Esztergom és Vidéke, 1929

1929-07-14 / 52.szám

1929.~július 14. ESZTERGOM ét VIDÉKE. 3 ran adott kifejezést. A szociális kérdésről s ebben a papság feladatáról 1894-től sokat irt. És ha őt, aki 30 évvel megelőzte korát, követik, ma súlyosabb keresztény tartalma, ereje és hatása lenne a keresztény sujtás alatt szereplő úgynevezett keresztény politikai mozgalmaknak is. Másodsorban Prohászka Ottokár a keresztény közéleti megújhodást egy tőle leglelkesebben kezelt lelki munkától: az intelligencia s főkép a férfivilág mélyen járó pasztorációjától tette függővé. Prohászka az intelligens emberfiában össze akarta kötni a földet az éggel, hogy az megtanulja a „magasságok felé" haladást és ezzel megtalálja s egyben lelki világává tegye a „Dominus Jesus"-t. Ezt segítették elő lelkigyakorlatai s konferenciái is. Nehéz munka volt. Intelligenciánk s általában a férfivilág át volt szőve, itatva az Egyházat, a krisztusi hitet lekicsinylő szellemmel. Sajtó, irodalom nagyrésze szolgálatában állott a keresztény katholikus irányzatot leépítő irányzatnak. És intelligenciánk, férfivilágunk nagyrésze ennek hatása alatt állott. De Prohászka Ottokár azért nekivágott szava s tolla bámulatos, szinte izzó erejével. Nem ijedt meg az ellenáramlattól. Aki a rázkódtatásokat kerüli, aki csak tessék-lássék módjára dolgozik, az megújhodásra másokat se rázhat fel. Minden indítás, alkotás és teremtés egyben rázkódás és rázkódtatás. És Prohászka Ottokár, csakhogy minél nagyobb művészettel kiformálhassa az emberleiket, a küzdelemben nem tette le vésőjét, hanem azt mint valami kardot forgatta. Mindezt feddhetlen szentéletű papi élete, nagy hitvalló hite, az ember iránt való mély szeretete csak elősegítette. Ezek nélkül hatása is félmunka lett volna. Amit beszélt, azt életével is igazolta. Abba a lelki dermedtségbe, amelybe férfivilágunk merült, Prohászka Ottokár riadója hozta meg a felrázást. Harmadsorban Prohászka Ottokár szivéhez nőtt a keresztény sajtónak, a hirlapírásnak tartalmi és anyagi megerősödése. A negy lélek éleslátásával néz végig közéletünkön s látja, hogy az ébresztés, a hangulatkeltés leghatalmasabb gyakorlati eszköze a színvonalon álló sajtó. Ez mozdítja elő a nemzeti önismeretet, ébresztője a közélet éberségének, természetesen jobbra, vagy balra, amilyen világnézetű a sajtó. Prohászka Ottokár mint hírlapíró meggyőződéses s bátor tollú hírlapíró volt. A körülötte csoportosult gárdát is erre nevelte, feltéve természetesen, hogy az a publicista hírlapíró kritikáját és álláspontját alátámasztani tudja. Ha végig tanulmányozzuk a keresztény sajtót, látjuk, hngy a mult század 90-es éveitől, dacára a politikai hatalomtól való mellőzésnek, nem opportunista, hanem gerinces és puritán volt. Maga Prohászka Ottokár is leplezetlenül és energikusan mutatott rá bajainkra, sőt bűneinkre is. Még a papi oldalon történt politikai eltévelyedésre is mintegy bíróilag mutatott rá. A copfos és haladni nem akaró rendszer visszaéléséit károsnak tartotta a lelki megújulásra. Ebben a szellemben élve, szerette, ha a keresztény hírlapíró nem tántorodik meg az elvek bátor megváltásában és nem ragadja el se a méltóság, se a politikai hatalom fénycsóvája. Azt vallotta, hogy a kath. sajtó publicistájának hivatása Krisztus tanításából csinálni törvényt, nem pedig élni a dekadens politikai rendszerből. Evvel kapcsolatban természetesen alapvető követelésnek tartotta, hogy aki irányít, mint a publicista hírlapíró, annak á napirenden lévő ügyben áttekintő, nyomozó és informáló tudással kell \ bírnia, hogy jártassága a kérdéses tárgyban kitűnjék. Csakis igy tud a publicista reformeszméket, újjáalakító gondolatokat a közéletbe bevinni, s azokat megérthetővé tenni. Ilyen felkészültséggel sokszor egy-egy nagyobb kaliberű s vezérlő újságcikk több gyakorlati értéket visz be a közéletbe, mint akárhány tudományos munka. 'Hisz aki ismeri a magyar politikai s egyházi közélet ujabb korszakbeli történetét, annak tudnia kell, hogy hivatásos hírlapírók az ő irányító cikkeikkel voltak alapvető átalakítói Magyarország modern államfejlődésének s vittek bele uj akkordokat az egyházi felfogásba is. Ezért Prokászka Ottokár mindig magasra értékelte a hivatásos publicisztikai újságírót és azon dolgozott, hogy annak súlya legyen, mint olyannak, akitől függ a kath. sajtó tekintélye s lendületre való jutása. Amit a Pázmány Egyesület 1917 iki közgyűlésén mondott az örökös törvénye le het a kath. hírlapíró hivatásának. „Kath. sajtónk — mondotta — magasan lobogtatta a keresztény és nemzeti elv zászlóját, szította a harcias nemzetben a hazaszeretetet gyű 1 öl köd és nélkül; szolgálta a népérdeket a hatalom tömjénezése nélkül; védte az igazságot, sápok és hadinyereségek nélkül." Ezen kijelentés hűséget jelentett azon elvekhez, melyeket korábban, a küzdő hírlapíró helyzetében is vallott. A kath. sajtó munkájában susogni, felezni, himezni-hámozni mit sem ér. Clama I ne cesses 1 — mondotta sokszor. A három nagy munkakör: a szociális m

us, a férfivilág s az intelligencia lelki pasztorációja ós a hirlapírás volt a tengelye Prohászka Ottokár közéleti tevékenységének. Követ kőre rakott, hogy a pilléreket emelje. Hogy el ne mázolódjék bennük Krisztus képe, hogy ne legyünk rokkantjai, vagy nomádjai a keresztény közéletnek, tegyünk fogadalmat Ottokár püspök tanítására, hogy : nem, nem, sohal El nem felejtjük azokat és nem adjuk fel. Ezzel fogjuk bátor lélekkel előmozdítani az igazi magyar feltámadást. Keményfy K, D. Esztergom város új választókerületeinek beosztása. Az alábbi két kerületbe beosztott utcák szavazói válsztják a törvényhatósági bizottsági tagokat és a képviselőtestületi tagokat. I. kerület. Ezen választókerület választ a törvényhatósági bizottságba 4 rendes és 2 póttagot, a városi képviselőtestületbe pedig 18 rendes és 5 póttagot. A választókerületbe a következő utcák szavazó polgárai tartoznak: Alsószérű-sor, Árok-utca, Majorutca 1—25-ig a páralan, 2—24-ig a páros és 25. számon felül minden szám, Jókai-, Hóviz-, Szent Lőrincutcák, Sziget-köz, Plébánia-, Deák-, Csernoch-, Horánszky-, IV. Béla király-, Bottyán-utcák, Széchenyi-tér, Rákóczi tér, Rudnay-tér 1—3. számig, Szent Anna-, Arany-, Magyar-, Sissay-, Simor-utca 1—63 ig a páratlan és 64 számtól az összes, Mária Terézia út 2—16-ig a páros számok, Malonyai-utca, Ferenc József-út, Szcitóvszky-út, Főszékesegyház-tér, Káptalan-tér, Pázmány-, Malom-utcák, Prímás-tér, Uri-, Szent János-utcák, Nagyduna-sétány, Gőzhajó-út, Mária Valéria-út, Gróf Majláth-út, Czuczor-, Dobozy-, Vár-, Hunyadi-, Kovács-, Bercsényi-, Fűzfa-, Balassa-, Kőrösy-, Sánc-, Szent György-utcák, Templom-tér, Iskola-, Bátori-Schulcz-, Árvaház-, Andrássy-, Barkóczy-utcák, Honvódtemető-út, Mező-út, Molnársor, Nagyduna sor, Palkovics-, Papnevelde-utcák, Szent Vendel-út és a szentgyörgymezői összes külsőségek. II. kerület. Ezen választókerület választ a törvényhatósági bizottságba 6 rendes és 3 póttagot, a városi képviselőtestületbe pedig 12 rendes és 3 póttagot. A választókerületbe a következő utcák szavazó polgárai tartoznak : Felsőszérű sor, Táti-út, Vámházutca, Dorogi-út, Villanytelep-, Kertész-, Tábor-, Erzsébet királyné, Árpád-, Kenderföld-, Laktanya-u, Kereszt-, Besze-, Rozália-, Kórház-, Pályaház-, Csarnok-, Petőfi-, Honvédutcák, Alsószérű-sor, Rudnay téren 1—3. szám kivételével, Major-utcában 2—23-ig a páros számok, Mária Terézia-utcában 2—16-ig a páros és azonfelül minden szám, Simor-utcában 2—62-ig a páros és azonfelül minden szám, Malonyai-utteában 1—3. szám kivételével, Német-utca, Ripária, Rákóczi-tér 1., 3. és 5. szám, az egész nagyvárosi külsőség, Akácfa-, Álmos-, Attila-, Battyhányi-, Galamb-, Madách-, Vörösmarty-, Rózsa-, Kölcsey-, Lépcső-, Könyök-, Kápolna-, Uj-, Kálvária-, Imaház-, Téglaház-, Szenttamás-, Hegytető-, Basa-, Nap-, Perc-, Bajnok-, Népkert-utcák és az összes szenttamási külsőség. Megszűnt az állatforgalmi adó, de drágább lett a marhalevél. Julius 1-ével életbelépett az állatforgalmiadó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmiadóra vonatkozó rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről szóló 1929. évi XXVIII. tc. és a pénzügyminiszternek ezen törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 86 000—928. sz. végrehajtási utasítása. A törvény, illetve végrehajtási utasítás július 1-ével megszünteti az állatforgalmi adót és ezáltal teljesen felszabadulnak az állatátruházások az eddigi súlyos adóteher alól és megszűnnek az adó szedésével járó vásári és piaci korlátozások. A hús-' forgalmi adókulcs ezzel szemben az eddigi 2% helyett 4*5 százalék, úgy hogy tulajdonkép a húsiparosok eddigi adóterhe egyáltalán nem csökken, mert a két százalék állatforgalmiadót ugyan a húsiparosok nem tartoznak fizetni, de ezzel szemben a húsforgalmi adó az eddigi 2 százalék helyett 4*5 százalék. A marhalevél illetéke lényegesen emelve lett és július hó 1-től a következő illetékek járnak : minden juh, kecske, továbbá félévesnél fiatalabb malac után 0*10 P, minden félévesnél idősebb hizottsertós után 0'60 P, minden kétévesnél fiatalabb ló, szarvasmarha, bivaly vagy szamár után 060 P, minden kétévesnél idősebb ló, szarvasmarha, vagy bivaly után 1 pengő. Szenttamás-hegy forrásai a Ferenc József-úton elöntéssel fenyegetnek néhány házat. Ferenc József-út hegynek támaszkodó oldalán néhány háztulajdonos panaszolja, hogy házaikba, pincéikbe víz hatol be. A panaszos háztulajdonosok egyik feltevése az volt, hogy a Rózsa-utcában lefektetett vízvezetéki cső megrepedt és az onnét szivárgó vizet kapják a panaszosok. Ez a feltevés azonban alap telannak bizonyult. Második feltevés szerint a víz szivárgását az okozza, hogy a vízvezetéki cső fektetése alkalmával Rózsa-utcában meglazittatott a talaj s így nyert a víz utat az alantabb fekvő házakba. Az egész Ugy már egyszer megjárta a közigazgatási bizottságot is, ahonnét kellő kivizsgálás céljából visszaadatott a városnak. Mult hétfőn kiszállt a győri kultúrmérnöki hivatal egyik szakmérnöke, a városi mérnök és dr. Sántha József városi tanácsnok. Már korábban történtek próba csőfeltárások, de a talajt 60 cm mélyen mindenütt száraznak találták. Hétfőn az utca legmélyebb pontján fekvő tűzcsapnál ástak, de szintén az előbbi eredményt nyerték. A vízvezeték tehát nem okozhatja a vízömlést. Megállapítást nyert, hogy a vízvezeték építése előtt is voltak már szivárgások. Az is tény, hogy pl. az egyik házban azelőtt többször kellett a pincéből vizet szivattyúztatni s ma a pince teljesen száraz. Valószínű tehát, hogy valami újabb geológiai elváltozás történt a hegy belsejében és ennek következtében ömlik a házakba a viz. Az egész ügy bizonyos bürokratikus folyamat következtében ismét az alispánhoz fog kerülni, aki újból a kultúrmérnöki hivatalt lesz kénytelen igénybe venni, de a víz addig is tovább fog folyni, talán még azután is. Porosz szobafűtőszén, koksz, garantált príma minőségben augusztusi szállításra, továbbá dorogi rostált diószén és aprított tűzifa fuvartételekben és kicsinyben mindenkor jutányosán beszerezhető: Loránd Sándor tűzifa- és szénkereskedőnél Csernoch János-úl 59. sz. Telefon 101.