Esztergom és Vidéke, 1929

1929-04-14 / 28.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Adóleszállitás. Irta: Dr. Okolicsányl László Nem kisebb ember, maga a nagy Deák Ferenc, akit kortársai méltán nevezte^ a haza bölcsének, mondotta ki ezelőtt 60 évvel azt a tapasztalati igazságot, hogy az adó mindig csak nagyobb lesz, kisebbedni nem szokott. Ennek a jelenségnek a magyarázata Deák Ferenc korában és azután a nagy háború kit réséig az volt, hogy a társadalom haladása, a gazdasági élet fejlődése és a szomszéd államok versenye napról-napra több és nagyobb feladat elé állította az államot s ezeknek a felac^atoknak megoldásához mindannyiszor több és több pénz kellett s ezt a pénzt az állam kormányai adók, illetékek, jövedékek és más közszolgáltatások cimén az állam polgáraitól szedték be. A haladó, fejlődő, egyre jobban erősödő államban tehát az adó mindig nagyobb lett, de egészséges gazdasági viszonyok között a polgárok mindig baj nélkül birták viselni a nagyobbodó közterheket, mert jövedelmeik is gyarapodtak. Évtizedek óta most először látunk ezzel a régi tapasztalattal ellenkező jelenséget. Mert olyan törvényjavaslatok feküsznek a képviselőház asztalán, amelyek az eddigi adókat mérsékelik, lejjebb szállítják. Ahhoz, hogy ez a fordulat bekövetkezzék, olyan kínos teherbirási próbákat kellett átszenvednünk, amilyeneket az előttünk élt nemzedék elképzelni sem tudott s amilyenek elviselésére néhány év előtt alig tartottuk volna képesnek magunkat. Egy rettenetes világégéssé megnőtt nagy háború elpusztította nemzeti vagyonunk nagy részét amit a háború föl nem emésztett, azt a forradalmak viharai rombolták le, vagy az országunkba betolakodott szomszédok rabolták el. A ránk erőszakolt békeföltételek szédítő terheket raktak vállainkra s ezek az új terhek, valamint gazdasági és állami életünk újraépítésének költségei az adóknak olyan emelését tették szükségessé, amely már bénító hatással nehezedett az adófizetőkre, mert súlya "alatt már-már roskadozni kezdtünk.' De nem roskadtunk le. A magyar nemzet életereje, szivós kitartása, szorgalma, munkabírása és rendületlen élniakarása kibírta a nehéz megpróbáltatást s Isten segedelmével megélte azt, hogy immár terheinek könnyítése lehetségessé vált. Ez a könnyítés fordulatot jelent a mai csonka Magyarország gazdasági életében. Jelenti azt, hogy a rettenetes válság legsúlyosabb részén túl vagyunk. Ezt a jelentőségét az adómérséklő javaslatoknak kell szemünk előtt tartanunk, hogy megértsük ennek a fordulatnak nagy fontosságát. Magukban véve sem lehet lekicsinyelni ezeknek az új javaslatoknak a hatását. Hiszen maga jaz a tény, hogy az adómentes létminimum uj megállapítása következtében a jövő évben 17,000 adófizető fog megszabadulni a jövedelemadó fizetéstől, hogy a gazdasági állatok valamint a hus, zsir és szalonna a forgalmi adótól mentes lesz, hogy a késedelmi kamat az eddiginek a felére száll le, hogy a kormány az adónak havi részletekben való fizetésére engedélyt adhat, sőt bizonyos méltánylást érdemlő esetekben a hátralékokat egészen elengedheti és az adónak évenkénti kivetése mellőzhető lesz mindazoknál, akiknek a vagyonadó alapjuk a 200.000 pengőt és jövedelemadó alapjuk a 10.000 pengőt meg nem haladja, — olyan kedvezmények, amelyek igen sok embernek fognak megélhetésük könynyítése által javára válni. Ha tehát ez az adómérséklés nem érinti is még az adózók összességét, általános megelégedéssel fog találkozni, mert azokon segit, akiknek a helyzete a legsúlyosabb. A gazdasági és szociális politika bölcsessége pedig azt követeli, hogy ha nem lehet még mindenkinek segítséget nyújtani, elsősorban azokon segítsünk, akik a legnagyobb bajban vannak. Ezt teszik ezek a legújabb törvényjavaslatok, amelyekben talán minden vérmes reménykedés nélkül is a jobb gazdasági korszak előhírnökeit láthatjuk. Közigazgatási bizottság ülése. Egyesített vármegyénk közigazgatási bizottsága baráti dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt kedden rendes havi ülését tartotta a vármegyeházán. A hivatalos havi jelentéseken és a tárgysorozaton lévő ügyeken kivül Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos felszólalására a Ferenc József-úton a házakba ömlő viz ügyét tárgyalta a bizottság. Néhány házba, illetve pincéjébe ujabban viz ömlik be. Mivel a háztulajdonosok a vizömlést a vízvezetékkel látják kapcsolatosnak, panasszal fordultak a városhoz. A város intézkedésével megelégedve nem lévén, az alispáni hivatalhoz fordultak az érdekeltek, aki ujabb intézkedésekre, illetve vizsgálatra utasította a várost. Péntek Pál országgyűlési képviselő, aki a mult közigazgatási bizottsági Ülésen felkéretett a júniusban rendezendő lovasünnepély ügyében, megbízatásáról beszámol. A földmivelésügyi miniszternek teljesen azonos a felfogása a közigazgatási bizottságéval, jelenleg azonban mégis kénytelen az ünnepély rendezése mellett állást foglalni, mivel a lovasünnepélynek bizonyos propaganda céljai vannak. Külföldi gazdák jönnek hozzánk, akik innét a Balkánra mennek. Célszerűnek látja bemutatni a magyar lóállományt. Palkovics László alispán az ünnepély költségeire, melyeket a vármegyék kénytelenek viselni, felhatalmazást kért a minisztertől, hogy az ebadó alapból utalhassa ki a szükséges összeget, mivel más pénze a vármegyének nincs. A közigazgatási bizottság változatlan álláspontja mellett tudomásul vette a földmivelésügyi miniszter üzenetét. Tudomásul vette továbbá a közigazgatási bizottság dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő népkönyvtárakról szóló jelentésót, mely szerint 'azok felállítása nem úgy történik, mint az be volt állítva. Végül a főispán felvilágosítást kért Esztergomban előfordult ebmarásokra vonatkozólag. Beck János állategészségügyi felügyelő jelentette, hogy minden óvintézkedés megtörtónt. Felmerült az ebek oltásának eszméje is. Aki szelet vet, vihart arat Válasz egy újságcikkre. a Városunk jövő gondjaival foglalkozó cikkemnek „dr. S." jelzés alá rejtőzött „Anonymus nótárius Belae (regis)" kezéből válasz érkezett. Azon szoros baráti kapcsolat folytán, mely engem az „Esztergom ós Vidékéihez fűz, módomban volt a cikket megjelenése előtt látnom, de én annak megjelenése elé nemcsak hogy nem gördítettem akadályokat, hanem magam kértem annak változatlan közlését. Szükségét láttam annak, hogy a cikk hangjában és tendenciájában megnyilvánuló kor- és kórkép magára döbbentse városunk jóérzésű polgárságát. Jóizlésem eltilt attól, hogy a válasznak érdemi részével, úgynevezett „érveivel" komolyan foglalkozzam ; cikke után itólve dr. S. fajsúlyát ilyen magasra értékelnem nem szabad, mert nála a fajsúly hoz épen a leglényegesebb kellék, a súly hiányzik. Aki cikkemet úgy olvasta el, amint én azt írtam, t. i. balról jobbra, lehetetlen, hogy abban támadást fedezzen fel a polgármesterrel szemben. Sőt még a „ város "-nak sem mentem neki, mert az én felfogásom szerint (s ebben a nagyközönség véleménye az enyémmel osztatlanul egységes) a „város" mi — a polgárság — vagyunk, nem pedig a régi ideo logia szerint magát a várossal identifikálni szerető tisztviselői kar. Elismerem, hogy cikkem egyes részei bírálatot foglalnak magukban a városvezetést illetőleg, sőt szelíd szemrehányást is tartalmaznak. Hiszen ez volt a célom a cikk megírásánál s csak nem képzeli senki sem a város polgármesterét és tisztviselői karát olyan magasan állónak, hogy tabu legyen minden jóindulatú és jogos kritika számára? Nem cselekedtem egyebet, mint azt, amit tőlem függetlenségem és erkölcsi integritásom folyományaként polgártársaim tekintélyes része elvár. Nem tételezhetem fel sem a polgármesterről, sem a „ város"-ról, hogy ennek a cikknek megírására megbízást adtak s csak abban az egyben értek dr. S.-sel egyet, hogy sem az egyik, sem a másik nem szorul idegen védelemre. Feltűnő, hogy az érdekeltek megnyilatkozása előtt bárki is sürgős szükségét látta a vitába való beavatkozásnak. Természetes, ha er SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI • köző. konyha- és kenyérruha, házi szövött Pelczmann Lászlónál 1 legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik