Esztergom és Vidéke, 1929

1929-08-01 / 57.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Egy fillért se adjunk a cseheknek. Pecha Vencel cseh kém, aki cseh vasúti tisztviselőként tel jesített szolgálatot a magyar te rületen lévő hidasnémeti-i határállomáson, mint ismeretes, a a pénztári teendőkön kivül kémkedést folytatott. Rajtacsípték és lefülelték. Ebből az esetből kifolyólag a csehek nyiltan kifejezést adtak annak a gyűlő létnek, amellyel irántunk, magyarok iránt viseltetnek. Pecha letartóztatását felhasználták arra is, hogy minket megfélemlítsenek. Azt hitték, hogy egy kém miatt a fellármázott európai közvélemény és az antanthatal mak nyomban eltörlik Magyar országot a térképről. Sőt a csehek mozgósítottak is, abban a reményben, hogy a csonka Magyarország megszállására engedélyt és katonai segédkezést kapnak. Nagy csalódás érte a hetvenkedő cseheket. Nemhogy nem kaptak az antant részéről hozzájárulást ujabb, aljas országrablási terveikhez, hanem megsúgták nekik, hogy nincs igazuk és maradjanak veszteg, békességben. A csehek még azt is kénytelenek voltak megállapítani, hogy nagy handabandázásukra rá sem hederítünk. Igazunk tudatában nyugodtan néztük a nagy cseh lármázást és tűzkiabálást. De a csehek látták nagy kárát a vasúti forgalom megszakításának. Ezt a cseh államvasutak igazgatósága nyiltan be is ismerte. Ebből viszont mi láthajuk,. hogy mennyire pénzeltük eddig a bennünket oly nagyon gyűlölő cseheket. Sok keservesen megkeresett pengő vándorolt ki gépek, ruházati cikkek fejében és fürdőzés címén Csehországba! Nekünk tehát ki kell adni a jelszót, hogy: „egy fillért se adjunk a cseheknek!" Erre egyébként már van követendő példa. Csanád-Arad-Torontál egyelőre egyesített vármegyék legutóbb tartott törvényhatósági közgyűlésén egy ívet köröztek, amelyet már a megyei közélet 117 kiválósága aláírt. Az ív érdekes szövege a következő : „Kötelező nyilatkozat. Alulírott magyar becsületszavamra fogadom, hogy 'semmiféle cseh származású iparcikket nem vá sárolok, a kereskedőtől vásárlás előtt megkívánom, hogy szavahihetően igazolja, hogy a vásárlandó árúcikk nem cseh száímazású. Cseh fürdőhelyekre nem megyek. Egyszóval rajta leszek, hogy a csehek tőlem és általam egyetlen fillért se kap hassanak. Ugyancsak mindent megteszek, hogy családom tagjai és barátaim is hasonlóképen cselekedjenek.f Ezt az ívet elsőnek a megyék alispánja irta alá. Haza fias dolog lenne, ha ezt a példát mi, itt a cseh szomszéd ságban, követnénk. Mert ez az egyetlen fegyverünk, amellyel a pimaszkodó csehek nagy handabandázó kedvét végérvényesen le lehetne hűteni. Tehát fogjanak össze a jó hazafiak és kövessék a csanádi példát. mmßmmmmmmmmmmmm Európai Unió. Azok a diplomaták, akik 1914. előtt udvarias mosoly mögé rejették ádáz gyűlöletüket és szőtték a hábo rúnák rettenetes hálóját, amikor magukbaszállva önvallomást tesznek, kivétel nélkül visszacsinálnák a dolgot. Mellüket verve, hamut hintenének fejükre és ha visszafelé is lehetne csinálni a világfolyását, nem sülne el most a szerajevoi ünnepélyen a felbiztatott kézbe adott pisztoly. Az a néhány lövés, mely kioltotta a trónörököspár életét, felrobbantotta Európa lőporos hordóját s ma a legyőzött és a győző egyformán nyög a háborúokozta romok alatt. Egyik másik háborús államban ha látszólag van is valamelyes gazdasági jólét az nagyon messze van attól, amit hasonló energiával háború nélkül tudott volna magának az elmúlt másfélévtized alatt biztosítani. A gazdaságilag erős monarchia széthullott, támadt belőle egy önálló állam a Cseh-Szlovákia, kiegészítést nyert Románia, összekeverték a vizet az olajjal és megalkották a nagy Jugoszláviát és hogy az élősködő Ausztriának ne fájjon nagyon a déli operáció, kapott Magyarország nyugati részéből egy darabot. Független lett Lengyelország és visszacsatolták Elszászt. Felébresztették a kapitalista államok szunnyadó ellenságét a bolsevizmust, mely elnyelte Európa piaca elől Oroszországot. Cseh-Szlovákia nemcsak névszerint, hanem geograflailag is két részből áll: a Morva folyó és Kiskárpátokon tuli és innenső részből. A két rész minden politikai hazugság dacára sem akar egy faj lenni, sőt a nagy felszabadító mámor eloszlásával az innenső rész kezd ellensége lenni a túlsónak. Amig a „felszabadítás" előtt a felvidék iparilag virágzó országrész volt, az ottani nagy gyárüzemek és a magyar síkság biztos megélhetést nyújtott a népnek, addig ma a megélhetés a lehető legrosszabb. A cseh politika megvédendő a cseh ipart, tönkre tette a felvidék virágzó iparát. Üzem nélkül állanak sok helyen a felvidéki gyárak. A csehek eme romboló politikáját is meg lehet érteni, ha tudjuk azt, hogy a régi cseh gyáriparnak meg kell küzdenie a hatalmas német iparral és e mellett biztos fogyasztópiaca sincs. Természetes folyamata a cseh ipar pangásának az, hogy pénzügyileg sem állhat oly biztos alapon, milyenre egy államnak szüksége van a világgazdasági harcában. A súlyos pénzügyi problémákhoz járul ezenkívül az összekevert nemzetségek nyugtalankodása, részint politikai elnyomatásuk, részint pedig gazdasági válságuk miatt. Mindeme bajokat még megtetézi az állam rendszertelen fegyverkezése is, ami n^gy súllyal nehezedik a zilált államháztartásra. Ausztria pénzügyi és gazdasági helyzete egy nunciával sem jobb a Cseh Szlovák köztársaság helyzeténél. Az anschluss kérdés egyedüli pénzverdéjük. Románia tönkretette Erdély gazdasági életét, anélkül, hogy regát Románián segitett volna. Kölcsönkisórletei egymásután csődöt mondanak. Beszarábiával rendkívül nehéz darab földet kapott. Csak ennek megtartása olyan katonai terheket ró az államra, melyek sehogy sem állanak arányban Románia gazdasági életével és amellett állandóan belső válsá gokkal kell megküzdenie. Jugoszlávia szintén állandó belső küzdelemben él, de emellett szomszédjai is nyugtalanítják. Amilyen arányban megnövesztették Szerbiát, olyan arányban leromlott az ország pénzügyi helyzete. A fegyverkezés szintén hatalmas adószedője az államháztartásnak. Németország, mely irtózatos pénzügyi krízisen ment keresztül, minden jóvátétel és megszállás dacára is Európa gazdasági piacán talán legjobban áll. A nagy, német termelő erő, ha egy darabig meg is volt bénítva, csakhamar magához jött, de éppen ebben rejlik Cseh-Szlovákia és Lengyelország ipari válságának igazi titka. Megcsonkított szerencsétlen hazánk súlyos gazdasági helyzete annyira ismeretes mindnyájunk előtt, hogy arról irni felesleges, de mint KeletEurópa gazdasági őrse fontos szerepünk van a kontinens gazdasági életében. A nyugati győző államok közvetlen adófizetőivé váltak Amerikának. A háború alatt kaptak ugyan hatalmas segítséget a tengeren túlról, de csak azért, mert Amerika az európai harctereken már az adóst védte, hogy pénzéhez juthasson. Győző nyugati államok minden aranya átvándorolt Amerikába és hosszú ideig kénytelenek lesznek az aránylag kevés amerikai kiontott vért, aránytalan mennyiségű európai arannyal megfizetni. A remélt jóvátétek valahogyan összezsugorodtak, a gazdasági kapcsolatok nehézkesek egész Kelet Európa kikapcsolódott a kontinens produktív gazdasági életéből és ezáltal az általános rossz európai gazdasági életbe tág teret nyitott az amerikai termékek inváziójának. Mind ezeket pedig összefoglalva arra az eredményre jutunk, hogy a lehető legjobb úton haladunk Európa csődje felé. Ha Európa nagyhatalmai még tovább folytatják esztelen, öngyilkos politikájukat, tovább is ragaszkodnak a tudatlanság minden jellegét magánviselő békeszerződésekhez, ha tovább szítják az elégedetlenséget, kulturátlan népeknek vetnek alá kulturáltakat, támogatnak konszolidált állami életet képtelen élő népeket, Európa Amerika gyarmatává fog sülyedni. Egész bizonyos, ezek a súlyos problémák vetették felszinre az európai Unió eszméjét, hogy azonban az eszmét meg is lehessen valósítani, ahhoz megérteném, becsülésen és nem fegyvereken nyugvó európai békére van szükség, ami pedig ma nincs. Ki kell egyensúlyozni KeletEurópát a Duna medencéjével, mert amig mindeme feltételek nincsenek meg, az európai Unió — utópia. N-o. A tisztes kereskedelem, ha áruját hirdeti annak csak a valóságot szabad tartalmazni. Ezt a célt szolgálja a megbízhatóságáról közismert Weisz Mór posztóáruháza, amikor mai hirdetésében felhalmozott nyári áruját, hogy jövőre vissza ne maradjon, még a budapesti reklámáraknál is előnyösebbsn, másszóval szinte tékozló árban hozza forgalomba, melyek a kirakatban is megtekinthetők. Plissé, guvré, hiába, Keménynél páratlan. ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- T% I 1 , I r , I Esztergom, Széchenyi-tér . . köző. konyha- és kenyérruha, V*QXP^VWCXIÁ üli I äQ7lflffSIS 16. sz. (Saját ház.) Telerfe<í*7l CZAI/nit abrosz (nagyban és kicsinyben) • vlU£.ll ICU II I 1.CUI&IUI ICU fonszám 135. Házi kenFICULL MAPUVU 11 iegjutányosabban beszerezhető aM

^

WBMHMWMMMMaMHMMMMnMMaMM der szövésre elfogadtatik