Esztergom és Vidéke, 1929
1929-01-06 / 2.szám
Keresztény politikai és társadalmi lap Megjelen csütörtök és vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., hova a lap szellemi Előfizetési ára : egy hóra 1*20 P. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) részét illető közlemények, az előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Egy elnemmondott üdvözlő beszéd. Régi szép szokás mindenütt az újév megünneplése. Az embereknek kedves naiv hite a kezdődő év hajnalán bizakodó reménységgel tekint a jövőbe s az újévtől vágyainak és óhajainak beteljesülését várja. A kalendáriumnak ezt a piros betűs napját határkőnek tekintik az emberek, amelynél egy pillanatra illik megállani a nagy rohanásban. Régebben különféle testületek, egyesületek, municipiumok és pártok, sőt még a kormányférfiak is fontos kijelentésekre, beszámolásra és programmadásra használták fel ezt a napot, mert érezték, hogy ez a nap ilyen cselekedetekre kötelezi őket a gondozásukra bizott közületekkel szemben. Ma már úgylátszik kiment a divatból ez az előkelő, kölcsönös megbeCvSÜlésen alapuló jószokás. Annyira átdemokratizálódtunk, hogy a legkisebb kupaktársaság vezetője is a dalai láma elzárkozottságávaljfeisőbbségével teljesen feleslegesnek tartja érintkezésbe lépni a maga közönségével. A tekintély elvének ilyetén egyoldalú magyarázata azután^ rendesen kilengéseknek lesz a szülőanyja, fájdalom a köz rovására. Az évforduló határmegyéjére érve, minden esztergomi polgár üdvösen cselekszik, ha végigtekint az elmúlt éven, átgondolja a jövő kilátásait, kiterveli munkaprogrammját. S ha az egyes eméernek kívánatos ennél a határkőnél megállani és számvetést csinálni, mennyivel szükségesebb ezt a műveletet elvégezni egy közel húszezer lélekből álló dolgozó, küzködő, hol bizakodó, hol csüggeteg közületnél. A városipárt, amely a hivatalos vezetőséggel karöltve fegyvertársi hűséggel küzd a közös célért, felhasználja az alkalmat, hogy a város polgármestere, tanácsa, valamint annak egész társadalma előtt ünnepélyesen megújítsa azt a fogadalmat, hogy mindenkor önzetlen zászlóvivője kivan lenni a város kulturális és gazdasági boldogulásának és haladásának. Építőmunkát, serény teremtő cselekvést és az erők szilárd összefogását kívánjuk. A haladásért vívandó küzdelmeinkben csak nemes fegyvereket kívánunk harcbavinni, azokat is csak az eszmék és tiszta törekvések szolgálatában, nem pedig személyek mellett vagy ellen, vagy önző célokért. Azt akarjuk, hogy ebben a városban ne hatalmasok és jobbágyok, hanem egyenlőjogú polgárok legyenek. Mindenkinek, aki a nekirendelt szerepkört hasznos munkával és hűséggel tölti be, egyenlő megbecsültetés járjon ki, akár munkás, akár legfőbb vezető. Vállveregető, embereket kihasználó, befelé gőgös, kifelé leereszkedő áldemokráciára szükségünk nincsen. Komoly idők következnek; sohasem volt oly nagy szükség a nemzet egységere, mint a mostani sorsdöntő időkben. Ez az ország minden magya~[ rok hazája, nemcsak egy felekezeté, egy párté, vagy egy politikai irányzat követőié. Ez a város is minden igazi esztergomi ember örök szerelme, s ha nemzet és város nem akar megsemmisülni, fogjon mindenki össze egységes munkában s kerüljön mindent, ami sorainkban egyenetlenséget támasztani alkalmas. A városipárt hiszi és reméli, hogy a város polgármestere és tanácsa bizakodó elszántsággal akar megküzdeni a feltornyosuló problémákkal s igéri, hogy ebben a munkában mindenkor számíthat a párt odaadó megértésére és támogatására. Hiszi és reméli, hogy a város lakosságának túlnyomó részét kitevő földmüvestársadalomnak tettel, tanáccsal és irányítással segítségére fog sietni mai súlyos gazdasági válságának leküzdésében. Óhajtja, hogy a gazdatársadalom szaktudásának emelése érdekében minden lőle telhetőt el fog követni. Tekintélyével oda fog hatni, hogy a belfogyasztás szükségletei lehetőleg saját gazdaközönségünk által láttassanak el úgy, hogy piacunk és élelmiszereink árai ne legyenek az országban a legmagasabbak. Hisszük és reméljük, hogy minden erejével oda fog hatni, hogy iparosaink számára munkaalkalmak teremtessenek. Más osztályok gazdasági megerősödése és a közeli környék intenzivebb bekapcsolása, valamint az idegenforgalom emelése révén nemcsak kereskedelmünk fellendülése várható, de a város saját jövedelmeinek szaporodása után abba a helyzetbe kerül, hogy jogos igényeket a mainál fokozottabb mértékben fog kielégíteni tudni. Részletekben kidolgozott, mindenre kiterjeszkedő okosan előrelátó munkaprogramm legyen az újév tevékenységének alapja. Ismerjük a nehézségeket, lehetetlenségeket nem kívánunk s csak a realitások szilárd talaján kívánunk maradni. Fokozott, odaadó, lelkes munkával minden terén óriási eredményt érhetünk el. Ezekben a gondolatokban kivan a városi párt a polgármesternek, tanácsnak és tisztviselői karnak eredményes, boldog újesztendőt! * * * Körülbelül ezt a beszédet kívántam volna a városi párt küldöttségének élén a város tanácstermében elmondani. Sajátos esztergomi viszonyaink azonban nem kedveznek annak, hogy az emberek bizalommal és szeretettel közeledjenek egymáshoz; széthúzás, megnemértés, gyanakvás és gyanúsítás bár nemcsak helyi különlegességek, de mindenesetre nagyobb adag található belőle nálunk, mint másutt. Azonban Esztergomban az utóbbi időben csodák történtek s igy remélhető az a csoda is, hogy midez megváltozik a jövőben. Adja Isten, hogy így legyen ! vitéz Szivós-Woldvogel a városi párt elnöke. Közegészségügyünk az elmúlt évben. Midőn az 1927. évben megjelent országos tüdővész halálozási kimutatást mely városunkat, mint vezetőt emeli ki a tuberculózis halálozások terén elolvastam, őszin én megvallva megdöbbentem. Azonnal tanulmányozni kezdtem e kérdést, kerestem az okot és csakhamar meg is talál tam. Véglegesen csak most az 1928 óv végén összeállított tuberkulosis halálozási kimutatás adta kezembe a megoldást és azért csak most vagyok abban a helyzetben, hogy városom közönségét megnyugtassam e kérdésről. Esztergomban az 1928-ik évben 27 egyén halt el tüdővészben, amely szám azt jelenti, hogy 18000 lélekre számítva 1'5 ezrelék. Ezzel szemben az 1927 ben megjelent kimutatás mely az 1920—23. évi halálozásokra vonatkozik 41 ezrelék volt. Igy ama szomorú vezető szereptől a mi kies és egészséges fekvésű városunk már nagyon is messze áll. Az 192/ évben kiadott kimutatás miként előbb említettem az 1920—23 évekre vonatkozik, vagyis azon időre, midőn a háború viszontagságaiban tüdővészt szerzetek betegségének határideje lejárt, másrészt a szomszédos gyárak és bányák, melyek természetüknél fogva a tüdővész melegágyai (üveggyár, cementgyár, kőszénbanyák) az akkori konjunktúrák következtében a legnagyobb üzemben voltak és a legtöbb munkást foglalkoztatták. Ezek annyiban vannak összefüggésben a mi tuberculosis halandóságunkkal, amennyiben súlyosan megbetegedett munkásaikat részben a mi közkórházunkba is szállították és igy a mi statisztikánkat hátrányosan befolyásolták. Másrészt tőünk is sok munkás jár ki, kik a szokatlan munkában szintén nagyobb számban kapták meg a bajt és pusztultak el a jelzett időkben. 1920—23. óta sokat változott a világ. A háború szomorú statisztikája a tuberculosis terén már lezáródott A gyárak üzemeiket részben megszüntették, de mindenesetre nagymértékben reducálták és a reducálás arányában szállott le tuberculosis halandóságunk 4'1 ezrelekről 1*5 ezrelékre. Ezzel aztán azt hiszem a legjobb helyre is kerültünk az országban- Ha már most a 27 elhalt közül leszámítom a kórházban meghalt 8 idegent, akkor még kedvezőbb a helyzetünk. A teljes hűség kedvéért ezen adathoz hozzászámítjuk az év folyamán elhalt 9 agy hártyalobot (habár ezek legtöbbjénél nem lett jelentve a gümőkóros jelleg) még így is csak2 ezrelék volna a halálozás és még ű- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- rj , j Eszter • • közö, konyha és kenyérruha, YQ\F7VMÍ Hü 1 áQ7mIlál 16- szn*17l CTAl/ntt abrosz (nagyban és kicsinyben) • VIU4.I IICU II I L.CL04.IUI ICII fonszá IldLCJ mapUVUII legjutányosabban beszerezhető — mmm der sz Esztergom, Széchenyi-tér (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kenszövésre elfogadtatik
