Esztergom és Vidéke, 1929

1929-08-04 / 58.szám

A pécsi „Dunántúl

61 nagyszerű tervvel megindított egy repülőgépakciót. Lesz-e Esztergomnak repülőgépe? — Komárom és Esztergom vármegyének együttesen kell összehoznia az összeget. Néhány nappal ezelőtt kitűnő mozgalom indult meg Pécsett, a „Dunántúl" cimű napilap kezdeményezésére. Tudvalévő ugyanis, hogy a magyar aviatika súlyos nehézségekkel küzd és berendezkedése csak a legszűkebb térre szoritkozhatik. A Magyar Aeroszövetség hosszú idő óta minden lehetőséget elkövet, hogy aviatikánk a fejlődésben előrehaladjon, de a nehéz gazdasági viszonyok, országunk megcsonkítása először más súlyos bajok orvoslását teszi szükségessé. A magyar aviatikának nagy lelkes tábora van, de erről az oldalról inkább szellemi segítség és tö rekvés nyilvánul meg. Anyagi bázist kellett teremteni, amelyből a magyar repülőipar, egyszóval az aviatika nemcsak egyenes segítséget kap, hanem szétágazva a csonkaország minden részébe, a vidéket is belekapcsolja a fejlődés terén. A pécsi .Dunántúl" oldotta meg ezt a nagy kérdést. Akciót indított a vármegyék illetőleg a városok között, egy-egy regülőgép előállítására. Az akciót Pécs városa kezdte meg és hamarosan csatlakoztak hozzá a baranyai községek. Jelenleg hétezer pengő gyűlt össze közadakozásból. Ebből az összegből építik meg a „Baranyavármegye" nevű repülőgépet, amely már szeptember végén fel is fog szállni és a forgalom szolgálatába állani. A repülőpark részére már telket is felajánlott egy lelkes pécsi ember. Az akció igy nagy eredménnyel végződött, sőt folyton fokozódik a közönség nagy megértésével és segítségével. Megemlítésre méltó, hogy Mohács külön repülőgépet fog felállítani a maga erejéből. A repülőgép akció váratlan visszhangra talált az egész országban, a vármegyék és városok egymásután jelentik be csatlakozásukat és rövidesen szintén összegyűjtik a szükséges összeget egy-egy repülőgép előállítására. A csatlakozások kimutatásában a legtöbb magyar vármegye olvasható, Esztergommegye azonban mindezideig nem jelentkezett. Nagyon jól tudjuk, Esztergom város és megye sok nehéz bájjal küzködik, nincs még egy vármegye, ahol annyi gond és szegénység öszszehalmozódna, mint Esztergommegyében és határszéli székhelyén. De talán még lesz néhány morzsa a magyar aviatikáért, amelyben közös bajunknak egyik támaszát látjuk. Ha Esztergom és környéke nem tudja összehozni a szükséges összeget, egyesüljünk a komáromiakkal és közös, megértő erővel adjuk öszsze filléreinket, a „Komárom és Esztergomvármegye" repülőgépre. Hisszük, hogy Esztergom város és a vármegye vezetősége elsőnek áll az akció mellé és ott látjuk azokat is, akik közügyeinkért már oly sokat tettek és áldoztak. Kik mennyit gyűjtöttek a mentő-napon? Bellovits Gyuláné és dr. Brenner Antalné 2046 P. Dr. Etter Jenőné, Kaán Károiyné, Petz Lajosné, dr. Reviczky Elememé, Varjas Rudolfné és dr. Miinek Rajmundné 22*44 P. Dr. Boross Gézáné, dr. Hamza Józsefné, vitéz ifj. Matus Gyuláné és vitéz dr. Zsiga Jánosné 25*92 P. Dr. Divéky Istvánné, özv. Frey Ferencné, dr. Frey Vilmosnó, Sarvay Jánosné és gróf Sternberg Frigyesné 1927 P. Dr. Berényi Zoltánné, Iványi Lajosné, özv. dr. Kováts Gyuláné és Lapping Miklósné 1422 P. Béren cz Györgyné és László Istvánné 7 66 P. Tyarha Kató 342 P. Korainek Babi 886 P. Hepner Manci 7*35 P. Bálint Manci 6*48 P. Hepner Annus 22*57 P. Csics Gabriella 6 P. Szatzlauer Kató 9*55 P. Rosznáky Nelly 19*47 P. Márkus Baba 6*20 P. Rosznáky Edit 17*21 P. Huszár Gabi 2004 P. Divéky Kató 1217 P. Darvas Bözi 17*11 P. Riedl Baba 10*85 P. Huszár N. 7 95 P. Matus Magda 25*49 P. Antóny Baba 20*10 P. Kelin Valéria 18*64 P. Boros Klári 13*55 P. Hamza Magda 15*80 P. Iványi Kató és Etter Cudi 15*48 P. Farkas Buci és Dvoracsek Kató 14*97 P. Lapping Eta és Kovács Baba 18 26 Pelczmann Dusi és Iványi Gabi 31-10 P. Szabó Mici és Kovács Edit 25 91 P. Pázmány Babi 23 75 P. Ismeretlen gyűjtő 4 95 P. Egy budapesti gyűjtő 1266 P. Ismeretlen gyűjtő 1043 P. Ismeretlen gyűjtő 3*70 P. 14 cseh korona értéke 235 P. Adakoztak* még : dr. Serédi Jusztinián 50 P, Fökáptalan 100 P, Kereskedelmi és Iparbank 50 P, Marosi Ferenc és Fia cég 10 P, Schwach Sándor 50 P. A gyűjtés végösszege 802"35 P. A mentőegylet ezúton is hálás köszöntét fejezi ki úgy a nemeslelkű adakozóknak, mint a fáradhatatlan gyűjtőknek. MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMIUIW Hi van a Baross-utca csatornázásával ós rendezésével ? Néhány héttel lapunk szóvá tette a pályaudvar környékének csatornázásával és rendezésével kapcsolatos tiszti üdülőtelep csatornázásának kérdését. Közérdekű cikkünknek — amelyben a várost ért károsodásról emlékeztünk meg — egyelőre más eredménye nincsen, mint az, hogy a túlérzékeny városi főmérnök sajtópert indított a cikkíró ellen. Nem kívánjuk kétségbevonni bárkinek a jogát ahhoz, hogy — ha izlése úgy diktálja — mondvacsinált pereket indítson, azonban mégis az a szerény véleményünk, hogy a város főmérnökétől mi nem pereskedést, hanem égető műszaki feladatok jó megoldását várjuk. Elégedjék meg a főmérnök úr azokkal a perekkel, amelyeket mások indítottak a város ellen, még pedig azért, mert a műszaki hivatal nem állott a helyzet magaslatán. Illő szerénységgel most újra kérdezni bátorkodunk: mi lesz a halálsarokkal, az útrendezéssel és a csatornázással azon a környéken? Nagyon jó ismerjük az akadályokat, még azt is tudjuk, hogy a népjóléti minisztérium a felküldött terveket eddig még nem hagyta jóvá, de mégis talán nem vétünk a magas minisztérium ellen sem, ha azt kérdezzük, mit vétett ez a boldogtalan Esz* tergom, hogy fontos ügyeit ilyen kevés jóindulattal kezelik ottan ? Ahol felhőkarcolók terveit jóval rövidebb idő alatt tudták elkészíteni, ott egy piszlicsáré részletcsatornázási tervnek felülbírálására, vagy ha kell elkészítésére nem lett volna hat hónap elég ? Elmélkedés okából még csak arra akarunk rámutatni, hogy Esztergom közönsége sokkal sürgősebben intézte el azt a kérelmet, midőn a társadalombiztosító építendő székháza számára — dacára szegénységünknek — nagyon értékes ingyentelket helyezett kilátásba. Nagyon kérjük az országgyűlési képviselő urat, szíveskedjék ezt a jajszavunkat a miniszter úrhoz eljuttatni. HÍREK Esztergom nagy bűcsújáróhely lehet Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából, ahová az ország egész népe elzarándokol, ha mi is azon leszünk. Nagy boldogasszony napját maga Szent István király avatta nemzeti ünneppé, amikor Székesfehérváron azt az egyházi és világi előkelőségekkel és az ország minden részéből odasereglett magyarsággal minden évben a legnagyobb fénnyel ülte meg és utána törvénykezési napokat tartott. Ez a szokás utódai alatt, Szent László és Kálmán királyok idejében is meg volt. Szent István király emlékét is méltón ülhetjük meg Nagyboldogaszszonykor. Mert a II. Szilveszter pápa által küldött szent Koronával ezen a napon volt az első király-koronázás ; a szent király ezen a napon ajánlotta fel országát az Istenanyának és ő ezen a napon fejezte be földi áldásos életét. Országunk dicső nagyjai: Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéinek, a Patrona Hungáriáé szobrának és a magyar államiság jelvényeinek körülhordozásával adunk kifejezést e nemzeti ünnep sokszoros jelentőségének. De van még más is, értékesebb a bazilikái kincstár összes drágaságainál, ami Esztergomot az ország egyik legnagyobb búcsújáró-helyévó teheti. És ez nem más, mint a Bakácskápolnában lévő kegykép. Szűz Mária fára festett képe az, karján a kis Jézussal. Alatta az oltár tabernákulumában trónoló Isten osztja áldásait mindazokra, akik a Szűzanya oltalmát kérik. Számtalan csodás imameghallgattatás és gyógyulás történt már e kegyhelyen, ha igaz hittel és bizalommal fordultak az Istenanyához. A bizanti-stílben vastag fára festett, görög betűkkel ellátott kegykép eredete ősrégi; az még a régi SzentAdalbert bazilikának volt egyik ékessége. A régi bazilika a törökök ostroma alatt 1543-ban, de még inkább 1594-ben rommá vált, abból csak a mecsetül használt Bakács-kápolna maradt meg. A törökök eltakarodása után, a XVIII. század elején Barkóczy Ferenc primás székhelyének Nagyszombatból Esztergomba való visszatétele és egy új bazilika építése fölött gondolkozhatott. A vár talajegyenlitési munkálatai alkalmával a romok között találták meg a kegyképet, teljesen ép állapotban, ami akkor a város lakossága körében nagy szenzációt keltett. Báró Schuknecht Miksa akkori várparancsnok a képet 1728-ban ünnepélyesen a Bakács-kápolnába helyeztette el és alapítványt is tett, hogy ott minden szombaton és vasárnap délután a Szűzanya lauretomi litániája mondassák el. Otóda, Erős Ádám várparancsnok, a kegykép alakjainak ruháit szinezüsttel vonatta be. Amikor a Bakács-kápolnát jelenlegi helyén újból összeállították, illetve a bazilikába beépítették, Rudnay Sándor hercegprimás a kegyképet aranykoronával látta el és 1824. év június 7-én személyesen a kápolna oltára fölé helyezte el; oda, ahol ma van. Az esztergomi nép a „várbeli Szűz Máriát" minden időben nagy tiszteletben tartotta. A kegykép hű mása sok házban megvan és drága ereklyeként őrzik azt a jámbor családok. Az Istenanya mindenkor készsé ges örömmel fogadja a hozzáfordulókat. De még inkább az ő dicső mennybevitele napján, Nagyboldogasszonykor, Esztergom legnagyobb és legszebb ünnepén. Huszonhatosok ajándéka a hercegprímásnak. Esztergom volt háziezrede, a cs. és kir. 26. gyalogezred ezidei emlékünnepük alkalmából dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimásnak, ki az ezrednek a háborús években tábori papja volt, egy művészi kivitelű miseruhát ajánlottak fel. A miseruha piros arany selyembrokátból készült, melynek hátsó részén piros-fehér-zöld színezésben mezőkövesdi hímzésű kereszt közepén Szent Benedek képe van gyönyörű kézimunkában kihimezve. A miseruha belsejét a következő felirattal látták el: „Őeminenciája dr. Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros-hercegprímásnak hódolattal felajánlják a volt 26. gyalogezrednek, mint Esztergom háziezredének tagjai. A kézimunkát készítették Grumán Lászlónó ós Virág Anna úrhölgyek." Kinevezés. Gróf Klebeisberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Sternberg József közalapítványi Ügyigazgatósági fogalmazót a IX. fizetési osztály harmadik fokozatába nevezte ki. A magyar barát spanyol főpap Esztergomban. Ma, vasárnap — mint már megírtuk — Don Antonio Sancho spanyol pálmai nagyprépost, egy nagyobb zarándokcsapat kíséretében dr. Hász István tábori püspök vezetésével, külön hajón városunkba érkezik. Ezúttal ismét tisztelegni fog a zarándokcsapattal együtt dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprim ásnál. Madarász István dr. kinevezése. Klebeisberg Kuno gróf vallásos közoktatásügyi miniszter a magyar katholikus egyházi javadalmak feletti vagyonfelügyeleti hatáskörében a szatmári székeskáptalan javadalmához tartozó magyarországi összes ingatlan ja vaknak és ezek tartozékainak közigazgatási zár alá vételét elrendelte és vagyonkezelő zárgondnokká Madarász István dr. címzetes apát, miniszteri tanácsost, a bud ap est-lipótvárosi Szt. István bazilika volt plébánosát nevezte ki.