Esztergom és Vidéke, 1929

1929-07-21 / 54.szám

Ez a cél, — a szebb ós gazdagabb élet — minden kultúra igazi célja melyet a lehetőség szerint előmozdítanunk mindnyájunknak emberi kötelessége, a pedagógusnak pedig mindnyájunk által nagyrabecsülendő hivatása. Dr. Lacaa István. mmmmmmmmmmmmmmm A magyar szabadságharc esztergomi emléktáblái. i. A Hadtörténelmi Múzeum megkeresést intézett a városhoz és a vármegyéhez, hogy emléktáblákkal jelölje meg a magyar szabadságharc itteni eseményeit, még pedig nem csak az ütközetek helyeit, hanem azon helyeket is, ahol a magyar hadsereg hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott, ahol átvonult, ahol a vezérek megszálltak, ahol fontosabb intézkedések születtek és a szabadságharc történetének egy-egy moz zanata lejátszódott. Dr. Antony Béla polgármester e tárgyban az „Esztergom-vidéki Ré gészeti és Történelmi Társulat"-tói kért javaslatot, amelyet Sinka Ferenc Pál társulati igazgató a napokban terjesztett be a városhoz. A kimerítő javaslatot a következőkben ismertetjük : Bennünket esztergomiakat a nemzeti önvédelem ideje alatt csupán a városunkban vagy közelében történt események érdekelvén, ezek között Esztergomtól nem nagyon távol a barsvármegyei Nagysallő mellett 1849. év április 19-én vívott nagy ütközet és 1849. év április 20 án a túlsó járásban lévő Kéméndnél vívott csata volnának azok, amelyek maradandóbb emléket érdemelnek. Nagysallónál Klapka, Damjanich, Pöltenberg, Nagy Sándor és Gáspár András magyar hadvezérek hősi honvédcsapatai arattak nagy diadalt Wohlgemuth tábornok összevont osztrák hada fölött. Kéméndnél Gáspár András magyar serege verte Wyss osztrák dandárát. örömmel említhetjük fel, hogy e két kiváló eseményt elődeink már 1861-ben megörökítették, amikor az észtergom-szentgyörgymezöi Honvédtemetőben lévő monumentális kő emléket felállítottak. Az ott lévő tömegsírokban többnyire a Nagysalló nál és Kéméndnél elesett honvédek nyugosznak. A hősi halottak nagyrészét hajókon hozták át a Dunán, azért temették el a folyam közeié ben. Másrésze a kanonoki épületekben berendezett tábori kórházakban halt meg, ahová még az iménti ütközetekből, másrészt Buda és Komárom ostromából vagy a csallóközi csatából megsebesülve kerültek. A magyar nagylelkűség Honvédtemetőben a 604 honvéddel együtt temette el az ütközetben megsebesült, Esztergomban ápolt és meghalt 175 osztrák katonát is. A Honvédtemetőben nyugosznak továbbá az élete utolsó napjait Garamkövesden leélt vitéz magyar tábornok, Bátori'Schultz Bódog és a szabadságharc ideje alatt Esztergomvármegye volt kormánybiztosa szenkvici Palkovics Károly, á nemzeti ügy mellett mindvégig példásan kitartott hazafi is. Ekkép a kegyelet által megszentelt eme helyen már megörökítve találjuk mindazt, ami a nemzeti önvédelemmel tárgyi vagy személyi összefüggésben bennünket legközelebbről érdekelnek. Fájó érzéssel gondolunk azonban a Honvédtemetőben néhány évvel ezelőtt végbevitt ama pusztításra, amely vándál módon a Palkovics Károly volt 48-as magyar kormány biztos számára emelt síremléket a legszebb díszeitől: a bronz rabbilincstől, feliratos érctáblától és pálmaágtól fosztotta meg E kegyeletet mólyen sértő tettre igazi magyar ember nem, csak valamely elvetemült gonosztevő vetemedhetett. Nem tartjuk azt a bosszú művének sem, hanem inkább a közelmúlt nehéz idők ércinségének, valószínűleg egy durvalelkű cigány-kovács fosztogatásának. A hatóságra hárul a feladat, hogy az ily vandalizmus megismétlődése megakadályoztassék. Éppen azért javasoljuk, hogy a város közönsége Palkovics Károly síremlékére ezen hiányzó díszeket újból készíttesse el és rakassa fe), a Honvédtemető állandó őrzése és gondozása pedig, a városi gazdasági hivatal felügyelete mellett, egy mezőőr kötelességévé tétessék, akinek számára közvetlenül a Honvédtemető tövében egy kis pásztorkunyhó építtetnék. Az 1848—49-es idők emlékeinek megörökítése, illetve megőrzése céljából ez lenne az első és legfőbb teendő. Van azonban egyéb is, ami megörökítésre érdemes. Ilyen az akkori idők két vezéregyéniségének : gróf Széchenyi 1st vannak és Kossuth Lijosnak Esztergomban való tartózkodása, illetve egy-egy éjjel törtónt megszállása. Gróf Széchenyi István Buda felől 1848. év szept. 5 én kocsin érkezett orvosával Esztergomba, hogy innen másnap hajón folytassa tovább útját Bécs felé. Ennél sokkal emlékezetesebb és nagyobb mozgalmat keltő esemény volt Kossuth Lajos ittléte, aki 1S48. év október 10 én, egy borús őszi napon, este 6 órakor érkezett egy honvéddandár kíséretében Esztergomba. A régi magyar agenciánál hajóból kiszállott nemzetvezérét, Palkovics Károllyal ós Besze Jánossal az élén, az esztergomi nemzetőrök és lakosság nagy örömmel fogadták és égő fáklyákkal kisérték a Fürdő-szállóba. Vele jött 1500 emberből álló dandár a városban nyert elszállásolást, és a honvédeket a lakosság megvendégelte. Megérkezése után Kossuth Lajos a szállóban a megyei és városi nemzetőrségek parancsnokaival és a tiszt viselőkkel megbeszélést tartott, mi közben fogadta a nála tisztelgő főkáptalani tagokat is. A nép sűrűn vette körül a szállót, lelkesen éltette a haza atyját és helyéről akkor sem mozdult, amikor az eső megeredt. És ekkor született meg az esztergomi nép ajkán a Kossuthnóta eme rögtönzött strófája : „Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára. Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája! Éljen a magyar szabadsági Éljen a haza 1* Kossuth Lajos másnap, október 9-én d. e. 9 órakor folytatta útját Komárom felé dandárával, amelyhez 800 esztergomi nemzetőr is csatlakozott. A szabadságharc két vezéregyéniségének emez esztergomi látogatását megörökítő márványtábla a Fürdőszálloda Ferenc József-úti bejárója fölött lenne elhelyezhető és ennek elkészítését úgy véljük, a szálló jelenlegi tulajdonosa, az Esztergomi Takarókpénztár szívesen vállalja. (Folytatjuk.) Plissé, guvré, hiába, Keménynél páratlan. A nyári hónapokban minden negyedik-ötödik csecsemő meghal. Ennek oka az, hogy az anyák nem megfelelő gondozásban, de különösen helytelen táplálásban részesitik csecsemőiket. Ezért fordult most az Országos Stefánia Szövetség az alábbi jótanácsokkal a magyar anyákhoz : 1. Sohase válasszátok el nyáron csecsemőiteket. 2. A nem szoptatott csecsemők étkének elkészítésére mindig megbízható tejet vegyetek. 3. A friss tejet tiszta, sűrű szűrőn szűrjétek ál és tiszta helyen tartsátok. 4. A csecsemő táplálókát gondosan úgy készítsétek el, ahogy azt az orvos elrendelte. 5. A táplálékot mindig pontos időben és az orvos által előirt mennyiségben adjátok. 6 Mielőtt azt a csecsemővel megetetnétek, kóstoljátok meg. összement, savanyú, sár ja, vagy bűzös tejet ne adjatok neki. 7. Óvjátok csecsemőiteket a tűző napsugártól. 8. Nappal inkább hűvös szobában, vagy árnyékos helyen tartsátok és estefelé, ha már kicsit lehűlt a levegő, vigyétek őt a szabadba. 9. Minél melegebb az idő, annál lengébben öltöztessétek a csecsemőt. 10. Óvjátok úgy őt, mint táplálókát a legyektől. Akármilyen csekély rendellenességet láttok csecsemőiteknél, azonnal vigyétek orvoshoz. Amilyen könnyű a bajnak kezdetén elejét venni, éppen olyan nehéz az elhanyagolt bajt gyógyítani 1 Úszóink a székesfehérvári kerületi versenyen. Mult vasárnap rendezte a Székes fehérvári T. C. az északnyugati kerületi bajnoki úszóversenyt, melyen úszóink is résztvettek. Az úszóversenyt megelőzőleg közgyűlés volt, melyen a MUSZ határozata alapján megalakult az Északnyugati-kerület, melybe a régi kerületi beosztás megszűnésével tiz egyesület tartozik. Az ujabb kerületi beosztás célozza a vidék úszóinak fejlődési lehetőségét, amennyiben tágabb keretbe tartozva nagyobb alkalmuk nyílik, hogy versenyeiken a rivalizálás alapján országos viszonylatú eredményeket érhessenek el. A közgyűlés megválasztotta a kerület tisztikarát, melybe közfelkiáltással beválasztotta dr. Brenner Antal városi főjegyzőnket társelnöknek, Prommer Ferenc h. főszámvevőt ellenőrnek, tanácstag lett Kőhalmy László úszószakosztály vezető. A délutáni verseny elé nagy érdeklődéssel nézett Székesfehérvár s különösen a dísztribün szépszámú előkelő közönséggel telt meg. A versenyt különösen a kerületi rekordok megdöntése miatt várták izgatottsággal. A százméteres gyorsúszást Székely András Tatabánya nyerte 1 p. 0 mp.-el s megszületett az első kerületi rekord. Második lett Starkbauer József esztergomi MESE. Ugyancsak második lett Fischof György a 100 m-es hátúszásban ós Weiter F. Fischoff Gy. Starkbauer J. összeállítású 3x100 m-es vegyesstafétánk. Weiter Károly indult az 50 m-es legénységi úszásban és jó idővel első is lett. A hölgyszámokban országos hirű úszónk Nemes Ilus komoly ellenfelek nélkül indult a 100 m-es hölgyhátúszásban és 1 p. és 39 6 mp-el új kerületi rekordot állított fel. Az országos bajnokságokban vidéki ellenfele nem lesz s így végleg megnyeri az idén harmadszori induásával a Schöberl egyéni vándordíjat. Indult még Starkbauer a a 400 m-es gyorúszásban és harmadik helyezése biztatás, hogy kellő tréninggel respektábilis eredményt fog elérni. Az úszószakosztály ma az országos ifjúsági bajnokságokra starthoz állítja Wassel, Vermes, Kemény triót biztató tréningeredmények után Vermes és Kemény titkos favoritja vagy a 100 m-es gyors vagy a 100 m-es hátuszásnak. Wassel helyezése a 200 m-es mellúszásban elegendő lesz, hogy szorgalmas munkája után még Írhatunk róla. HÍREK Országszerte folyik még az aratás és amily aggodalommal töltötte el a lelkeket a tél szibériai hidege és szokatlan hosszú tartama, oly öröm váltja fel az aggodalom helyét, mert áldó napfény és áldó esők következtek a szorgalmas kezek munkájának és a magyar gazdáknak ismét bőséges aratást engedett Isten áldó kegyelme. És nemcsak mennyiségileg elégíti ki a bízó reményeket az idei termés, minőségileg is elsőrendűt produkálunk, úgy hogy búzánk értéke nemzetközi viszonylatban lényegesen emelkedett. Csak arról van immár szó, hogy az értékesítésben ne legyenek nehézségek, hogy gabonánkat jó árért lehessen elhelyezni. És ha e téren nem szabad felednünk azt, hogy a buza árát ma már Amerikából dirigálják, másrészt bizonyos az is, hogy a körülöttünk- összeszövetkezett államok gazdasági tényezőinek rosszindulatú spekulációjára is számítani lehet. Hogy kormányunk is számolt vele, bizonyítja az a félhivatalos nyilatkozat, mely szerint semmi szín alatt nem fogja engedni, hogy a magyar buza ára a csikágói paritás alá süly edjen. Ennek az elsősorban agrikultúr államnak vitális érdeke az, hogy terményei minél jobban legyenek értékesíthetők, hogy pénz jöjjön be hozzánk, hogy a magyar közgazdaság vérkeringése ismét erővel teljesebben idulhasson meg. Tarifális kedvezmények fogják lehetővé tenni, hogy a magyar gabona a háború után részben elvesztett piacait újból megszerezhesse. Bizonyára megteszi e téren a magyar gabonakereskedelem is a maga kötelességét. Csak minden tényező harmonikus együttműködésével lehet elérni azt, hogy az idei aratás áldásai nyomán jobb napok virradjanak hazánk munkás népére. Dr. Serédi Jusztinián bibornokhercegprímás, ki több napot Röj tökön töltött, ma, vasárnap érkezik haza székhelyére dr. Meszlényi Zoltán pápai kamarás, érseki titkár kíséretében. Megbízatás. A m. kir. földművelésügyi miniszter a gazdasági földmunkások és cselédek munkaszerződéséből származó vitás ügyekben ingyenes jogi tanácsadással dr. Kőmíves László ügyvádat bízta meg. Poroszszén csépléshez legolcsóbb Demény Gyulánál