pedig ne hagyja magara nagyszerű fiait, jelenlétevei is buz­dítsa őket a nemes vetélkedésben és pár pengő értékű díj adományo­zásával járuljon hozzá a verseny megrendezéséhez. Kérjük ezen ado­mányokat f. hó 20-ig beküldeni Pelcz­mann László Széchenyi Árúházába, ahol a díjak ki lesznek állítva. Nem fizet kereseti adót az, akinek üzeme veszteséggel zárult. Franciák látogatása Esztergomban. Kedden délben a Menetjegy Iroda hatalmas 24 személyes autóbusza hozta városunkba Párizs városának tanulmányúton levő tanácstagjait és képviselőit. A küldöttség amilyen elragadta­tással szemlélte Budapestet és kör nyékét, épen oly elismerőleg nyilat­koztak Budapesttől Esztergomig tartó útjukról. Maga Esztergom város, annak nevezetességei és közvetlen környéke meglepetés volt számukra, ami csak fokozódott a remek vise­grádi úion. Szent István Fürdő Szálloda ter­raszán dr. Antony Béla polgármes­ter magyarnyelvű beszédében üdvö­zölte a francia vendégeket s Eszter­gom város legfőbb nevezetességét, a bazilikát úgy állította eléjük, mint a magyar nemzeti élet szimbólumát. A hit és kultúra hatalmas vára volt ez a szentegyház, addig míg a füg­getlen nemzeti léttel együtt sírba nem döntötte a török pusztítás barbár dühe. De újra felépült a templom, lábra állt a nemzeti élet, hogy foly­tassa hivatását s legyen továbbra is a nyugati kultúra legkeletibb védő­bástyája, mint az bebizonyult a szeny­nyes bolsevista áramlat visszaszorí­tásában is. A mostani gazdaságilag leromlott világban igen sok panasz merül fel napról-napra amiatt, hogy az adó­kivető bizottságok legtöbbje figyel­men kívül hagyta a törvény előírása szerint vezetett üzleti könyvek és ke­reskedelmi mérlegek hiteles adatait és ezektől függetlenül magas kere­seti adót szabtak ki azokra az adó­zókra is, akik veszteséggel zárták üzleti évüket. Sőt az is megtörtént, hogy az ilyen adózók adóját alapo­san felemelték. Az egyik ilyen adókivetés felebbe­zós folytán a közigazgatási bíróság­hoz kerüit. A közigazgatási bíróság helyt adott a felebbezésnek és Ítéle­tében kimondotta, hogy a veszteség­gel dolgozott üzemek után nem lehet kereseti adót kivetni és a szóban forgó esetben adóalap hiánya cimén törölni rendelte a már kivetett adót. Az ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy abban az esetben, ha az adózó szabályszerű könyvet vezet és ezek­nek adatai szerint a vállalkozás vesz­teséggel járt, adóalapot megállapítani nem lehet. A józan ész szerint az, akinek az üzleti vállalkozázából ke­resete, illetőleg jövedelme nem volt, valóban nem fizethet kereseti adót. A közigazgatási bíróság ezen íté­letének nagy jelentősége van most, amikor az adókivetésnél úgyszólván országszerte nincs mek tekintettel arra, hogy az Űzeti vállalkozások napról-napra egyre súlyosabb viszo­nyok közé kerülnek ós ráfizetések­kel járnak. Poloskamentes zárt bútoros kocsiban szállítást vállal Tamás szállító. Telefon 6. Harisnyák, ruhaszámok, taka­rók legolcsóbbak Keménynél. Nagydunai strandfürdő a szigeti sporttelepnél egész nap folyamán a közönség rendelkezésére áll. Kitűnő büfíó. A Kisdunán csónakátkelés. Intézeti kötények, fehérneműek legolcsóbbak Keménynél. Selyem harisnya olcsó vétel folytán csekély hibával, 3 P, hibát­lan 3'50 9 míg a készlet tart ILLÉS­NÉL takarék épület. Új zongoraverkli van Eszter gombán, melynek tulajdonosa tisz­telettel értesíti a nb. közönséget, hogy keresztelő, névnap, lakodalom stb. családi és alkalmi ünnepekre jutányos áron szivesen áll rendelke­zésére bárkinek. Cím : Simor János­utca 61. szám. Női és leányka gyönyörű átmeneti hit bútok Ver feltűnést keltő nagy válasz­tékban. (Kossuth Lajos-utca)

Next

/
Oldalképek
Tartalom