Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-10 / 3.szám

' jMNg Keresztény politikai és társadalmi lap Megjelen csütörtök és vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., hova a lap szellemi Előfizetési ára: egy hóra 1'20 P. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) részét illető közlemények, az előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Esztergom sz. kir. város gazdasága. Kubovics ny, kasznár úr röpirata kapcsán. V. A házi kezelésű gazdaság előirányzott 53.700 P bevételt, valóságban bevett 29,948 pengővel többet, ami összesen 83,648 pengő. A bérföldekből előirányzott a város 18.521 pengő jövedelmet, amelyből egy fillér sem folyt be ez évre, mert 22.000 pengő bérföld hátralék van a városi bérföldek után befizetetlen. Igaz, hogy a jelenlegi magas földbérek szintén nem reális számítások alapján igértettek be, mert az csak a konjunktúra idején fizette ki magát, de most, pláne ilyen gazdálkodási rendszer mellett nem. Meg vagyok róla győződve, hogy ha a bérlet letelik, a gazdák nem fognak olyan magas bérösszegeket ígérni, mint most. A házikezelésű gazdaság ezzel még nem teljesítette hivatását, terveink odáig szólnak, amig a gazdáknak olcsó nemesített gabonát, burgonyát tudunk mint első éves utótermelést rendelkezésére bocsátani és meg tudjuk mutatni azt, miként kell abból kat. holdankint a jelenleg gyenge, homokos földön 15 q átlagtermést elérni, ha a városi gazdaság látja el a gazdákat fajbaromfi, prómnyul,

A fajsertés és köztenyésztésüket saját nevelésű magas tejelő képességű anyától származó bikával s ha majd 1600 kat. hold legelőnket elsőrendű legelőre alakítottuk át, melyen a marháink gyümölcsfa árnyába menekülhetnek a nap elől, kezdünk csak terveink vége felé járni, mert bizony ehhez 5—10 év kell. Minthogy a fentebbiekben részletesen megvilágítottam Esztergom sz. kir. város házikezelésű gazdaságágának rentábilis voltat és így módot adtam az érdeklődők és egyoldalűlag tájékozottaknak arra, hogy maguknak helyes képet alkothassanak. Ezzel két célt kívántam elérni, egyrészt megvilágítani azt, hogy Esztergom szab. kir. város birtoka az üzleti rentabilitás alapján és a mai kor kívánalmainak megfelelőleg van kezelve, ugy, hogy oda nemcsak kritizálni, de tanulni is el lehet látogatni, másrészt, hogy Esztergom sz. kir. város közönsége fenntartással fogadja a kritikákat, mert bizony ez sokkal könnyebb, mint egy kizsarolt és elhanyagolt birtokból a mai nehéz viszonyok között hasznot produkálni. Esztergom sz. kir. város gazdasága előtt nagy jövő és nagy feladat áll, minthogy Esztergomban nem földinségről, de a többbtermeés szükségességéről kell beszélnünk minden vonalon és ebbe kell fektetni minden szaktudást és energiát Nem több föld kell az esztergomi népnek, hanem példa statuálása a többtermelés lehetőségéről és módo zatairól. Ma már a földinség nem úgy álíapíttatik meg, mint a népván dorlás korában, vagyis ha a nép kiélt és kihasznált egy földterületet, elvándorolt egy újabb őserőben lévő területre. A fóldinséget ma már nemzetgazdasági szempontból Ítélik meg Földinség van ott és akkor, ha a földművelettel foglalkozók egyeteme már a tulajdonában lévő földeken a legbelterjesebb és legkulturáltabb gazdálkodás mellett sem tudnak többet termelni. Nálunk pedig ez nem igy van. Nálunk nincs intenzív mezőgazdasági kultúra, mert nem is volt hol látni és megtanulni gaz dáinknak, mert nem volt a szomszéd ban olyan birtok, mely olyan gazdálkodást folytatott, vagy folytathatott volna, ahová gazdáink tanulni mehettek volna aratás, répa, vagy tengeri munka alkalmával. Ha a gazda a saját kárára akarja ezt megtanulni, ahhoz nincs elég va gyona, tönkre megy és mielőtt gaz dálkodni tudna, földje idegen kézbe kerül. Arra kell tanítani tehát az észter gonii gazdákat, hogyan kell többet és jobbat termelni, hogy lehet parlag földjeit kultúra alá venni és a haszonhajtás szolgálatába állítani. Erre van mód. A szentgyörgymezői gazdák már rájöttek arra, mert határukban csak 24 kat. hold megműveietlen terület van, míg nálunk 300 kat. hold, amelyeket ujabban olyan urak vettek a kezükbe, akik eddig nem is foglalkoztak mezőgazda ko dással és bizony ők mutatják a példát az őstermelőknek, ha parlagföldjeinket nem gazdák tudják művelés alá venni, úgy a mi gazdáinknak elsősorban kell tudni és így jut elég hely a földinség kielégítésére. Városunkba évente bejön 365,900 liter tej, 5—600 hl. bor, 8—10 vagon káposzta, 60 vagon burgonya stb., amit mind magunk tudnánk megtermelni akkor, ha saját ügyeinkkel többet törődnénk és nem szé gyenlenénk tanulni. A város gazdaságára nagy hivatás vár. Most, hogy mindenütt kísérleti tereket, mintatelepeket nehéz költséggel állít fel az állam, nekünk csak örülni kell, hogy a városi mintagazdaság eszméje már mindezt megelőzte, mert ha ez nem így volna, most kellene egy városi mintagazdaság alapjait lefektetni. A városi gazdaság és vázlatosan Esztergom város gazdasági viszonyainak ismertetését befejezve, ismételem azt, hogy én nem hírlapi vitát akarok Kubovics Ignác kasznár úr röpiratával kapcsolatosan kezdeni, csupán a városi gazdaság valódi képét bemutatni az érdeklődőknek a hiteles adatok alapján. Igy a magam részéről ezen kérdést egy végérvényes ponttal lezárom.; Schalkhás Ferenc. \ HIRE K.. I Dr. KMETY KAROLY | Dr. Kmety Károly egyetemi tanár, Esztergom városnak két cikluson át képviselője, szombaton hirtelen elhunyt. E sorok írója még pénteken hoszszabb beszélgetést folytatott vele, amikor is különösen érdeklődött esztergomi polgárok — és épen olyanok iránt, akik elhaltak. Szeretettel említette,. Brutsy János, Rudolf István nevét és több élőét. Ha túlságos meleg közösség nem is ffjlődqtt ki Kmety és Esztergom között, annyi kétségtelen, hogy Esztergom város politikai múltjának értékes két fejezete fűződik Kmety személyéhez. Mert a közjog tanára nemcsak elméletileg hirdette a törvény szigorú tiszteletét, hanem gyakorlatilag is. És kétszeri megválasztása ment volt nemcsak a pénzelésektől és eszem-iszomtól, hanem minden hatósági pressiótól is. Viszont ugyanő azt a közjogi elvet vallotta, hogy ő nem Esztergomot, hanem a nemzetet is képviseli a házban, ami gyakorlatilag elhidegülésre vezetett. Amidőn ezt felismerte, meg sem is kísérelte mandátumát meghosszabbítani. Mint tanár a ma Esztergomban élő jogász nemzedék legnagyobb részét ő vizsgáztatta. Tanítványai iránt megértéssel viseltetett és közjoga még hosszú időn gerince lesz e tudománynak. Úgy is mint tanár, úgy is mint e város egykori képviselője megérdemli, hogy Esztergom város közönsége — ahol egyébként közeli rokonai is élnek — tisztelettel adózzék emlékének. Főpásztori köszönet. Az évforduló alkalmából dr. Walter Gyula ált. érs. helynök a főegyházmegyei papság nevében üdvözölte dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímást, aki ez alábbi sorokban volt kegyes köszönetét nyilvánítani: „Felette kedves előttem az a főpásztárához ragaszkodó papi lelkület, amelynek egyik igen kedves megnyilatkozása az évforduló alkalmából hozzám intézett meleghangú jókivánatok sorozata. Főpásztori szeretettel köszönöm és a legőszintébben viszonzom a sok jókivánatot. Legyen az új esztendő az ősi főegyházmegye összes papjaira kegyelemteljes és igen-igen boldog. Dolgozzunk odaadással együtt az új esztendőben is abban a szent munkában, amelyre az Isten kegyelme kijelölt és hívott. Többiben magamat ájtatos imáiban ajánlottan őszinte jóindulattal vagyok Esztergom, 1929. január 4. jóakaró főpásztora Jusztinián bibornok, érsek." Pápai kitüntetés. Vármegyei életünk egyik kiválóságát, a magyar bányamérnöki kar egyik büszkeségét a munkának egyik energikus megtestesítőjét, Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, dorogi bányaigazgatót magas egyházi kitüntetés érte. Schmidt Sándor nagy felelőségteljes és nehéz munkaköre mellett olyan vallási ténykedést fejtett ki a múltban, fejt ki a jelenben is, hogy ennek a valláserkölcsi munkának utat kellett találnia a legmagasabb egyházi fórumhoz. XI. Pápa őszentsége dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás előterjesztésére egyházi élet terén szerzett érdemeinek elismeréséül a Szent Gergely-rend közép keresztjét kegyeskedett adományozni. Schmidt Sándor bányaügvi főtanácsos bányaigazgatónak. — A magas kitüntetéshez őszintén gratulálunk. Halálozás. A hazafias bencésrendet mély gyász érte. A rend egyik legkiválóbb tagja : Borossay Dávid c. tankerületi főigazgató, a soproni bencés gimnázium volt igazgatója, Tihanyban 75 éves korában elhunyt. A megboldogult országszerte ismert hires mathematikai tudós volt s tankönyvei igen elterjedtek voltak a középfokú iskolákban. Esztergomban majdnem 30 évig tanított s igen sok tanítvány került ki keze alól, kiket mélyen lesújtott a szigorú, de tanítványát szerető kiváló pedagógus halálhíre. Hétfőn temették Tihanyban. A temetésen az esztergomi bencés székházat dr. Mattyasóvszky Kaszszián igazgató képviselte. — Özv. Reusz Józsefné vasárnap életének 82. évében meghalt. Temetése nagy részvét mellett kedden ment végbe. A megboldogultban Reusz Ferenc takarékpénztári titkár édesanyját gyászolja. Új beosztások a rendőrségen. Dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsos, a helybeli rendőrkapitányság vezetője dr. Szerényi Jenő rendőrkapitányt a bűnügyi és erkö'csrendészeti osztály, Palkovich Miklós rendőrkapitányt pedig a kihágási osztály vezetésével bízta meg. A hercegprímás levele Mikes püspökhöz. Serédi Jusztinián di. bibornok-hercegprímás levelet intézett a földkörüli útjáról visszatért Mikes János gróf szombathelyi püspökhöz és ebben a püspöki kar háláját tolmácsolta azért, hogy Sydneyben az eukarisztikus kongresszusa- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- Q J fl , I 9 , i Es h

. köző. konyha és kenyérruha, KD||>7|T|Q fin I £l67lfinäi 16 I-. C7A1ÍAÍÍ abrosz (nagyban és kicsinyben) • vlU£IIICUIII l.CLd&IUIICU f

Q dU~! S£U VIIII le«jutánvo«Rbban beazerezhetft mmmmm^mmmmmm^mm^mmmmmmmmmammmmm^mmm <•« Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Teiesiszám 135. Házi kender szövésre elfogadtaiife