Esztergom és Vidéke, 1929

1929-07-14 / 52.szám

Ötvenedik évfolyam, 52. szám Keresztény politikai és társadalmi lap Vasárnap, 1929 július 14 Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. BBSS SS 555855 5 Városi választásról. A közigazgatási új törvény szükségessé teszi úgy a tör­vényhatósági bizottsági tagok, valamint a városi képviselőtes­tület újjáalakítását. Ez utóbbi­nak felújítása bir városunk kö­zönsége előtt különös és köz­vetlen fontossággal. Sokszor kifejezésre juttatott óhaj jut tehát legközelebb megvalósulás stádiumába. Nem a nagyszámú képviselőtestületi tagoknak kie­gészítéséről van szó, hanem a teljes felújításról, még pedig jóval kevesebb számban az ed­diginél. Mindössze harminc választott és harminc virilis képviselő kezébe lesz letéve a város jövendő élete. Amíg a választók száma emelkedett, ad­dig csökkentette az új törvény a választottak számát, bizo­nyára az ügymenet megköny­nyítése szempontjából. Most, amikor az új városi választások előtt áll a város polgársága és minden egyes választó kezébe van letéve a város jövendő sorsa, mindenki­nek erkölcsi kötelessége komo­lyan gondolkozni a közjó mi­kénti előmozdítása felől. Félre kell tenni minden gyű­lölködést, osztályharcot, kicsi­nyes hiúságot, mert a város jövendő sorsáról, jólétéről, bol­dogulásáról, haladásáról, mind­nyájunk egymásbakapcsolódó gazdasági életéről van .szó. El kell hallgatnia éppen úgy a demagógiának, mint az üres szalmacséplésnek. Félre kell ál­lania minden egyéni érdeknek a nagy közös városi érdekkel szemben. Arra való, nyilt eszű, bíráló képességgel biró, jövőbe látó férfiaknak kell a város kép­viselőtestületébe kerülniök. Kép­viselve kell lennie a város ügyeinek intéző testületében a lakosság minden osztályának. Semmiesetre sem fog ártani, ha a polgárság már most hoz­zálát a szervezési munkához. A választási idő már tökéletes szervezetet találjon, nehogy meglepetések érjék a város kö­zönségét. A meglepetés nagyon könnyen hosszú időre kiható kárral járhat, ami megbéníthatja évtizedekre a város fejlődését. Semmi okunk sincs kételkedni a választó polgárok nagy több­ségének józanságában, ítélőké­pességében, városával szemben érzett jóindulatában, a helyes gazdasági könnyebbülésre való törekvésében. Kipróbált, egyéni súllyal biró férfiak vegyék kezükbe már most a választás ügyét. Szer­vezzék be a választókat úgy, hogy azok egységén sem a de­magógia, sem a megtévesztés, sem pedig az annyira szított osztálygyűlölet rést üthessen. N—o. A lélektani laboratórium és a cipőjavító műhely. A címbeli — nagyon is elütő — két dolgot nem én állítottam egy­más mellé, sem egymással szembe. Az előbbi az „Esztergom" tudósító­jának elmésségót dicséri, az utóbbi a városi közgyűlésen történt. A dolog rövid története az, hogy beadvánnyal fordultam a városi ta nácshoz, amelyben az általam fel­állítandó lélektani laboratórium és szakkönyvtár, valamint gyermek­tanulmányi múzeum céljaira a vá­ros közönségétől bizonyos évi szub­venció megszavazását kértem, ami­nek fejében a laboratórium díjtala­nul állana rendelkezésére a szülők­nek és nevelőknek. Kórelmemet támogatta a Székesfővárosi Pedagó­giai Szeminárium Lélektani Labora­tóriuma igazgatóságának és a Gyer­mektanulmányi Múzeum elnökségé­nek a polgármester úrhoz intézett átirata. Hangsúlyozom: nem nekem, hanem a laboratórium és múzeum céljaira kértem a támogatást. A ma­gam munkáját az Ugy iránti lelke­sedésből ingyen ajánlottam fel. De a laboratóriumnak helyiség (lakbér), berendezés, felszerelés (műszerek) kellenék, világítani, fűteni stb is kell, amit senki ingyen nem ad. Ingyen csak mi, pedagógusok adjuk a szel­lemi munkát. (Ezt a Kultur-Eszter­gomban már így szokták megköve­telni a tanítótól, tanártól egyaránt.) Kérelmem a tanács és a pénzügyi bizottság ajánlásával került a városi közgyűlés elé. Nem voltam jelen, de olvastam az „Esztergom" tudó­sítását. Eszerint városunk egyik mér­tékadó tényezője szólt hozzá a kér­déshez és (a kiemelések tőlem van­nak) „ felszólalásában a mai körül­mények között illuzóriusnak találta az embrionális állapotban levő in­tézmény gyakorlati munkásságát és nem látta reálisan megindokolva azt, hogy a szegény város ilyen bizonytalan gyakorlati értékű intéz­mény számára pénzt adjon." És szembe állította vele az iskolákkal kapcsolatban felállítani szándékolt városi cipőjavító műhelt,ameiy terv — úgy látszik — nem valósult meg. A konklúziója pedig az volt, hogy amíg a város ez utóbbi célra nem tud pénzt áldozni, addig nem sza­vazhatja meg a lélektani laborató­rium költségeit sem jó lélekkel. — Ezek után a közgyűlés a laborató­rium kérelmét tényleg el is utasította. Mivel úgy gondolom, hogy ennek a — különben tiszteletreméltó — felszólalásnak egyes kitételei alkal­masak arra, hogy a lélektani labo­ratórium s egyáltalában minden mo­dem pedagógiai törekvés hitelét a nagyközönség körében erősen meg­ingassák, másrészt pedig a magam reputációja érdekében annak a véle­ménynek elosztására, mintha én a várost valami teljesen illuzórius, embrionális állapotban levő, reálisan meg nem indokolt és bizonytalan gyakorlati értékű dologba akartam volna beugrasztani, legyen szabad igazolásomul csak néhány adatot felsorolnom. Kísérleti lélektani laboratóriumok az egész művelt világon vannak, legnagyobb számmal Németország­ban és az Egyesült Államokban. A kísérleti pedagógiát világhírű tu dósok művelik s jelenleg talán leg­nagyobb tudósa Páter Froebes je zsuita atya, előbb freiburgi, majd müncheni egyetemi tanár, akit néhány évvel ezelőtt hívtak meg Rómába az egyik kath. egyetemre, ahol egye­nest neki szerveztek tanszéket. Pe­dagógiai laboratórium nyugaton min­den iskola-városban van. Igy pl. Nürnberg városában tíz ilyen városi tanácsadó laboratórium áll a szülők rendelkezésére. Budapesten a Fővá­rosi Pedagógiai Szemináriumban mű­ködik ilyen tanulóképesség vizsgá­lati és tanácsadó laboratórium. ' A pszichotechnikai laboratóriu­mokban főleg ipari képességvizsgá­latokat végeznek. Számos külföldi mintára nálunk a Gyáriparosok Orsz. Szövetségének és a BSzKRT­nak van ilyen laboratóriuma. Leg­újabban az Orsz. Társadalombizto­sító Intézet állított fel ilyen labora­tóriumot 20.000 pengős felszereléssel, egy főtanácsos- vezetővel és hat asszisztenssel. Nem valószínű, hogy a külföldi kultúrállamok, városok, gazdasági és társadalmi intézmények „illuzórius" és „bizonytalan gyakor­lati értékű" intézményekre dobnák ki évenkint a rengeteg pénzt. Idézhetném a hazai és külföldi világhíres szaktekintélyek egész so­rát a lélektani kísérleti kutatások­nak és tudományos vizsgálatoknak tudományos és reális értékét illetően De talán elég lesz, ha a magya kath. hittanárok lapjának, a „Katho likus Nevelésinek legújabb száma ból idézek néhány sort egy katho likus pedagógiai szaktekintély, dr Marczell Mihály cikkéből. Első meg állapítása: „Aki nyitott szemmel nézi a nevelés eredményét, az ha­marosan megállapítja, hogy nincs olyan nevelési módszer, amely a kétszerkettő következetességével ala­kítaná ki a tökéletes embert. A ne­velés terén befektetett munka alig hozza meg a 10 százalékot. Ez az általános tapasztalat egyenesen rá­kényszeríti az embereket, hogy uj és új próbálkozásokat, kísérleteket tegyenek, hogy a nevelés eredmé­nyét befolyásolják." Azután ismer­teti azokat a fontosabb újabb orvos­tudományi (hormon-mozgás) és pszi­chológiai (pszichoanalízis) kutatáso­kat, amelyek a nevelés szempont­jából figyelembe veendők. Majd rámutat a kísérleti, tapasztalati, gyógypedagógiai, szociális nevelési próbálkozásokra, amelyekről végül azt mondja: „Nagy hiba lenne, ha ezeket a kikezdéseket könnyelműen elsikkasztanók. Tagadhatatlan, hogy értelmi, akarati, művészi erők le­leplezésében sokat segít a kísérleti pedagógia. A katholikus nevelők tehát hasznos munkát végeznek, ha áttekintenek azokra a területekre, amelyen igen sok, jóakaratú és komoly munkás dolgozik. Az érté­kes eredményeket mi is felhasznál­hatjuk s a nevelés érdekében ka­matoztathatjuk." Konklúziója pedig az, hogy paptestvérei figyelmét rá­terelje azokra az eléggé elhanya­golt területekre, amelyeken „igen nagy, érdemes munkát" lehetne ki­fejteni. „Egész biztos, hogy nagy haszon származnék belőle a neve­lőkre és a növendékekre egyaránt." Ebben a cikkben teljes igazolását látom szerény törekvésemnek. Min­denesetre sajnálom, hogy a hivata­los város ebben a „hasznos mun­ka "-ban nem támogat. De hiszem és remélem, hogy a minden jószán­dékot, előhaladást megértéssel fogadó lelkes emberek önkéntes anyagi tá­mogatása lehetővé fogja tenni a pe­dagógiai lélektani laboratórium és ta­nácsadó létesülését és fennmaradását. Egyébként csak jelzem, hogy a laboratóriumot most rendezem be és az a jövő hetekben megkezdi működését. Erről részletes ismerte­tést majd legközelebb nyújtok. Obermüller Ferenc. ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- T\ I I r I , I EÍ Í • köző. konyha- és kenyérruha, HPIP7STISÍ í! fi I ÍSQ7lfiflíiI 16 UA-VI rt-»KiiK44 abrosz (nagyban és kicsinyben) I VlU&l IICII II I L.C43&IUI ICU foi lICLfal b£UVUll legjutányosaöban beszerezhető mmmmmmmm _______ Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom