Esztergom és Vidéke, 1929

1929-05-12 / 36.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. üunkaadék és alkalmazottak! Tartsa mindenki erkölcsi kötelességének, hogy a Társadalombiztosító mai és holnapi választásán szavazatát a Nemzeti Blokk és a Dolgozók Nemzeti Blokkja l-es számmal jelzett névsorára adja le. lankában a földalatti vörös ököl. Választások előtt áll az ország dolgozó népe. Ma és holnap urnák elé járul egy millió dol­gozó kisember, egy millió mun­kás és munkaadó, hogy maga választotta képviselőivel bevo­nuljon a nagyvonalú magyar szociálpolitika korszakalkotó mesterművének legelső műhe­lyébe az Országos Társadalom­biztosító Intézet parlamentjébe, hogy ott a nemzet leghatal­masabb és legideálisabb alkotá­sát, a magyar Nehémiások, a nemzetépítő Vassok és Dréhrek várfalait őrizzék és tovább építsék. A választások alkalmával két tábor áll szemben egymással. Jobbról a nemzeti alapon álló munkadók és munkavállalók többségét képviselő Nemzeti Blokk, balról pedig a kímélet­len osztályharcra és a nemzeti egység megbontására törő szo­ciáldemokrata szakszervezeti ta­nács. Marx minden erejével a nem­zet legideálisabb intézménye, a Társadalombiztosító parla­mentje felé törtet, hogy ott el­foglalja régi helyét, hogy ott ismét meglobogtassa az osztály­harc forradalmi tűzcsóváit és örökös vetélykedés színhelyévé tegye a magyar munkavállalók egészségének és jövőjének meg­védésére létesített intézményt. De nem csak Marx emberei, hanem az ötágú szovjetcsil­lag földalatti forradalmárai is a magyar munkásság közös vára a Társadalombiztosító parla­mentje felé tartanak, hogy át­törjék a nemzet egyetemének, az összmunkásság szolidaritá­sának egységfrontját, a nagy­vonalú magyar szociálpolitika Vass-frontját, hogy a vörös hínárba taszítsák a nemzet egyeteme, a magyar munkás vágya által életre hívott nép­jóléti alkotásokat. A földalatti ököl május elsején kommunista röpiratok ezrével árasztotta el a magyar mun­kásságot, hogy őket a nemzeti alapon álló munkásság és a munkássággal karöltve járó pol­gárság ellen tüzelje. A lázitó vörös röpirat új forradalomra az utca meghódí­tására, a „burzsoázia" leveré­sére, a nemzeti sajtó harsonái­nak elfojtására, az iparos-mun­kaadói osztály legyőzésére és a nemzet legideálisabb intéz­ménye, a Társadalombiztosító elleni harcra hívja fel a mun­kásságot. A magyar munkásság ismeri már a földalatti vörös öklöt. Egyszer már az arcába, az asztalára vágott a szovjet ököl. A magyar munkás ma is a vörös ököl csapásait nyögi, ma is a vörös ököl szántotta sebektől vérzik. A magyar mun­kás, ha szebb, boldogabb és nyugodtabb jövőt, biztos kenye­ret akar, akkor végleg el kell fordulnia a földalatti vörös ököl csapásaitól és a társadalombiz­tosítói választások alkalmával a nemzet egyetemét, a nemzeti alapon álló munkások és munka­adók többségét képviselő Nem­zeti Blokkal kell együtt halad­nia. A magyar munkásság a tár­sadalombiztosítói választások alkalmával adjon méltó felele­tet a nemzeti egység és békes­ség megbontására, a munkás­ság közös házának, a Társa­dalombiztositónak lerombolá­sára törő forradalmi vörös ökölnek. Az érdekeltség törje át a vörös frontot, és tűzze ki a nemzeti trikolórt a társadalom­biztosító Intézet homlokzatára. Szavazzatok a testvérkezet nyújtó Nemzeti Blokk és a Dolgosok Nemzeti Blokkja í.-es számmal jelölt lajst­romára. A választási harc folyamán minden munkás és munkaadó gondoljon arra, hogy ha a Társadalombiztosító par­lamentjébe ismét bevonul az idegenből betolakodott Marx: akkor a dolgozó kisemberek sorsa meg lesz pecsételve és a nagyonalu magyar szociálpoliti­ka útját elárasztja a vörös hinár. Egy nap a fürdőváros Esztergomban. Az esztergomi vár déli oldalából hatalmas szikla ugrik elő. Emberi fejhez hasonlít. Mereven néz a Du­nára, Párkány fölött a messzeségbe. Régidőkbeveszett monda ősmagyar regét mesél róla . .. Ismeretlen po­gány vezér megkövesedett óriásfeje. Letűnt kor pogányköve. .. . Ma fönséges bazilika a keresz­tény Magyarország jelenbefaragott erősségét hirdeti fenn a vártetőn ... Három út vezet Esztergomba. Az utas — érkezzék akár hajón a Dunán, akár vasúton Budapest vagy Komárom felől, vagy autón négy világtájból jövő országúton — csodálatos szépségű tájban gyönyör­ködik, ha Esztergomba jön. A hajóról Visegrád romantikus képét látja, a Salamontornyot, Ró­bert Károly és Mátyás király felleg­várát, az erdős hegyeket, Börzsöny rengetegeit, Dömösnél a Pilis-hegy­ség legszebb részét, Szobnál az Ipoly-folyót, amely itt trianoni határ, majd a Duna kanyarulatában a Ga­ram torkolatát. Egyszerre előtte áll az esztergomi bazilika, megpillantja a soktornyú várost, a primási pa­lotát és a félkörben húzódó szép hegyeket, a Duna jobb oldalán Pár­kány községet. Vasúton a Dunaág kúpos és mész­köves hegyeit, a völgyekben apró falvakat, fejlődő ipar- és bányatele­peket. Dorogról már látszik Eszter­gom, a Várhegyen magasan a bazilika. Esztergom-táborban volt a világ­háború egyik nagy magyar fogoly­tábora. Pár perc múlva már az ősi Esztergom városában járunk. Autón mind a két utazás szép­ségeiben gyönyörködhetünk. Jöhe­tünk Visegrád felől is, Budapest felől is. De amíg hajón vagy vas­úton csak Esztergom falai alá érkez­hetünk, autóval ott állunk meg, ahol tetszik: a Fürdőszálló előtt, a Fürdő­telep előtt vagy fönn a Várhegyen. Az esztergomi vár és a bazilika. Ha Esztergomba érkezünk, első utunk a várba és a bazilikába ve­zet. Nem látta Esztergomot, aki nem volt a várban és a bazilikában. Az esztergomi vár múltja a római időkig ér. A magyar honfoglalás után már erős vár volt. Gejza feje­delemnek a várban volt a székhelye, és itt született Szent István király. Sok háború idejét állta a vár, a tatárpusztítás, török és kuruc hábo­rúk vonultak el felette. A Várhegyen állott Esztergom ősi székesegyháza, amely azonban a háborúk dúlásaiban elpusztult. Egye­dül a Bakács-kápolna maradt meg. A világhírű kápolnát a főszékes­egyházban helyezték el. A bazilikát, a mai klasszikus stílű főszékesegy­házat 1822-ben Rudnay hercegprí­más kezdte meg építtetni. Négy primás alatt épült, 1869-ben Simor hercegprímás fejezte be. A bazilika belseje csodálatot és mélységes ihletet kelt a nézőben. A főoltáron a világ legnagyobb oltár­képe, a renaissance-stílű Bakács­kápolna megbecsülhetetlen műemlék. A kincstárban gazdag gyűjteményt találunk. Arany és ezüst tárgyak, drágakövek és kegyszerek között van a világhírű remekmű: Mátyás király kálváriája. A bazilika alatt, Magyarország legvastagabb alapfalai között a her­cegprímások és az esztergomi fő­papok kriptája van. Sokan felmennek a kupolába és onnan, 100 méter magasságból te­kintenek szét a vidéken. Derült időben látni lehet a nyitrai Zobort, a Mátrát és a budapesti lipótvárosi bazilikát. A vár déli oromzatáról Esztergom város látképében gyönyörködhetünk. Szemben velünk a Szenttamáshegy, mögötte a Vaskapu. Alattunk a város, sok-sok templomával, a Nagyduna, a Primás-sziget és köröskörül a Ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­köző, konyha- és kenyérruha abrosz (nagyban és kicsinybei legjutányosabban beszerezhető házi szövött 5 Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom