Esztergom és Vidéke, 1929

1929-07-07 / 50.szám

A trianoni határon végig... Irja: VÉCS OTTÓ. Túl a kőfalon. Fekete macska szalad az esztergomi vár bokrai között. A bástyafai alatt megáll, körülnéz. A szeme kékes-zölden villan, gyorsan felugrik a fal peremére. Odafönn újra megáll, aztán lomhán tovább megy. Sötét árnyképe egyszerre nagyra nő, élesen rajzolódik a párkányi égre ... Babonaképen vagy jóslásszerűen lenn a déli végen, a buzoglicai vidéken különös jelentőséggel emlegetik a fekete macskát. Buzoglica egy erdőség, közepét a mohács—eszéki országút hasítja át. Ma szerb fegyverek csörrenése hallatszik odáig, hajdan törökök ütöttek ott tábort. Még ma is vermek jelzik a török időket. Ezekben a vermekben sok török, egy egész hadi kincstár és több vezír pusztult el a mohácsi csata után. Egy fekete macska hozta rájuk a pusztulást. A buzoglicai vermekben nemcsak a török kincstárt őrizték, hanem idehordták a rablott kincseket is. Egyik este a földalatti vermek kerek nyílásában egy fekete macska jelent meg. A törökök balsejtelemmel néztek össze, mintha vészes démon delejes nézését látták volna a macska szemében. Dermedten álltak a katonák és a vezérek arcából is kiszökött a vér. A síri csöndben mély hang hallatszott: — Átok és pusztulás vár reátok. Vér tapad ezekhez a kincsekhez és rablással bitoroljátok ezt a földet. Jaj azoknak, akik nem igaz úton járnak a magyar földön, a Hun Kard birodalmában. Senki sem tudta merről jön a hang. És estére koporsó lett a vermekből, valamennyi török odaveszett és tűz emésztette a kincsek garmadáját. ... Fekete macska rajzolódik a párkányi égre: — jaj azoknak, akik nem igaz úton járnak a magyar földön. Túl a Dunán magyar községek néznek Esztergom felé. Színmagyar községek. Az esztergomi Dunától száz kilométer szélességben fölfelé magyar a lakosság a Felvidéken. A községek neve is színmagyar, csengőhangú, mint az arany. És a csehek már tíz év óta bitorolják ezt a földet. A macska eltűnt. Apró kövek esnek le koppanással a várfalról. Történelem beszél... A déli bástya kapuja csikorogva nyílik ki. Szent ez a föld itt. Szent István földje. Magyarország szülőföldje. Ezer éves történelem. Nem ezer éves mult, ezer éves élet. Balra kis őrtorony. Az utat fű növi be. Mellig érő kőfal zárja el a látást, csak a peremnél ágaskodik itt-ott egy templom túl a messzeségben. A fal másik szögletében bogáncs sűrűsödik. Innen vitték a földet a koronázási dombnak. Kinyílik a Szent István kápolna ajtaja is. Sziklafalak, keskeny nyílások a Dunára. Hideg, hűvös a levegő. Homályos kis kápolna. Egyszerű oltár, előtte imazsámoly. Itt vagy-e Szent Isván király? Itt vagy-e Imre herceg? Magyarok Nagyasszonya, kinek szent királyszolgád országunkat felajánlotta, tekints le az égről. Boldogasszony Anyánk, jöjj segítségre, István király és Imre herceg vezérelj a hosszú úton, az úttalan úton, mely határt szab e csonka országnak. Túl a kőfalon, a Dunán fölfelé húzódik a trianoni határ. Arra vezet az út... Harangoznak Párkányban . . . Megszólal a magyar Sión harangja is. Ünneptől-ünnepig egyformán szomorú a harangozás, de ünnepnap előestéjén feleletet mond a bazilika nagyharangja. Nemnemsohát kiált. Párkányban énekelnek. Búcsúsok jönnek kereszttel és zászlóval. A templomtól a dunaparton végig vonulnak. Azelőtt átjöttek Esztergomba a mindenkor segítő Máriához. Ma tilos az út. A búcsúsok úgy gondolják, a segítő Mária a Dunán át is meghallja könyörgésüket A partokon itt is, ott is megállt az élet. A bizonytalanság sorvasztó, a rabság megbénító. Vagyonok vesznek el máról-holnapra, emberek dőlnek ki a sorból és örökös fenyegetés mérge marja a lelkeket. A nép mankóval jár és ez a mankó a remény. Esztergom ezer éves történelemmel tekint a túlsó partokra, és a túlsó partok ezer éves testvériséggel sóvárognak vissza az anyaföldhöz. A Garam a fűzesek közé rejtőzik. Rákóczi dombja nincs már ott. Vak Bottyán palotája Esztergom közepén fel-fel néz a várra . .. Uramisten, hát nem akar végre megszólalni a kuruckürt ? ... Csak megszólal egyszer. A barátok templomán Szent Ferenc szobra Párkány felé dől keresztjével. IV. Béla király, második honalapítónk hamvait őrzi. Mikor lesz békességes a király álma ? A városban az emberek idegesen sietnek, a kocsik-autók rikoltva futnak. Itt is Trianon igazgatja a jövést-menést. Egy irányban jönnek, egy irányban mennek az emberek. A táti országúton megszakad az élet. A Dunához, a trianoni határhoz visz az út. A szellő búzakalászokat ütöget egymáshoz, ez a nesz hallatszik. Semmi más. Kocsi, gyalogos ember csak néha jön. A szigetek néma hajósokként úsznak. Trianoni szigetek. Itt is meghalt az élet. A táti dunaágban ácsolás hallatszik. Trianoni emberek dolgoznak a vízen. Elsőrendű gyapjú fürdőtrikó 8—10 P, ós az összes fürdőcikkek Schwachnál mindig legolcsóbbak. Tetra babakelengye egyedárusítás Keménynél. Zsákok, ponyvák, kévekötők, juta- és lenárúk.viszonteladóknak, Weisz Mór posztóáruházának nagybani osztályában kerülnek forgalomba. Esztergom, Széchenyi-tér 15. Városunk új választókerületei. Kevesebb lesz a városi képviselők száma. Az új közigazgatási reform követ keztében több eddigi közigazgatási intézmény ós cím szűnt meg s másként kellett beosztani a városi választókerületeket, amelyek az eddigi nagyszámú városi képviselők helyett csak harmincat választanak Esztergomban. Városunk szavazó polgársága két választókerületbe osztatott be. Az első kerülethez tartozik az országgyűlési szavazó kerületekből az I., IL, V., Ví. és VII. szavazókerület. Választ 18 rendes és 5 póttagot. A második kerülethez tartozik az országgyűlési szavazókerületekből a III. és IV. szavazókerület. Választ 12 rendes és 3 póttagot. A választott városi képviselők száma így te[ hát harminc lesz, a másik harminc I a virilisekből kerül ki, vagyis öszszesen hatvan lesz a városi képviselők száma. A belügyminiszter redeletet adott ki, amellyel intézkedik a törvényhatósági és a megyei, városi szabályrendeletek elkészítéséről azzal, hogy ezeket legkésőbb augusztus 31 ig meg kell alkotni. A rendelet intézkedik továbbá a törvényhatósági megyei városi választók névjegyzékeinek összeállításáról, valamint a törvényhatósági bizottságok és a megyei városi képviselőtestületek újjáalakításának módozatairól. Esztergom városának ezentúl: „Esztergom szabad királyi, megyei város" lesz a hivatalos címe. A dessaui Bauhaus mintájára Jaschik Álmos iparművész-tanár Szenttamáson művésztelepet fog létesíteni. Nagyszerű terv megoldásán fáradozik Jaschik Álmos, a kiváló iparés festőművész tanár, aki a Szenttamás-hegyen a dessaui híres Bau~ haus mintájára egy művész-tele pet kivan létesíteni. Nem festőiskoláról van szó, hanen olyan művésztelepről, amelyben kizárólag csak a gyakorlati művészet fog érvényesülni. Jaschik Álmos tanár a mielőbb megoldásra kerülő tervéről bővebb nyilatkozatot tett, de egyelőre rnég csak körvonalakban ismertette tervét, amely Esztergomban nemcsak művészeti szempontból lesz nagyjelentőségű, hanem az ipar és kereskedelem, az idegenforgalom és a fürdő- és nyaralóváros szempontja ból is. Ez a terv még azért is a legnagyobb érdeklődésre és támo gátasra érdemes, mert a terv megvalósításával egyúttal megoldódik a Szenttamás-hegy rendezése is. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a művésztelep terveivel egyetemben Szenttamás rendezése a város díszére és kitűnő rendeltetésre fog válni. A létesítendő művésztelep, helyesebben a művészeti műhelytelep, teljesen gyakorlati célokra létesül és produktív irányban fog munkálkodni. Magában foglalja az építészet, a kereskedelem, a grafika, a festészet, a divattervezés, a fa és textilipar művészeti és gyakorlati szempontból értékes követelményeit, amelyeknek tekintetbe vételével vezeti majd Jaschik Álmos iparművésztanár a műhely-telepet. Tehát nem kizárólagos festészetről, festőművészkedésről van szó, hanem a gyakorlati élet szükségleteinek művészi és produktív kiviteléről. Igy azután nem is beszélhetünk erről a tervről, mint luxusról, hanem teljesen üzleti alapon vett művészi termelésről, nemcsak a magyar ipar, hanem Esztergom javára is. A tervnek egy másik nagy jelentősége is van, A művésztelep, illetőleg a művészeti műhelycelep megteremtése után Szenttamás iparosifjúsága, fiúk és leányok vegyesen, ezenkívül mindazok, akik a műhelyiskolába kívánkoznak, szakszerű kiképzésen kívül kiváló életpályát is találnak. A nőipari kiképzésre különösképen nagy gondot fog a művésztelep vezetősége fordítani. Természetesen először a művésztelep alapjainak megteremtése az első lépés, azután majd fokozatos fejlődéssel ki fog alakulni az a kép, amelyet a tervtől várnak, A város a legnagyobb megértéssel támogatja az ügyet és az állam is azon lesz, hogy a megalapítás mielőbb megtörténjék. A bővítés azután majd évről-évre mindig nagyobb tért fog hódítani. EE Esztergom városa nagy szépítömunkával készülődik az augusztus 15-iki ünnepségekre. A legutóbbi szépítőegyleti ülés, amelyet Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos, szépítőegyesületi elnök hívott egybe vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok „ Virágos Esztergomé-mozgalmának következéseképpen, óriási perspektívát ryújt Esztergom szépítésében és azo ban a munkálatokban, amelyeket a Szépítőegylet legközelebbi program mjának kitűzött. Az ülésen ezalkalommal megj<;len tek a meghívott hölgyek is, akiknek bekapcsolódása a munkába nemcsak felbecsülhető eredményt biztosít, de új lendületet is fog adni agilitásuk és kitűnő szakértésük a város szépítésének. Ezt a jelentőséget Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos ki is emelte és kérte a megjelent hölgyeket, hogy a szépítés terén fejtsék ki értékes munkásságukat. Perger dr. főtanácsos alapos tervezésben kiváló képet adott a közeli teendőkről és azokról az új munkákról is, amelyek nélkül nem lenne teljes a város szépítése. Vitéz Szívós Waldvogel József, Jármy Isván dr., Hajdú Istvánné, Varjas Rezső né, Hamza József dr.-né, Reviczky Elemérné, vitéz Zsiga Jánosné stb. megszívlelésre méltó hozzászólásokkal tették tartalmassá és értékessé az ülést. Az értekezleten igen sok indítvány hangzott el és ezeket keresztül fogja az egyesület vinni. A Széchenyi-téren — alig pár napja, hogy erről lapunkban megemlékeztünk — a szépítési munka már megkezdődött. Gondja lesz az egyesületnek, hogy a további munka eredményesen tovább folytatódjék. Panasz hangzott el, hogy a hajó-