Esztergom és Vidéke, 1929

1929-08-29 / 65.szám

A trianoni határon végig... Irja: VÉCS OTTÓ. xvi. Akna a sinek alatt. Korábban nem a jelenlegi vonalon volt a határ a kelebiai szakaszon. A kijelölés lejjebb történt, de a szerbek rajvonalba álltak és a gyenge magyar állóőrségeket visszaszorították, hogy a Szabadka—kiskunhalasi út mentén a magaslatokat megszállják. Ismételni kell: itt is mindenürt sztratégiai érdek nyilvánult meg, figyelembe sem vették, hogy földeket, községhatárokat vágnak ketté, a fontos csak az volt, hogy a magaslatokat vagy más sztratégiai pontokat|,birtokukba vegyék. A gyenge magyar őrségek tehetetlenül álltak az erőszakossággal szemben, a szerbek teljes önkényűséggel foglalták el a vonalat ezen a szakaszon. Itt tehát még a határmegállapító bizottság határozata is felesleges volt. Ezek az érőszakosságok és önkényességek azután könnyen érthetővé teszik a határok lehetetlen vonulását, kerteken földeken, kukoricáson, szőllőkön, házakon, konyhákon és udvarokon keresztül. Ezek a lehetetlenségek őrületesen kiáltanak az igazságért; hogyan történhetett meg, hogy tíz éven át ilyen határok uralkodnak Európa szivében és meddig fog még tartani ez a gyalázatosság, amely közönséges és aljas arculcsapása az emberek és népek békéjének. A Duna—Tisza közében lépten nyomon elszörnyűködünk. A Csikéria előtti szakaszon a tanyák küszöbén vonul a határ, az emberek nem jöhetnek ki házaikból anélkül, hogy szerb területre ne lépjenek. A lakósok magyar területen laknak, alszanak, de munkájukat szerb területen végzik. Ezt a lehetetlenséget még súlyosabbá teszi a szerbek folytonos zaklatása, a legcsekélyebb megmukkanás, egy ártatlan szó meghurcoltatást von maga után. Az átkelők, a kettősbirtokosok sohasem tudják, hogy mikor csap rájuk a despotikus kéz. Pedig nagy béketűréssel élnek az emberek, ügyelnek, hogy törvényekbe ne ütközzenek, mert létkérdésükről van szó. De ennek ellenére egymást érik a zaklatások és a meghurcoltatások, a gyanusítgatások és sokszor a megveretések. fia egy idevaló gazda ünneplőbe öltözködik, hogy Szabadkára menjen adóját megfizetni, a szerb katona rámordul: — Nátrág! — és visszaküldi, dói öltözött embernek nincs mit keresnie odaát. Kelebiától keletre a halastavakat hasítja ki a határ csupán azért, hogy a szerbek orvhalászatot űzhessenek. Halásznak is kegyetlen módon. A körösi csőszház fölött egy vizesárok vonul, ebben csak nagyobb esőzések és hóolvadások idején van víz, de azért a szerbek rámondták, hogy hajózható. Kelebiától délkeletre is áll egy szerb őrház és most, amikor gyümölcsérés van, nap-nap után panaszkodik a magyar lakosság a szerb katonákra, akik lopják a gyümölcsöt. A lakosság tehetetlen, mert fegyverrel lépnek fel ellenük. Az itt elterülő erdőket is keresztül vágja a vonal. Értékes őz és fácántenyésztés van a magyar részen, de ki parancsolhat az állatoknak, hogy a határon át ne menjenek? így a szerbek vad pusztítást visznek végbe az állatállományban, éles golyókkal terítik le a áttévedt őzeket és fácánokat. A Szabadka—budapesti vasúti fővonalnak kettős sínpárja volt, de az egyiket a szerbek felszakították. így tettek az összes Duna—Tiszaközi elágazó vonalakkal, azt mondották, hogy nincs szüksége a népnek vasútra. Kelebiától délre 2 km-re szintén áll egy gépfegyveres betonház. Ennek a kis erődnek földalatti folyosói vannak. Az egyik folyosó a vasút alá nyúlik és pontosan a sinek alatt robbanó-aknát helyeztek el a szerbek. A vasúton utazó közönség nem is tudja, hogy akna fölött utazik, ha Szabadkáról Kelebiára vagy Budapestre utazik. Az akna felrobbantásra készen áll, hogy szétvessék a töltést a sínekkel együtt. Történjék Magyarországon csak a legcsekélyebb dolog, amely Trianon ellen szól, vészes kiáltásokat hallatnak, bűn a kisantant szemében, ha valaki hazafias tevékenységet fejt ki, ha a polgárember hazafias előadáson részt vesz, a magyarok ezreiről listákat vezetnek, kémek hadait küldik magyar területre, hogy adatokat gyűjtsenek — de az megtörténhet, hogy aláaknáznak egy vasút vonalat, amelyen naponta ezer és ezer békés polgár utazik. Mi történnék, ha véletlenül az akna felrobbanna egy telt vonat áthaladásakor ? Kit vonnának felelősségre, történne-e megtorlás ? Vagy nincs Európának bírósága, amely őrködne a népek és országok békéje és biztonsága felett, és amely, ha kell, büntetést szabna a törvényellenességekért?! Briand Parisban békét és európai uniót hirdet és emellett harctereket építenek Csonkamagyarország körül . .. f Röszkénél, Szeged alatt, a Tisza búcsúzik a szabad magyar földtől. Azután a határ lekanyarodik, körülveszi a Nagyrét-szigetet, amely azelőtt Gyálához tartozott. Most a lakosság legelő és rét nélkül maradt. Az Ujtiszaágnál felmegy a vonal a 92-es magaslatig, itt a szerbek építettek egy őrházat, amelyet lövészárokkal vettek körül. Térvár felé a bánáti földeket hasítja át a határ Térvár falu, egy sor házzal. A szerbek száz lépésre állnak. Nagy mozgás van odaát. A határkövek keskeny dűlőút szélén sorakoznak a kukoricás mentén. Egy idevaló ember éppen szánt és amikor földje végére ér, nem tud úgy megfordulni, hogy a lovak szerb területre ne lépjenek. A házakkal szemben kisebb halom emelkedik, körülötte köveket hordtak össze. A halom tetején féligkész betonház. Az alapfalakhoz folyosót vágtak a földben és azt is betonba öntik. Itt is blokkházat, gépfegyvertornyot építenek. Harminc-negyven ember dolgozik az építkezésnél. A fejükön szerb sapka, rajtuk rongyos gúnya. Ásnak, kalapálnak, döngetnek. A kukoricás széléig minden szó tisztán hallatszik. Magyarul beszélnek. A szerb katonaság a magyar lakosság közül verbuválta a munkásokat. — Magyar ember áll ott — mondják, és mindegyik kezében megáll a munka. Barátságosan köszönnek: — Adjon a jó Isten mindön jót. — Maguknak is. — Hát már mi nem élünk abból, mert ha a jó Isten csak a szöme szögletéből nézne is ránk, nem volnánk itt. A szerb őr hamar észreveszi az ácsorgást, hamar közébük kiált. A vállán szuronyos fegyver, oldalán két farkaskutya. A dombtól balra nagy négyszögletes sátor, onnan is előjönnek katonák. Az egyik elkiáltja magát: — Idu podporucsnik. (Jön a hadnagy.) Valóban, a dűlőúton hármas fogat közeledik. Hamar ideérnek. Az első lovon egy szerb granicsár ül. A kocsi közönséges parasztszekér. Az ülésen, a szénán egy szerb tiszt, mellette a szolgája. Az őr feszesen szalutál, a munkások oda sem hederítenek. A tiszt végignézi az építkezést, többször megáll és hevesen hadonáz. Elégedetlen, kiabál, sürget. Nehéz felhők futnak az égen. Az Alföld síkján köd hömpölyög, lisztesőt szitál a szél. Az úton ragadós a sár, csak a szikes foltokon kemény a föld. Szőreg felé egy szélmalom forog. Délután négy óra, de már esteledik, egyre sötét felhők jönnek, a köd mindsűrűb lesz. Ószentivánnál kibúvik a szegedi vonat, sikoltva fütyül, Vedresházánál megáll. Nagybecskerekre menne, de megállítja a határ, a szerbek felszedték a síneket. Kübekháza alatt, az Óbéli országúton találkozik a szerb és a román határ. Innen 15 km hosszúságú keskeny földsáv szalad Kiszombor felé, fél méter szélességben. Szerb terület, a térképen fel sem tüntethető. Bal lábbal magyar területen állunk, a jobbal román részen és közben Szerbia fut. Ezt a földszalagot azért jelölték ki, hogy a Kiszombornál álló hármas határkő valóban három határ találkozó pontja legyen. Sűrűn szemereg a köd, alig látni ötven lépésre. Zörög a kukorica, messziről kutya ugat. Pár lépésre sötét alak közeledik, új árnyék. A román határőr szilluetje. Dorogon kálvária és kultúrház szentelés volt. Minden tekintetben eleven, mozgalmas életet élő Dorog község ismét szép, kulturális és egyházias ünnepségnek volt mult vasárnap színhelye. A község eléggé nem dicsérhető és követésreméltó áldozatkészségéből új kultur-népházat emelt és épített új, szép stációkból álló kálváriát. A község eme áldozatkészségét két legmagasabb helyen azzal honorálták, hogy József kir. herceg és dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimás személyesen jelentek meg az ünnepségen, sőt úgy a kultúrházat, mint a kálváriát maga a bíboros egyházfejedelem áldotta meg. Jóval 4 óra előtt a község apraja és nagyja a községház előtt gyülekezett és ponosan 4 órakor érkező királyi herceget nagy, lelkes ovációval fogadta, akit revisnyei Reviczky Elemér főszolgabíró a község határánál, a kultúrház előtt pedig Karcsay Miklós vármegyei főjegyző, a szabadságon levő alispán képviseletében üdvözölt. A leventék díszszemléje után Prouza Baba hatalmas fehér szekfűcsokorral lepte meg a népszerű királyi herceget. Az ünnepélyes fogadtatás alatt megérkezett hercegprímást Morva Izidor községi főjegyző és dr. Reimann Ernő, a rt. központi ügyvezető igazgatója fogadta üdvözlő beszéddel, amikor Morva Angyika szép csokrot nyújtott át a hercegprímásnak. Miután bibornok hercegprimás a kultúrház helyiségeit megáldotta, baráti dr. Huszár Aladár hatalmas, izzó hazafias beszédet mondott. A több százra menő közönség azután egyházi zászlók alatt felvonult az új Kálváriára, melyet a hercegprimás megáldott és fényes egyházi szentbeszédben ismertette a Kálvária vallásos jelentőségét. Dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok pedig a község németajkú lakosaihoz német nyelven intézett szentbeszédet. A lélekemelő ünnepély után uzsonnán vettek részt a magas méltóságok és előkelőségek dr. Trinkl Kálmán plébánosnál. r Érdekesnek ígérkezik a vasárnapi úszóverseny. A MOVE országos vándordíjas úszóversenyére a nevezések részben megérkeztek és az országos bajnokság megismétlődő remek küzdelmeiben gyönyörködhet vasárnap, szept. 1-én d. u. 4 órakor tartandó úszóversenyen a város sportszerető közönsége. Tóth Ilonka és Sipos Manci párharca újabb országos rekorddal lepheti meg á verseny sorrendjét. Hild László és Feuchtinger József 100 m-es mellúszó száma a szab. kir. város gyönyörű várdordíjáért végre meghozhatja a rég várt országos bajnoki standardot. A pénzintézetek vándordíjáért az UTE, FTC, MUE teljes számú versenyzőjével indul és a verseny mindhárom egyesület kitűnő gárdájával nyílttá teszi, hogy az idén ki nyeri meg a gyönyörű trófeát. Nemes Ilus kiváló hátúszónk a 100 m-es hölgy hátúszásban a hozzáfűzött reményeket valóra válthatja, bér ellenfelei kemény küzdelemre kényszerítik. Országos hírű ifjúsági stafétánk Wassel, Kemény, Vermes összeállításban ismét megtartja hegemóniáját. Ezen a versenyen mutatkozik be gyermek versenyzőink lelkes csapata és szép eredmények fogják bizonyítani, hogy a jövő úszó reménységeink a beléjük helyezett bizalomnak megfelelnek. A verseny rendező-bizottsága olcsó helyárakkal kíván a sportszerető közönségnek kedveskedni, hogy mindenkinek alkalma nyíljon az úszóverseny remek küzdelmeiben gyönyörködni. Részletes programmot a helyszinen adunk. Helyárak : I. rendű ülőhely 1.50 P, II. rendű ülőhely 1 P, állóhely 60 fillér; diák-, katona-, levente jegy 40 fillér. Levente úszókat ezúton kérjük fel, hogy a verseny sorrendjében szereplő 50 m-es levente úszásra nevezéseiket az úszószakosztály vezetőjénél leadhatják. Nőies leányka gyönyörű átmeneti kab&tok Vermesnél KS'Ä