Esztergom és Vidéke, 1929

1929-05-19 / 38.szám

8 ESZTERGOM és VTDÉKEc 1929. május 19. Használja ki az alkalmat és cipőszükségletét most szerezze be a Viktória cipőgyár lerakata által rendezett 14 napos olcsó ci­pővásáron, ahol cipőt gyári áron vásárolhat VIKTÓRIA CIPŐGYÁR lerakatában :: Esztergomban a Központi Kávéház mellett. 5429./1929. pm. szám. Hirdetmény. A budapestvidéki m. kir. pénzügy­igazgatóság 44.376/11.1929 számú rendeletére felhívom az összes ter­melőket akik szilva, szőlőtörköly vagy borseprő párlatot óhajtanak saját nevük alatt, az Esztergomi Szeszfőző Szövetkezet vagy a városi üstön főzni, azok folyó évi május hó 29.-éig a hivatalos órák alatt a városi fogyasztási adóhivatalnál össze­írás végett jelentkezzenek. Azok akik a jelentkezést elmulaszt­ják a főzésre igényjogosultsággal tovább nem birnak. Esztergom 1929 évi május hó 3-án. Dr. Brenner s. k. polgármester b. 584—1929. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. Dorog nagyközség nyilvános Írás­beli versenytárgyalást hirdet a Do­rogon építendő kántorház összes építési munkáinak vállalati úton való biztosítása céljából. Ajánlatok csakis az összes mun­kákra együttesen tehetők. Versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy szabályszerűen kiállított és felbélyegzett ajánlatukat zárt és le­pecsételt, kívül „Ajánlat a dorogi kántorház összes építési munkáira" felírással ellátott, sértetlen boríték­ban bezárólag 1929. évi június hó 1-én d. e. 10 óráig Dorog község­házán vagy közvetlenül, vagy posta útján adják be, hogy az a lejárat előtt beérkezzék. Ajánlat csakis az e célra kibocsá­tott költségvetésen és ajánlati űrla­pon tehető, mely Dorog községházán 8 (nyolc) pengő lefizetése ellenében szerezhető be. Ugyanott az építési tervek a hivatalos idő alatt betekint­hetők és esetleg a még szükséges felvilágosítások nyerhetők. Pályázók az ajánlati összeg 5 (öt) százalékát kitevő összegű bánatpénzt a község pénztárába készpénzben, vagy jóhitelű hazai pénzintézet betét­könyve, vagy kezességi levele alap­ján letétbe tartoznak helyezni és az erről szóló bizonylatot ajánlatukhoz csatolni. A beérkezett ajánlatok 1929. évi június hó lén délelőtt 11 órakor fognak felbontatni. A felbontásnál ajánlattevők, vagy igazolt megbízott­jaik jelen lehetnek. Ajánlatot csak azok nyújthatnák be, akik megfelelő ipari képesítéssel birnak. Ajánlattevők ajánlataikkal a vég­leges döntésig kötelezettségben ma­radnak. Építtető nagyközség fentartja ma­gának azon jogot, hogy a beérke­zett ajanlatok közül, azok egység­áraira és végösszegeire való tekin­tet nélkül, szabadon választhasson, illetve a vállalatbaadás felől tetszése szerint intézkedhessen, vagy a vál­lalatot más úton biztosítsa anélkül, hogy pályázók ebből kifolyólag a községgel szemben bárminő igényt támaszthatnának,. vagy bármiféle költségmegtérítést igényelhetnének. Dorog, 1929. május 17. A községi elöljáróság nevében: Kora Izidor Eárer Lőrinc községi főjegyző. községi biró. B. 6952—2—1928. szám. A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN! Az esztergomi kir. járásbíróság mint büntető bíróság rágalmazás vét­sége miatt Fleischer Sámuel ellen indított bűnügyben dr. Bátsmegyei Imre ügyészi megbízott és főmagán­vádló vádja felett dr. Schwartz Gyula járásbiró és Nemesszeghy Gyula jegyzőkönyvvezető részvéte­lével, vitéz Szivós-Waldvogel József főmagánvádló és dr. Beniczky Géza üj. főmagánvádló képviselője a sza­badlábon levő vádlott és dr. Báts­megyei Imre ügyészi megbízott je­lenlétében Esztergomban 1928. szep­tember hó 28-án megtartott nyilvá­nos tárgyalás alapján, a vád és a védelem meghallgatása után meg­hozta a következő ÍTÉLETET: Fleischer Sámuel vádlott, 44 éves r. kath. vallású, esztergomi szüle­tésű és lakos, magyar állampolgár, ír, olvas, szobafestőmester foglalko­zású, katona volt, rokkant, vagyon­talan bú'nps az 1914 : XLI. tc. 1. §-ába ütköző és a 3. §.1. bekez­dése szerint minősülő 4 rendbeli rá­galmazás vétségében, amelyet úgy követett el, hogy v. Szivós Waldvogel József' főmagánvádlóról Esztergom­ban 1928. évi május hó 5. napján és azt követő napokban előbb Esz­tergom polgármesterére, majd Ko­márom Esztergom vármegyék főis­pánja, azután a városi mérnöki iro dában az ott tartózkodók előtt végül Vitái István esztergomi lakos előtt kü­lön-külön azt állította, hogy neve­zett főmagánvádló a polgármesterről azt mondta, hogy „ki kell dobni azt a polgármestert, aki ilyesmit meg­enged" s ezzel oly tényt állított, amely valóság esetében az illető el­len bűnvádi eljárás megindításának oka lehet. A kir. járásbíróság ezért a vád­lottat az 1928. X. tc. 3. §-ával mó­dosított 1914. XLI. tc. 3. §-ának 1. bekezdése alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a II. Bn. 7. §. 1 be­kezdése értelmében összbüntetésül 50 azaz ötven pengő pénzbüntetésre ítéli; a pénzbüntetést behajthatatlan­sága esetében az 1928. X. tc. 3. §-ával módosított II. Bn. 1. §-a alap­ján 5 azaz öt napi fogházra kell át­változtatni. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével az eszter­gomi kir. járásbíróság elnökénél az 1892. XXVII. tc. 3. §ában megha­tározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. §-a értelmé­ben köteles az ezután felmerülő bűn­ügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni, de a költségeket a kir. járásbíróság az 1890. XLIII. tc. 4. §-a alapján egyelőre behajthatatla­noknak nyilvánítja. Köteles a vádlott a Bp. 479. és 480. §-a értelmében fentnevezett fő­magánvádlónak eljárási költség fejé­ben 16 P 60 fil-t az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Végül az 1914. XLI. tc. 28 §-a értelmében alkalmazandó 1914. XIV. tc. 43. § ának második bekezdése alapján kötelezi a bíróság a vádlot­tat, hogy a jelen ítéletet indokaival együtt az „Esztergom és Vidéke" cimű esztergomi lapban az emiitett törvényszakaszban meghatározott kö­vetkezmények terhe alatt az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül közzététesse. INDOKOLÁS: A vádlott kimerítő beismerésével, valamint a tárgyalás egyéb adatai val bizonyítást nyert a vád tár­gyává tett azon tényállás, hogy: a vádlott egy általa folytatott tra­fik építési engedély megadásával, majd utóbb annak visszavonásával kapcsolatosan Esztergomban 1928. május hó 5 én és azt követő na­pokban a rendelkező részben meg­jelölt személyek előtt négy izben kü­lönböző alkalommal azt állította a íőmagánvádlóról, hogy az dr. An­tóny Béla polgármesterre vonatko­zólag azért, mert a trafik építését az illetékes hatóság megengedte, azt mondta volna, „kikeli dobni az ilyen polgármestert, aki ilyesmit megen­ged." Ez a tény a valóság esetében a főmagánvádló ellen bűnvádi eljá­rás megindításának oka lehet. Fleis­cher Sámuel vádlottnak és négy íz­ben megismételt cselekménye tehát az 1914. XLI. tc. 1. §-ába ütköző és a 3. §. 1. bekezdése szerint mi­nősülő rágalmazás vétségének alkotó elemeit négyszer valósítja meg. A vádat az erre jogosult vitéz Szivós-Waldvogel József főmagán­vádló kellő időben emelte. A beszá­mítást és a büntethetőséget kizáró ok nincs, ezért Fleischer Sámuel vádlott bűnösségét meg kellett álla­pítani s őt az 1928. X. tc. 3. §-ával módosított 1914. évi XLI. tc. 3. § ának 1. bekezdése szerint el kel­lett ítélni. A büntetés kiszabásánál a bíró­ság azt a körülményt, hogy a vád­lott e kijelentéseit a számára már megadott építkezési engedély visz­szavonása feletti indulatában az őt anyagilag súlyosan érintő rendelke­zés miatii felindulásában tette meg, mint enyhítő körülményt vette fi­gyelembe s tekintettel ennek rend­kívül nyomatékos voltára, a BTK. 92. §-ának alkalmazásával fogház helyett pénzbüntetést állapított meg s azt tekintettel a cselekmény négy­szeri elkövetésére összbüntetésképen a rendelkező rész szerint szabta ki. Az ítéletnek hírlapi közzétételére a felhozott törvény alapján azért kötelezte a vádlottat, mert ezt a sértett kifejezetten kérte. Az ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon alapul­nak. Esztergom, 1928. évi szeptember hó 28. Dr. Schwartz Gyula kir. já­rásbiró. A kiadmány hiteléül Fülöp Ferenc irodatiszt. Fleischer Sámuel vádlott fellebbe­zése folytán a pestvidéki kir. tör­vényszék, mint fellebbviteli büntető­bíróság Budapesten 1929. évi feb­ruár hó 17-én megtartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette a kir. járásbíróság B. 6952—2—1928. sz. a. hozott fennt közölt ítéletét és meghozta a Bf. I. 13150—10—1928. sz. alatt a következő ÍTÉLETET: A kir. törvényszék a kir. járásbí­róság ítéletét a Bp. 554. §-ának 2. bek. alapján helybenhagyja azzal a helyesbítéssel, hogy a büntetés ki­szabásánál a Btk. 96. és 97. §-ok felhívását mellőzi. Fleischer Sámuel vádlott köteles a Bp. 480. §. alap­ján vitéz Szivós-Waldvogel József főmagánvádlónak 70 (hetven) P fel­lebbviteli költséget 15 nap alatt vég­rehajtás terhével megfizetni. Champion gombacsira kapható Elsőrendű kipróbált fajtiszta te­nyészanyag! Garantált minőség! Felvilágosítás és rendelés a telep vezetőségénél RÁCZ ZOLTÁN champion-tenyésztö specialista Esztergom, Mély-úti dűlő (özv. Brennerné nyaralójában d. n. 2—6-ig) KÁLYHÁKAT FELSZERELVE SZÁLLÍT HERCEGPRIMÁSI TÍ6LA- AGYA6ÁBU- ÉS KÁLYHAGYAB R.T E Megjöttek a legújabb divatú és legjobb minőségű hazai és eredeti angol gyap­júszövetek, melyekből úri öltönyöket és fel­öltőket a legújabb divat szerint olcsóbban mint bárhol kedvező részletfizetésre készít űri szabó Esztergom, Kossuth La­jos-utca 5. szám. Takarékpénztár épület, a „Három Szerecsen"-nel szemben. Üzlet megnyitás! Értesítem a n. é. közönséget, hogy Bottyán-u. 4. sz. alatt cipészmühelyt nyitottam. hol készítek angol és francia cipőket, tiszti csizmákat, va­lamint fájós lábakra ortopäd mű cipőket is. Javításokat is elfogadok. Szakképzettségem Budapesten és Bécsben nyertem. Kérem a n. é. közönség szives pártfogását. Tisztelettel Kurcz György cipész, Bottyán János-u. 4. az udvarban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom