Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-01 / 1.szám

rösy László által szerkesztett külön emléklapot Laiszky János könyvnyomdája adta ki. Ez évben ünnepelte akkor még csak négy osztályos alreálunk is fennállásának 25 éves jubileumát. József főherceg az őszi honvédségi csapatszemle alkalmából városunkat is meglátogatván, Esztergom népe tüntető lelkesedéssel fogadta a népszerű főherceget. Ekkor ünnepli a város közönsége Esztergom legrégibb s országos hírű könyvnyomdászát: Horák Egyedet ötven éves nyomdászi jubileuma alkalmából. A nyomda volt vezetője, Buzárovits Gusztáv, ki a Horák-féle nyomdát országos nívójára emelte s ki később saját önálló nyomdáját is oly tökéletesre fejlesztette, a Horák-féle ünneplések közben meghalt. Az 1883. év szokatlanul nagy árvízzel köszöntött be, mely az akkor még mélyebb kis-dunaparti házakat elöntötte. Lapunk szerkesztősége, mely a régi Pfalcz-féle házban volt, szintén elázott a nagy vízben. Elkészülvén mostani formájában az új primási palota, Simor primás nagyszámú országos előkelőségek jelenlétében avatta azt föl. Sok fényes és kedélyes farsangi bálról számol be lapunk s jelenti, hogy a két év óta szünetelő Dalárda az áldott emlékű jó Bellovits Ferenc zenetanár igazgatása alatt, mint az Esztergomi Zenei és Műkedvelő Egyesület megkezdette sok szép sikert s országos elismerést aratott működését. Ez évben kapott Esztergom csendőrszárnyparancsnokságot s ekkor gyilkolták meg akkori főispánunk atyját: Mailáth Györgyöt, az utolsó országbírót budai palotájában. Simor prímás rendeletére ekkor állítja föl Delia Vedova turini szobrász a bazilikában Pázmány Péter gyönyörű szobrát. Az esztendő legizgalmasabb eseménye volt a gazdag özv. Stúhrné meggyilkolása, kinek gyilkosait sohasem sikerült a rendőrségnek kinyomoznia. Vezércikkeink többek közt a cigarettázó hölgyekről (1883-ban!). közlekedésünk fogyatékosságáról, a nagyzásról (ez is 1883-ban), kisgazdáink érdekeiről, a regálé megszüntetéséről, a népkönyvtárak szükségességéről stb. szóltak. „ Esztergom fölszabadulásának két évszázados fordulóján" címmel dr. Kőrösy László „Emléklapot" szerkesztett s az ily címen ünnepséget rendező végrehajtó bizottság a város 1683 és 1883-i képével érmeket is veretett, melyből egy aranypéldány a Simor-múzeumban látható. Ez évben hunyt el csikcsatószegi székely Győrfy Iván neves vízivárosi érseki tanító, az első esztergomi kölcsönkönyvtár alapítója, ki elemi iskolai tankönyvet is írt, de apostoli szegénységben halt meg. Székely szótárának kéziratát a Tudományos Akadémia vásárolta meg. Az 1884. év szabadságharcunk rettenthetetlen bátorságú honvédezredesének, az ácsi csata hősének: Bátori Schulcz Bódognak 80. születésnapja alkalmából rendezett ününepléssel kezdődött. A vitéz ezredes öccsénél: a garamkövesdi plébánosnál élt, innen származott esztergomi ünnepeltetése. Az akkor még létező Honvédegyesület rendezte az ünnepeltetést s ez alkalomból a Laiszky-cég által egyetlen példányban nyomtatott díszes Emléklapot adták át az ünnepelt hősnek, kit egy év múlva, 1885-ben már örök nyugvóhelyére kisértünk az esztergomi honvédtemetőben. Nyolcvannégy tavaszán járt Esztergomban Liszt Ferenc is, mint dr. Rapcsák Imre primási udvari orvos vendége, ki Rapcsák nejében, a bécsi születésű Holczmann Augusztában a hírneves zongoraművésznőt tisztelte meg. Ez évben építtette újra az esztergomi főkáptalan a garamszentbenedeki vár történelmi emlékű gótstílű apátsági templomát, melyet Simor primás országos pompával szentelt föl. Nagy érdeklődést idézett föl a várhegy nyugati oldalán fölfedezett 29 öl mélységű kővel kirakott óriási kút, melyet bizonyára rabkezek ástak s építettek még a a török hódoltság előtt. A farsangi bálok között a gazda-bál és a dalegyleti bál sikerültek a legjobban, melyeken Jónás Pali, éz a régi típusú úri cigányprímás húzta a talpalávalót. Feigler János és Borovicska Adolf tüneményes tenorját és Niedermann Pál páratlan basszusát sokáig emlegették Esztergomban. Ez évben vette meg a propeller részvénytársaság a Kovácspatak üdülőtelepet, mely az esztergomi közönségnek a cseh megszállás idejéig legkedvesebb kirándulóhelye volt. Európahírű zenészünk, Seyler Károly bazilikái karnagy, ki Bellovits bácsinak apósa volt, ez évben hunyt el. A kereskedőifjak zászlószentelése fényes ünnepségek között folyt le. A zászlóanyai tisztet Rudolf Mihályné töltötte be. Vezércikkeink közül legjobban megragadja figyelmemet : „Esztergom és Párkány egyesítése" érdekében írt cikk. Ki látta még akkor a jövőt? . .. Olyan vigadóról is sok szó esett, mely a színházat, hangversenytermet a városi könyvtárat s modern vendéglőt foglalna magában. Most már ilyen is van, a Szent István Fürdőszálló, városi könyvtár helyett — strandfürdővel. 1885-ben lapunk új kiadója özv. Berényi Zsigmondné férje, Tábor Adolf könyvkereskedő. Az országos kiállításon Esztergomnak minden számottevő iparosa és kereskedője részt vett és sok elismerést szereztek városunknak, különösen a termelők akkor még jó nevű hegyi boraikkal. Ez év tavaszán indult meg az első propellerjárat Esztergom—Párkány — Kövesd között. Dóczy Ferenc főparancsnok akkor szerezte be „József Főherceg" nevű akkor még modern, ma már csak muzeális értékű gőzfecskendőnket. Majer István püspök, a népszerű „István bácsi" ez évben ünnepelte félszázados irodalmi működését, melyet a fővárosi lapok is vezércikkben méltattak. Simor primás kétszázezer forinttal megalapította a szentgyörgymezői árvaházat. A bazilikái karnagyi állásra Takács Imre választtatott meg. Vaszary Kolos győri bencésigazgató, egykori esztergomi bencéstanár pannonhalmi főapát lett. Gróf Csáky Károly helyébe dr. Fehér Gyula választtatott meg belvárosi plébánosnak. Vezércikkeink a filloxeráról, a népkonyháról, a városházi állapotokról szóltak s egy igen előkelő egyházi férfi szólalt föl cikkében „A túlságos harangozás ellen." Az 1886. év dr. Helcz Antal ügyvédnek polgármesterré történt megválasztásával kezdődik. A mult őszön fellépett országos kolerajárvány Esztergomot is meglátogatta s több áldozatot szedett. Az 1887. évben alakult meg Dóczy Ferenc első elnökével az Ipartestület. A város legagilisabb köre a Dalegyesület volt, melynek mulatságai messze vidéken híresek voltak, visegrádi kirándulásán pedig 300 adag gulyást szolgált föl Papp vendéglője, míg vasárnap halászlét ettek — katonazene mellett. A budapesti Hentzi —Janszky-féle magyarellenes tüntetés hullámai Esztergomban is elég viharos gyűrűket alkottak. Mindez azonban elsimult, mikor ez év őszén a népszerű Simor János hercegprímás aranymiséjének megünneplésére készült az ország, de különösen Esztergom népe. Október 28-án lapunk jubileumi számot adott ki, melybe az ünnepi ódát dr. Földváry István írta. A város ünnepi közgyűlésén Helcz Antal polgármester remek szónoki beszédben méltatta a jubileum jelentőségét. Ferenc József király az ő koronázó hercegprímása arany miséjére Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében érkezett városunkba. Az ország összes főurai és számottevő közéleti tényezői Esztergom vendégei voltak e napokban. Lapunk ez ünnepségek minden mozzanatáról több számon keresztül tartalmas jelentésben számolt be s a Laiszky-nyomda dr. Kőrösy László szerkesztésében 15 ív terjedelmű gyönyörű illusztrált Almanachot adott ki az aranymise emlékére. Majer István püspök is ez évben mutatta be aranymiséjét teljes csendben a Szent István-kápolna oltárán. Meszlényi Gyula későbbi szatmári püspök által nálunk is meghonosított májusi ájtatosságokra dr. Walter Gyula „Üdvözlégy Mária" címen imakönyvet szerkesztett, mely ma is egyike a katholikus hivők legkedvletebb imakönyvének. Perger Lajos az esztergomi írókról terjedelmes életrajzi és bibliográfiai tanulmányt írt. A lap legtevékenyebb munkatársa Munkácsy Kálmán volt, kinek ez évben két novellakötete is jelent meg. A kenyérmezői birtokot Krausz Izidor vásárolta meg. Vezércikkeink az újsütetű postatakarékpénztárt kritizálják, a lutriról és a „szereplési viszketegség"-ről szólnak. 1888-ban tizedik évfolyamába lépett lapunk. Ez évben ünnepelte XIII. Leo pápa aranymiséjét, melyre a magyar zarándokokat Simor hercegprímás vezette. Esztergomban zajos képviselőválasztás volt, melyből Polónyi Gézával szemben Horánszky Nándor mérsékelt ellenzéki került ki győztesen. Meszlényi Gyula kanonok, a szeminárium rektora, szatmári püspökké neveztetett ki. A „haladás" szellemében lapunk propagálta az esztergomi „repülő kör", t. i. a biciklisták klubjának megalapítását, de mentségünkre szolgálhat, hogy senki sem lát előre a jövőbe .. . Andrásy János vm. főjegyző és Hütt Árpád jogszigorló, továbbá Prokopp Gyula ügyvéd és Maiina Lajos közti párbaj lapunk nyílttéri rovatában élénk érdeklődés mellett folyt heteken keresztül városházi összeszólalkozások miatt. Ez időben szűnt meg Verhovay fővárosi lapja a Függetlenség, viszont napvilágot látott Szölgyémy Gyula városi tanító által írt: Esztergommegye Földrajza, mely soká használt, kiváló tankönyv volt. Vezércikkeink a felnőttek oktatásáról, az olvasókörökről, a jó modorról, ipariskolánk fejlesztéséről, a közvilágításról és a kártyaszenvedélyről szóltak. Ebből is láthatjuk, hogy semmi új nincs a nap alatt. ,. 1889.január havában játszódott le az örök titok leple alatt Mayerlingben népszerű trónörökösünknek, Rudolf főhercegnek, megdöbbentő tragédiája. Silberstein (ötvös) Adolf a Pester Lloyd dramaturgja konceszsziót kapott a füzitői vasút megépítésére. Ez évben épült a város közepén a nepotizmus nagyobb dicsőségére a kaszárnya. A Szépítő Egylet ez évben sokat fásított a város főbb utcáin s ez évben épült a református egyházközség temploma is. Prohászka Ottokár megszervezte a belvárosi kath. legényegyletet. Feigler János hegedűművészünk leánya, művésznevén Haraszti Hermin, ekkor lépett nyilvánosan a budapesti színpadra. Perényi Margit és Irma Esztergomban tűntek fel szép énekhangjukkal. Vezércikkeink a villamos világítás szükségességéről, a hadseregnek nemzeti jellegűvé való átalakításáról s az „esztergomi népszerűség becséről" írtak ötletes cikkeket. Húsvéti számunkban 25 pontba foglaltuk az új Esztergom ! városfejlesztési programját s a Bu1 zárovits-cég kiadásában megjelent jdr. Kőrösy László: Katholikus Költők c. nagyértékű antológiája. Az 1890. év legemlékezetesebb alkotása dr. Fehér Gyula belvárosi plébános által közadakozásból létesített belvárosi művészi kálvária, melynek tervét Szilágyi L. fővárosi mérnök készítette s Nagy Pál építési vállalkozó építette föl. A kálvária egyik legszebb eredménye dr. Fehér Gyula nagyarányú kultúrmunkásságának. Ez évben létesült az esztergomi üveggyár s nyílt meg Tokodon az új kőszénbánya. Dr. Feichtinger Sándor vármegyei tisztifőorvost félszázados munkássága évfordulóján meleg ünneplésben részesítette a város közönsége. Ez évben mutatták be először Esztergomban Edison nagyszerű találmányát, a fonográfot. Á Zeneegyesület lampionos velencei éjt rendezett a Kis-Dunán. Dr. Walter Gyula kezdeményezésére ekkor nevezték el a Balassa-, Pázmány-, Dobozy- és Simor-utcákat. 1891. januárjában hunyt el a nagy Simor primás. Halála után mozgalom indult meg az érseki székhelynek Budapestre való helyezése érdekében, de a Főkáptalannak e tárgyban szerkesztett memoranduma javunkra döntötte el a primási székhely kérdését. Október hóban, mire e kérdés megoldásra jutott, a király Vaszary Kolos pannonhalmi főapátot nevezte ki Simor utódául. Baross Gábor már ez évben elkészíttette az esztergomi új vashíd tervét, amely azonban csak évek múlva került kivitelre, a würzburgi Woerl-cég ellenben a város által megszavazott szubvenció ellenében kiadta a Reisebücher sorozatában Esztergom leírását. 1892. év elején Vaszary Kolos székvárosába érkezvén, örömünnepek zajától s küldöttségek járásától volt hangos és mozgalmas a város képe. A székfoglalás emlékére dr. Kőrösy László szerkesztőnk „Magyarország öröme" cimen díszes emlékalbumot szerkesztett, melybe országos nevű közéleti nagyságok írtak emléksorokat. A tavaszi képviselőválasztáson Timon Ákossal szemben Ff%y Ferenc választtatott meg országgyűlési képviselőül. Április hóban meghalt Baross Gábor, a nagy vasminiszter. Gróf Mailáth György lemondott a főispáni székről. Az év derekán dr. Kőrösy László, ki lapunkat 12 éven át szerkesztette, Budapestre költözött. Úgy a tanári állásban, mint a lapszerkesztésben utóda dr. Nógrády Jenő lett, a lap kiadója továbbra is Tábor Adolf maradt. A lapot azonban Tábor Adolf nyomdája nem birta soká fenntartani, mert ugyanezen időben Gerenday József megnyitván Hunnia nevű nyomdáját Esztergomban s megvásárolván dr. Perényi Kálmántól az „Esztergomi Lapok"-at, véle s az új lappal a Tábor-nyomda nem soká konkurrálhatott, miért is Nógrády Jenő az Esztergom és Vidékével a Laiszky-nyomdába, majd nemsokára a Hunnia-nyomdába vándorolt. Nógrády Jenőnek lapkiadói vállalkozása azonban nagyon nehezen ment, mert nem volt hozzá elég forgótőkéje. Elhatározta tehát, hogy a lap tulajdonjogát átadja az Etter Gyula, Brenner Ferenc, Prokopp Gyula, Hulényi Győző konzorciumnak. 1893-ban legtöbb szó esett a létesítendő állandó dunahidról. Erősen folytak a tervezgetések. Vaszary hercegprímás ellen egy elbocsátott hűtlen alkalmazottja által tervezett gyilkos merényletet Kohl Medárd súlyos sebesülés árán hiúsította meg. Ez évben készült el s kisértett már a polgári házasságról készült törvényjavaslat. Az ország polgársága melegen ünnepelte Jókai Mórt