Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-13 / 4.szám

Zárjelben el kell mondani itt, hogy a város belterületére vonatkozó szabályozási tervünk már volt egyszer, néhai Tiefenthal városi főmérnök nagy buzgalommal készített alapvető munkája, mely azonban egyszerűen és érthetetlenül „elveszett" és már közel egy évtizede, hogy pótlásáról sem ^gondoskodtunk. Bekezdőül kellett volna már kijelentenem, hogy ez az irás távolról sem akar pro és kontra vitát provokálni, mert azzal nem jutunk előbbre. Ez az irás a tenni akaróknak szól, Kik Esztergomot hibáiban is úgy szeretik, hogy érte tenni is hajlandók. Einczinger Ferenc. A budafoki tanulmányairól. Sajnos kevesen látják be annak szükségét, hogy egy közületnek helyes irányú vezetéséhez s a lakóság fokozottabb igényeinek megfelelő kielégítéséhez nemcsak törvényismeretre s tudományos előkészültségre, hanem folyton fejlesztendő tapasztalatokra, ismereteinek állandó gyarapítására, főként pedig megértő lélekre van szükség. A tanács és a város pénzügyi-, illetve építésügyi bizottságának egykét tagja, összesen kilencen, a budafoki polgármesternek, dr. Záborszky Nándornak szives meghívására dr. Antóny Béla polgármester vezetése alatt Szesztay Sándor városrendező kultúrmérnök ily irányú érdekes előadásának meghallgatására rándultak ki az alig két éve városi rangra emelkedett Budafok városába, a magyar bortermelés, jobban mondva borkereskedelem centrumába. Ennek a cikknek nem célja aprólékos részletességgel taglalni es méltatni azt a szives, minden tekintetben a legfigyelmesebb magyaros vendéglátást, amelyet a kiküldöttek Ugy a város vezetője, mint a tisztikar minden tagja részéről tapasztaltak, mert akkor nem maradna hely annak a sok megismerésnek, látnivalónak, igazán lelkes és biztató törekvésnek méltatására, amely figyelmünket megragadta s amely nekünk esztergomiaknak egy különleges tanulságul szolgál. Sajnos, az idő rövidsége miatt nem volt módunkban mindazt meg szemlélni, amit Budafok, mint nagy gyártelep város elénk tárhatott volna, de két gyárának és pedig a Szikra gyufagyárnak és az ugyancsak a legtökéletesebb kartongyárnak megszemlélése — mindegyike száznál több munkást foglalkoztat — elénk tárta azt az eleven, lüktető gazdasági életet, amely a városnak erőssége s ha nincsen is vagyona úgy mint Esztergomnak középületeiben, beltelkeiben s közel 5000 kat. hold ingatlanában, a mintegy 70 gyárból naponként kitóduló munkássereg produktumai a város közvetett jövedelmét oly tetemes mértékben emelik, amely messze túlhaladja a mi törzsvagyonunk jövedelmét és amely módot nyújt egy fejlődő város összes ku'turigényeinek tervszerű és fokozatos kielégítésére. De a rengeteg gyár és az azokban verejtékező munkás sereg, fokozottabb mértékben követeli a szociális intézménynek kiépítését, pótlását annak, amit sokszor elmulasztanak azok, akiknek az elsősorban kötelességük. S itt ezen a téren is Budafok szerencsésen választotta meg vezetőjét. Polgármestere egy javakorbeli talpig szivember, akinek képességeinél csak jóakarata nagyobb, telve lelkesedéssel dolgozik s úgy benne, mint munkatársaiban minden biztosíték meg van, hogy a jobbára két ellentétes rétegből álló 19 ezer lakosú város a főváros közvetlen közelében egy gyors fejlődésnek induljon. Sziszifuszi munka vár rájuk I De munkásságukat megkönnyíti a szakszerűség, az előrelátás, a szervezettség s az a nagy önbizalom, aminek hiánya legtöbbször a megakasztója minden nemes törekvésnek, de amely a legteljesebb mértékben megvan a vezető tisztviselőkben. Szesztay Sándor városrendező munkája, — akinek értékes előadását hallgattuk az 1500 személyt befogadni képes teljesen modern mozgófenykép-színházban — az alapja a város vezetők jövő munkaprogrammjának. Szóval minden törekvésnek gondos előkészítés az alapja s Budafok ott kezdte, ahol minden városnak kezdenie kellene: a lejtméretezéssel a városrendezési terv elkészítésével. Uj városházuk építésében megnyilvánul a vezetőség praktikus takarékossága, amennyiben ennek két szárnyépülete egy felhagyott gyárüzem céljait szolgálta, amely megfelelő átalakítással célszerűen és építészeti tekintetben is kifogástalanul bekapcsolható a főépületbe. Ez az elgondolás a beruházási költségeknek mintegy felét megtakarítja. Budafok rendezettségét a városház körüli építkezések fogják meg adni, amely területeken a modern városrendezés nagystílű tervei különösebb nehézség és nagyobb költség nélkül megoldhatók. Egyébként Budafok régi részeiben az alatta elhúzódó, mintegy 26 km hosszú kőpincék sorozata a csatorna fektetésnek egy különösebb problémáját adja. Közművei közül a legfontosabbakat : a vízművet és villanyos üzemet, sajnos, az idő rövidsége miatt nem tanulmányozhattuk, utóbbival most vannak ők abban a helyzetben, amiben mi voltunk a Ganz-féle szerződés megszűnése idejében s a polgármester a most folyó tárgyalásokhoz köszönettel vette ezúton szerzett tapasztalataink közlését. Alkalmunk volt egy modern 12 termes új iskolájukat is megszemlélni, amely nem helyezhető hátrább a mi új elemi iskolánknál. Az iparos tanonciskola itt van elhelyezve — bizonyságát adva annak, hogy egy iparilag, gyárilag fejlődött város több áldozatot hozhat ezen a téren, vagy talán az államsegély nagyobb arányúságára lehet a kellemesebb benyomásból következtetni. Ugy itt, mint a külön épületben elhelyezett bölcsődében, anya- és csecsemővédelmi intézetben, sajnálkozással vegyes érzésekkel, de másrészt elismeréssel és csodálkozással szemléltük a teljesen modern csecsemővédelemnek berendezéseit, az iskolai tejakciót, amelyben mintegy 100 szegény iskolásgyermek kapja mindennapi reggelijét, dokumentálva a polgármester és a tanács szociális érzését, amelyre itt, Budafokon különlegesen szükség van. Minden amit láttunk és tapasztaltunk, egy szép jövő élőt álló fejlődő város szakavatott vezetését bizonyítja, amelynek polgármesterünk lelkes, elismerő szavakban adott kifejezést a Duna melletti „Macska"csárdában randezett ünnepi vacsorán, amit a város adott tiszteletünkre. Tanulmányutunk utolsó stációja az állami minta-borpince, a 26.000 hl. állandó borkészlettel, s az ott tapasztalt szakszerű munkával reménységet öntött azok szivébe, akik a magyar bortermelés elkerülhetetlen csődjétől félnek. Az újságokból tudjuk, hogy a földmívelésügyi kormány a külföidi borprogaganda során egymás után szervezi meg az európai nagyobb városokban a magyar bor lerakatát. Az intézet szakavatott igazgatója nak, Tóth Jenőnek vezetése és szakelőadása alapján meggyőződhettünk arról, hogy Tokajon kívül is vannak a magyar borvidékeknek olyan kvalitásai, amelyre méltán büszke lehet a magyar. Ezeknek forgalma bíztató reménységet önthet bortermelőinkbe, de itt nálunk, sajnos, csak szőlőmívelésünknek megreformálása esetén, amelynek már városunkban is vannak lelkes apostolai. Itt tapasztaltuk, mit lehet gondos, szakavatott kezeléssel, a fajtáknak megfelelő kiválasztásával előállítani s a szakelőadásokból tudtuk meg, mit jelent a legjobb bornak is, ha hanyag gondozásban részesül. Ez a borpince gyűjtő helye a magyar borfajok LgkitünŐbb termési eredményeinek s innen indul ki a külföldi lerakatok szükséglete. A forgalom évről-évre emelkedik, s a mindig kedvezőbb üzleti mérleg számadatai az élő bizonyítékai az állami borpince-gazdaság vezátősége érdemes, kiváló munkásságának. A Budafokra is leszálló ködös, korai esthomály vitt bennünket érzékeny búcsúzkodás után a helyiérdekű vasúttársaság üzemében levő villamos-vasút közeli megállóhelyéhez. Ezzel a vasúttársasággal kell még a kitűnő polgármesternek kemény harcokat vívni, hogy olcsóbbá tegye lakosai részére a közlekedést, amelynek akadálya ma a koncesszió. Tapasztalatokban, élményekben, gondolatokban gazdagabban, lélekben felfrissülve jöttünk el Budafokról. Valahogy — lehet, hogy az egyéni szimpátián keresztül — kifejlődött az érdeklődésünk és rokonérzésünk eziránt a fiatal Dunamenti város iránt. Amily büszkévé tehet bennünket több mint ezer éves multunk s az a nemes kulturpatina, amely a magyar Sión ormát bevonja, époly büszkék lehetnek a budafokiak arra a sok és értékes energiára, erős bizakodó lélekre, emberiesen érző szívre és a harmonikus együttműködésre, amely a vezetőségben meg van s amely biztosan viszi őket a kitűzött cél felé. Abban a reményben küldjük e so;okb51 kollegiális üdvözletünket és hálás köszönetünket nekik, hogy a dermesztő fagyos télből kifakadó gyönyörű magyar tavasz elhozza a mi kedves vendéglátóinkat a primási városba, ahol szeretnénk csak némikép is viszonozni azt a kitüntető figyelmet, amelyben az esztergomi kiküldötteket részesíteni szívesek vol'ak. Dr* Brenner Antal, w •Mimiwiiii nMiMiiBMiminiM m Az új Rómáról — Lapunk munkatársától. — A magyar zarándok Rómában rendszerint csak a szent várost látja, ahol kegyelettel fölkeresi apostol fejedelmek hatalmas bazilikáit, leszáll a vértanuk és általában őskeresztény eleink katakombáiba, csodálattal szemléli az örök város szebbnél szebb templomait és legfőbb óhajtása, mint zarándoklásának is első motívuma, hogy Krisztus földi helytartójának áldásában részesüljön. A Rómát járó idegen másik tipusa a kíváncsi turista, vagy a műemlé kekért és múzeumokért rajongó művészietek, esetleg a mult emlékeibe merülő kutató tudós. Végig járják a Baedeckereckben és Guidákban megjelölt gyűj eményeket és régi épületeket, elmerengenek a különféle mű vészetek nagyszerű alkotásai előtt, amilyeneket ekkora szépségben és ekkora tömegben sehol sem találhatnak, tanulmányozzák a fórumok hallgatagon beszédes köveit s a császárok rompalotáit, vagy beletemetkeznek az óriási könyvtárak kódexei és fóliánsai közé és így töltekeznek a művészetek és tudományok gazdagon terített asztalai mellett. Róma azonban nem hiába „örök város"* Él a múltból, de a mult alapján építi a jövőt. Még akkor is, mikor a múltért áldva, a jövőjét munkálja vele. Rómának s egyáltalán egész Itáliának szinte legfőbb jövsdelme az idegenforgalom. Az évenkint millió számra megforduló külföldiek megszámlálhatatlan milliókat költenek el, közvetlenül — étkezés, lakás — vagy közvetve — utazás, posta, múzeumok és látnivalók — segítve elő a termelést és így gondoskodva az olasz nép kereseti lehetőségeiről. Minél több és minél kevésbé megszokott a látnivaló, annál nagyobb az idegenforgalom, annál több az ország és elsősorban Róma jövedelme. Nem hiába kidobott pénzek tehát az olasz kormány részéről rendszeresen beállított hatalmas összegek, melyekkel a pompei ásatásokat folytatják, a Némi-tavat lecsapolják, vagy Rómában egész háztömböket és utcasorokat rombolnak le, hogy a császárok fórumait vagy Marcellus színházát föltárják. Csupa jövedelmező befektetés az, mely bőségesen meghozza kamatait. A jómódú, gyarapodó polgárság számára azonban megfelelő lakásokról is kell gondoskodni; a világváros forgalmának lebonyolítására megfelelő úthálózat szükséges; a nagyra nőtt olasz nép igényeinek megfelelő közintézményekről kell gondoskodni. Hatalmasan segítik elő mindezt a világegyház intézményei is. Ezek adják meg az új Róma alakját. A régi szűk sikátorok, dísztelen, sőt esetlen házikók, melyek a szenny, bűz és rendezetlenség típusaiként szolgálhattak, egyre-másra eltűnnek. Széles, egyenes, művészien kiképzett utcák váltják fel őket modern palotákkal, melyek a római klasszikus kor és a bárok motívumaiból alakultak ki. Megőrzik a szerviusi városfalak darabjait, a thermák hatalmas éveit, de mellettük tágas, virágos parkokat ültetnek, melyeken át lélegzik a régen összezsúfolt s éppen azért rideg és egészségtelen város. Egészen új városrészek épülnek, szinte egyik napról a másikra valósággal kinőnek a földbll. Az Aventinuson, ahol nyers falakkal körülzárt zöldséges kertek kanyargó keskeny sikátorokkal közlekedtek, ma nagyszerű családi házak állanak, melyeket villarendszerben, szabályos utak között építettek. A Szent Péter templomból észak felé Rómának talán legszebb, legegészségesebb városrésze alakult ki. A Monte Sacron, ahová a köztársaság korában a plebejusok és patríciusok elői vándoroltak ki, egységes szem léletű hivatalnok-várost találunk külön villamossal. És egyáltalán, a régi Róma határán, a városfalakon kivül mindenütt lázas építőtevékenység folyik. Különösen Róma északkeleti részén, az Ueranonak nevezett nagy temetőtől hatalmas f&Ikörben mindenfelé folyik a munka. A hepehupás területeket planírozzák, ami azt jelenti, hogy 8—10 méter magas dombokat egyszerűen lehordanak és hasonló mélységű völgyeket feltöltenek, hogy megfelelő helyeket kapjanak az építkezéshez. A szilárdságról íves alapítményekkel gondoskodnak, úgy, hogy a planirozás után mindjárt kezdődik a házak építése. Egy egy telektömböt egységes terv szerint építenek. A tervező építész szabja meg az utcák vonalat, alakját, úgy, hogy nem merev kalitkákat, hanem finom vonalakat kapunk. Egyik ház szinte kiegészíti