Esztergom és Vidéke, 1929

1929-07-11 / 51.szám

A trianoni határon végig... Irja: VÉCS OTTÓ. II. Emberek a parton. A hőség milliónyi rezdülése látszik a Duna fölött. A szigetekben, a parti mocsarakban és a nádasokban egyhangú vékony fütyülés még csöndesebbé teszi a csöndet. A föld fütyül. Mintha egy szörny rejtőzködnék valahol a sűrűségben. Az ácsolás és a kopácsolás valamikép elriasztja a csúf sziszegést. — De a keserves melegít ennek a világnak — fakad ki egy öregebb ember az ácsok közül. — Igaz, igaz, de azért nekünk mégis csak jobb dolgunk van, mint a Mihályéknak odaát. Mi van már megint velük? — Nincs munkájuk. Se föld, se pénz, se kereset. Hiába, nem engedik őket át a csehek. — Azt tudom, mert tegnapelőtt aratók akartak átjönni, azokat sem engedték. Sokan vállalnának a gyárakban is munkát, dehát nem lehet. — Most mi lesz velük? — A csehektől ugyan éhen halhatnának. A magyar gazdák, akiknek még maradt valamijök, maguk között osztották föl a szegényeket. Egymáson segítenek. Újra lecsapnak a balták, minden ütés kongásszerűen hallatszik a vízen. Tát. Sűrűségbeveszett falu. Házsoraival a cseh oldalra néz. Az utcán senki. Földhözragadt szegény nép lakik itt. Aztán jódarabig gyártelepek zajognak és füstölögnek a Dunamentén. Cement, papir, téglagyárak és márványtelepek. Nyergesújfalutól egészen Neszmélyig erős munka lüktet. Életképes telepek és mégis mindenütt ugyanaz a panasz hallatszik. * — Drágán élünk mi itt. Piacunk nincs. Azelőtt élénk forgalom volt errefelé. A túlsó félről látták el az esztergomi oldal piacait és a gyártelepek igen sok olyan munkást is alkalmaztak, akik odaátról jöttek. A gyári termelés is megcsappant, a határ mindennek gátat vet. Egy halász a túloldali nép keservét panaszolja. Amíg a magyar oldalon harminc kilométeres szakaszon gyártelepek emelkednek, addig a másik part a legelhagyatottabb. A falvak egymagukban állnak, se vasútjuk, se országútjuk, se viziútjuk. Elitélt falvak. Amikor összetartozott a két part, a túloldal az innenső partnak jó piacot jelentett, a magyar oldal pedig a túloldalnak kedvező keresetlehetőséget. Tíz év óta most mind a két part csak a tétfenntartásért dolgozik. Termelésről, előrehaladásról szó sincs. Süttő mellett a Dunaparton egy állomás. Dunamocs. Igen ám, de Dunamocsot hiába keressük, az a cseh oldalra esik. így aztán vasútállomás nélkül vannak a dunamocsiak. Ha utas jár erre, majd mindenkor hallatszik a kérdés: — Hol van Dunamocs? * És az emberek mindannyiszor átmutatnak a Dunán: — Ott van, ide látszik és mégis el van zárva a világtól. Neszmély kitűnő bortermő vidék. Trianon előtt nemcsak az itteni vidéket látta el jó borral, hanem a megszállt terület ideeső részét is. Itt is a piac hiányzik. A piac azért bír itt a túlsó fél részéről jelentőséggel, mert a magyar oldal hegyes, a Duna másik fele pedig sík, kitűnő gabona és kerti földek. összetartozik a két part. Egyik a másik nélkül nem élhet meg. Lépésről-lépésre messzeidőkbe nyúló történelem is jelzi az egy földre tartozó nép múltját és életét. Dunaalmás községben Csokonay^ Vitéz Mihály kesergő költészete él a parton innen is, túl is. A falu vegén emléktáblával megjelölt kis ház állítja meg az utast. A falu népe kérdezősködés nékül mutat a házacskára : — Itt élt Lilla, Csokonay szerelme. „Ebben a házban élt és halt meg Csokonay költészetének Nemtője" — mondja az irás a kőtáblán. Lilla házának udvara a Dunára néz, a túlsó oldalon kis erdőség. Előtte cseh őrház. Földiekkel játszó égi tünemény — lehet az, hogy odaát nem lép szabad földön a magyar. Istenségnek látszó csalfa, vak remény nem lehet a mi reményünk. A kis erdőségbe régen gyöngyvirágot mentek szedni az emberek, dalos kedvvel a fiúk és a leányok. Lilla, Lilla, még fognak neked gyöngyvirágot hozni koszorúba fonva az emberek. Gyöngyvirágot odaátról kis házad kőtáblájára. Dunaradvány temploma magasra emeli tornyát a túlsófélen, figyelve tekint át szüntelenül. Két történelmi nevezetesség fűződik Dunaalmáshoz. Az egyik a zsitvatoroki béke, a másik Mátyás király igazságszolgáltatása. Bocskay itt irta alá 1606-ban a békét. Mátyás király Dunaalmásra is eljött álruhába. Volt itt abban az időben egy révész, aki kegyetlenül zsarolta a népet két fiával egyetértve. Eljött Mátyás király és hamarosan véget vetett a révész garázdálkodásának. Felakasztatta két fiával együtt. A hegyet, ahol az ítéletet végrehajtották, ma is mutogatják. Akasztóhegynek hívják. Elhagyatottan néz át a Dunán. Túl nagyon sok a zsaroló, de a bitorló is. A parton végig a túlsó félen mindig látni embereket. Állnak, néznek, várnak ... Löke Károly szintén az érdembeli döntés és a jóváhagyás mellett foglalt állást. Gróf Eszterházy Móric annak ad kifejezést, hogy mert a tanfelügyelő a vélt szabálytalanságok miatt nem függesztette fel a választógyűlést, tehát elismerte annak szabályszerűségét. Ghiczy Elemér megdöbbenésének ad kifejezést, hogy a kir. tanfelügyelő tájékozatlan a tanügyi ügyek vezetésében. Végül a főispán több idevágó törvényes intézkedést olvasott fel. A választást szabályszerűnek találja, a közigazgatási bizottság a fellebbezést elutasította és legfelsőbb jóváhagyás ós az államsegély kiutalása céljából a miniszterhez felterjeszteni rendelte el. j Több jelentés meghallgatása után az érdekes ülés véget ért. Teljes erével dolgoznak városunk szépítésén. Napról-napra szépül csinosodik a mi kedves Esztergomunk s ami még a legnagyobb haladást jelenti: közönségünk megtanult gyönyörködni saját városában. Szeretettel szemléli mindazt amit a rendelkezésre álló szerény erők együttműködésével szorgos kezek alkotnak. Mindig többen és többen keresik fel ujabban városunkat az idegenek s teljes elismeréssel beszélnek Esztergomról. Nincsen messze az az idő ami még csak röviddel ezelőtt is csak elgondolásnak látszott, valósággá válik s Esztergom csakugyan Budapest Badenje lesz. A városszépítésnek fontos dátuma lesz az idei augusztus 15 ike. Ezen a napon kivan az ősi város menyasszonyi díszben bemutatkozni a nagyközönségnek s addig szeretné befejezni a városszépítés ezidei programmját. A polgárság nemes versengésének vizsganapjáig mindenki tegyen meg minden tőle telhetőt. Szeretnénk, ha a város és a Bottyán-palota rövid történetét (esetleg két, három nyelven) ismertető márványtáblák a városház sarkain addig elhelyeztetnének s lekerülnének onnan a tisztes épületdiszét semmiképen sem emelő hirdetési táblák és csúf falragaszok ; a hirdetési táblákat a Plébánia-utcában és a IV. Béla K«rály utcában lehetne elhelyezni. A Feren c József-uton a Szatzlauer cukrászda melletti névtelen köz bejáratánál a közelmúltban megépített, kissé furcsa víznyelő fölé egy vas hirdetőoszlopot kellene felállítani, ami némileg elfogadhatóvá tenné azt a betoncipót. A Horthy ós Kolos-hidak melletti vaskorlátok rudjaiból sok hiányzik, azokat pótolni kellene. A hidak csonka lámpaoszlopaira virágkosarakat kellene elhelyezni.. A városvezetőség, amely igazán dicséretes megértéssel hajtott végre az utóbbi időben nagyon sok a közönség köréből felhangzott kívánságot és óhajt, bizonyára fog arra is módot találni, hogy ezek az óhajtások is teljesedésbe menjenek. Miért volt legntóbb áramszünet? Julius 4 én megjelent számunkban megírtuk, hogy július 1-én vihar következtében az áramszolgáltatás három órán át szünetelt. Erre vonatkozólag a Közüzemi Rt. vezetősége a következő felvilágosítást nyújtotta : Téves az a hir, hogy a dorogi bánya jelentett volna be zivatar miatti kikapcsolást. A tény az, hogy a zivatar egy részét bekapcsolt állapotban, tehát folytatólagos áramszolgáltatás mellett a védelmi berendezések kibirták, azonban 20 óra 30 perckor egy Dorog tájékán leütött igen erős villámcsapás a 'dorogi centráléban üzemben lévő két darab transformátorunkat összesen 930 Kw teljesítménnyel üzemképtelenné tett. Fojtótekercseket, szabályozó reálisokat és műszereket elégetett, olajkapcsolóink kontaktusait részben megömlesztette, részben az olaj gázoso dása következtében olajreduktorokat is szétrobbantott. Ugy az 5000, valamint a 15.000 voltos sínrendszert megrongálta és végül a centrale üzemben lévő 10.000 HP teljesítmé nyű turbogenerátorát másodpercek alatt leállította. Továbbá nemcsak a transformátorházban és a gépteremben fejtett ki ily romboló hatást, hanem Esztergom-dorogi távvezetékünkön mint egy 15 drb. magasfeszültségű szigetelőt is porrázúzott. A legnagyobb eréllyel megindított helyreállítási munkálatok folyamán a sérült berendezések kiszerelése, a sínrendszer helyreállítása és a távvezetéken átütött szigetelőknek részben még az éj folyamán való kicserélése után éjfélkor, azaz 24 órakor az áramszo'gáltatást tartalék trans formátorral ismét megindítottuk, majd éjfél után 2-10 órától a további átütött szigetelőket cseréltük le, mely reggel 4 óráig tartott. Július 2-án felkértük Esztergom város ipari üzemeit, hogy terhelésű ket korlátozzák, valamint visegrádi kirendeltségünk útján Nagymarost hasonló kérelemmel, miután két transformátorunk egyelőre nem üzemképes. Julius 2-án es 3-án a sérült transformátorok üzemképes állapotba való hozatala és üzemi próbái voltak folyamatban, mely transformátorok kö zül az egyiket 3-án 10*30 órakor üzembe helyezhettük ós így a további kikapcsolódások megszűntek. Mindezekből látható, hogy valóban nem kicsinyes okok azok, amelyek miatt, dacára az üzemvezetőség azonnali gyors intézkedésének, és az egész személyzet éjszakai nehéz munkájának — az áramszolgáltatás fenti idő alatt szünetelt. Eltekintve attól, hogy egy-egy ily alkalommal nagy értéket képviselő elektromos berendezések pusztulnak el, valamint az áramszolgáltatásban beállott kónyszermegszakítások folytán óriási veszteségek érik az üzemet, természetszerűleg a hibák azonnali előzetes megállapítására, a tartalék berendezések üzembehelyezésére, valamint a szükségszerű átszerelésekre bizonyos minimális időre van szükség, amelyet megrövidíteni csak az újból megindítandó áramszolgáltatás esetleg bizonytalanná tétele, avagy egy ujabb károkat okozó defektus előidézése árán lehet. Azt hisszük, hogy az elmúlt nehéz helyzetről, melynek sajnos gyakran ki vagyunk téve, a t. Közönség számára kellő áttekinthető képet nyújtottunk, mely reméljük ezúttal megnyugvásul is fog szolgálni. NMMMMMMN Zsákok, ponyvák, kévekötők, juta- és lenárúk viszonteladóknak, Weisz Mór posztóáruházának nagybani osztályában kerülnek forgalomba. Esztergom, Széchenyi-tér 15. Tetra babakelengye egyedárusítás Keménynél. Píissé, guvré, hiába, Keménynél páratlan. Ondolálás, manikür özv. Németh Ferencnénél Német-utca 9. Ki akarja zongoráját hangoltatni? Wolek József, városunkban már régóta előnyösen ismert zongorahangoló a napokban megérkezik és mérsékelt áron megkezdi működését. Felkérjük mindazokat, akiknek zongorája hangolást vagy javítást igényel, hogy címüket kiadóhivatalunkban szíveskedjenek leadni. Bemberg-selyemharisnya, kiváló minőség, Keménynél. Elsőrendű gyapjú fürdőtrikó 8—10 P, és az összes fürdőcikkek Schwachnál .mindig legolcsóbbak.