Esztergom és Vidéke, 1929

1929-04-11 / 27.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Reflexiók egy vezércikkhez. Amíg a helyi sajtóban és közélet­ben ismét lángralobbant á szembe­állások, ellentétek, támadások s le­értékelések szalmacsóvája, — amíg mi azon vitázunk, érdem e az érdem s fejlődés-e ennek az ősi városnak e gy­e gy óriási lépte a százados hiá­nyokat pótló haladás útján, ha nem követi, — mert nem követheti az anyagiak miatt — a további előre­törés —, addig az ország közokta tásügyi minisztere, gróf Klebeisberg Kúnó, érdekes cikket írt az egyik fővárosi napilap mult vasárnapi szá­mában. A haladásról s annak érté­kéről ír az országnak az a vezető­embere, akinek működése nyomán menekült egyetemek vertek gyöke­ret a szűkreszabott honi talajon, óvó­dák és iskolák százai keltek elő a nagy nincstelenség napjaiban s a kultúrintézmények erősre segített serégéi vették fel a harcot a tudatlanság, a műveletlenség ellen ; a fejlődés értékmérőjét állítja fel az a kulturpolitikus, aki a maga ered­ményes működése nyomán eléggé megtudhatta, mennyi gondba, fárad­ságba, munkába kerül egy-egy új létesítmény s hogy annak értékét nem utolsó sorban épen az a gond, fáradság és munka adja meg, ame­lyet létrejötte megkívánt. Azt mondja Klebelsberg, hogy a város felelős vezetőinek egyéisógé­ben örvendetes nivóemelkedés van : kifejlődésben van az olyan polgár­mestertipus, akinek tevékenységét nem meríti ki a képviselőtestületben mutatkozó ellentétek kiegyensúlyo­zása, a vicinális kérdések oldozga­tása és a helyi bajok foltozgatása. Tervek vannak, sőt koncepciók és a város emelésére irányuló acélos akaratok. Ezt tartja értéknek, ezt méltatja külön vezércikkben az or­szág egyik legtöbbet alkotó minisz­tere. De hozzátesz még valamit: ter­vek vannak, de van-e erő is azok megvalósítására ? És ő, a felelős mi­niszter, állapítja meg, hogy a váro­sok egészen magukra hagyva, ál­lami támogatás nélkül bizonyára nem tudják megvalósítani azokat. Ez a két megállapítás bennünket, esztergomiakat, a leközelebbről érint. Mert akármit beszélünk, a vízveze­ték, a csatornázás, a kövezés, a par­cellázás, a villatelkeken egy új vá­roskép alakítása, a fásítás, a köz­tisztaság fokozása (mert e téren is csak kevés vidéki város van előt­tünk), a Stefánia, a Tüdőbeteggon­dozó s annyi más és más — mind városunk általános fejlődésének ha­talmas jelzőkövei. De ott élnek bennünk, ott él a város polgármesterében s munkatár­saiban a konkrét tervek sorozata is: fürdőváros, iskolaváros, nyaralóvá­ros, idegenforgalom. És ezen a té­ren is sok-sok történt: a fürdővá­rost elsősorban a Takarékpénztár nagy beruházása, az iskolavárost a központi elemiiskola, a zárdai iskola, a tanítóképző s most az u. n. Ka­puiskola építése, — a nyaralóvárost a még mindig folyamatban lévő par­cellázás, — az idegenforgalmat a város tudatos, bár anyagiakban erő­sen korlátozott tevékenysége viszik előbbre és előbbre a megvalósulás felé. Hogy ez még nem jelenti a ter­vek teljes megvalósulását, mindenki tudja. De szívleljük meg a kultusz­miniszter szavát, aki maga is sür­get munkát és terveket, elismeri azonban, hogy azok százszázalékos végrehajtása felsőbb, egyetemes tá­mogatás nélkül nem lehet a szűkre­szabott keretek között dolgozó váro­sok mai generációjának kizárólagos feladata. És ezek után a konklúziót kell még levonnunk : ami érdem, azt — mint a kultuszminiszter is kiemeli — el kell ismerni. Jó a sürgetés, jó az ösztönzés, mely a távolabbi ter­vek kiépítését szorgalmazza, de ne feledje el senki, ne feledje ez a — hogy úgy mondjuk — élő lelkiis­meret, hogy azokhoz idő és minde­nekfelett pénz kell; ami már meg van, azt élvezzük, becsüljük és ér­tékeljük, ami pedig még hiányzik be­lőlük, ne tekintsük hibának, mulasz­tásnak ; legyen a kritika jóindulatú s a követelés a helyzet parancssza vával számoló. • , / —71— Esztergomi Rádió Egyesület közleményei. Tanfolyam. Tanfolyam folytatóla­gos előadását pénteken este ponto­san negyed 8 órai kezdettel tartjuk, melyet negyedórai morse-gyakorlás fog követni. Bemutató előadás. Ezúton is fel­hívjuk tagjaink figyelmét a f. hó 15-én, hétfőn este pontosan fél 9 órakor a városháza dísztermében tartandó bemutató előadásra, mely­nek során a berlini „Ahemo a-gyár négylámpás hálózati készüléke, anód­készülékei, akkumulátorpótlói, töltő berendezései és ezek otthoni össze­állításáról Müller László mérnök tart szakszerű ismertetést, míg ügyvezető igazgatónk, Milakovszky László a „Hálózati készülékek és anódpót­lók"-ról tart bevezető előadást. Min­denkit szívesen látunk. Belépődíj nincs. Selyem jambó, selyem keztyű, selyem harisnya, selyem bugyi, se­lyem szoknya féláron Schwachnál. I HIREK~f Főegyházmegyei hir. Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tagot a Szent Vincéről nevezett szat­mári irgalmas nővérek magyarországi vikáriátusának protektorává nevezte ki. Requiem IV. Károly királyért. F. hó 10-én, szerdán d. e. 9 órakor a bazilikában a targikusan elhunyt IV. Károly király lelkiüdvéórt ünne­pies gyászistentisztelet volt, melyen a helyi hatóságok is képviselve vol­tak. Kinevezés. Dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimás az új tanító­képző-intézet internátusának vezető­jévé Raufstein Antal szemináriumi gondnokot nevezte ki rektori minő­ségben. Ugyanekkor az intézet in­ternátusának tanulmányi felügyelő­jévé pedig Pántol Márton hittanárt nevezte ki a hercegprímás. Szent Adalbert napja a Bazi­likában. F. hó 14-én ünneplik meg az esztergomi főegyházmegye védő­azentjének, Szent Adalbert vértanú­püspöknek emlékünnepét a főszé­kesegyházban. Az ünnepélyes isten­tiszteletet dr. Serédi Jusztinián bi­bornok-hercegprimás, míg a szent­beszédet dr. Lepold Antal prelátus­kanonok fogja megtartani. Béla-nap a Polgári Egyesület­ben, Az Esztergomi Polgári Egye­sület hagyományos szokása, hogy a város mindenkori első polgárának névnapját megünnepli. Ezidén f. hó 21-én, vasárnap este 8 órakor fogja megünnepelni dr. Antóny Béla pol­gármester névünnepét a Magyar Ki­rály nagytermében ünnepi vacsora keretében, melyre az aláírási ívek már kibocsáttattak. Égy teríték ára (vesepecsenye sonkás makarónival és rétesek) 2*50 pengő. Étjegyek la­punk kiadóhivatalában is kaphatók. Bodnár György ny. kir. tanfel­ügyelőt azon alkalomból, hogy meg­kapta az V. fizetési osztály jellegét, a közigazgatási bizotitság jegyző­könyvi kivonatban üdvözölte. Papi jubileum. Löke Károly szomódi ref. kerületi esperes vasár­nap ülte meg papságának huszonöt éves jubileumát. A kerület papságán kivül több tisztelője kereste fel a jubilánst, aki egyházi funkcióján kívül élénk résztvesz a vármegye közigaz­gatási életében is. Tiszteletére ren­dezett banketten, szenkviczi Palko­vics László alispán a vármegye részéről üdvözölte az ünnepelt esperest. Környei Paula, a nagy hatást keltett „Caudia" c. háromfelvonásos dráma zseniális szerzője vasárnap városunkba érkezik és jelen lesz este a főgimnáziumban tartandó elő­adáson. A Nemzeti Színház kitűnő művésznője unokahuga Környei Imre volt járásbírónak és leánya néhai Környey Bélának, az Operaház neves énekesének. A családot Esztergom­ban is többen ismerik ; de a művész­nőhöz most lesz először szerencsénk. Széchenyi lakoma a Kaszinó­ban. Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó a szokásos évi Széchenyi­lakomáját szombaton, április 6.-án este 8 órakor tartotta. Az ünnepi beszédet a Széchenyi-serleggel a kezében dr. Gróh József mondotta. Magas szárnyalású és lendületes be­szédében Széchenyi szellemét mél­tatva a mai nehéz idők magyarjait egymás iránti türelemre buzdította. Rámutatott arra, hogy a Széchenyi által hirdetett magasztos célkitűzések csak ugy érhetők el, ha a hozzájuk vezető úton egymás iránti kölcsönös megértéssel, szeretettel és karöltve haladunk. Csak ez az egy ut az, mely csonka hazánk maradék ma­gyarjait elvezeti a legnagyobb magyar megvalósulásra váró jelmondatához: „Magyarország nem volt, hanem lesz." Az ünnepi lakomán a hatóságok és a helyi társadalom vezető emberei­vel együtt mintegy hetvenen .vettek részt. Az ünneplő társaság emelke­dett hangulatban az éjféli órákig együtt maradt. Szülői értekezlet. Az esztergomi I—II. ker. elemi fiúiskola f. hó 13-án szombaton délután 5 órakor szülői értekezletet tart a Kath. Legényegylet dísztermében. Az értekezlet kereté­ben fogja átnyújtani dr. Fehér Gyula iskolaszéki elnök a Wodianer-díjnak megfelelő jutalmat és miniszteri elismerést Nemónyi Károly igazgató­tanítónak, aki 41 éves buzgó tanítói működése elismerése jeléül részesül a magas kitüntetésben. Az értekez­letre a szülőket és a tanügy barátait ezúton is meghívják. Claudia. A csodálat szárnyain járta be a várost a hír, hogy vasár­nap este mi mindent lehetett látni és hallani a helyi főgimnáziumban. Környey Paula háromfelvonásos drámáját adták elő a dilettantizmust messze felülmúló tökéletességgel. Á zseniális alkotás telve van lélekbe markoló drámai jelenetekkel. Ezekbe öntöttek életet Palkó vich Miklós né (Claudia) és férje, Palkovich Miklós (Pilátus), de valami csodás hatással. Claudia, a finom lelkű romái nő, tisztánlátásával megsejti, megérzi, meglátja Krisztusban az isteni Mes­siást, akit a jeruzsálemi nép elfo­gultsága halálra kivan, ő azonban gyötrő látomásainak és szívrendítő érzelmeinek feltárásával férjét a ha­lálos ítélet kimondásától eltéríteni akarja. E cél elérése körül mozog a drámai cselekmény. A darabban az érzelem hullámai egyre nőnek és a második felvonásban érik el tető­SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- n I I ' I ' f\ köző. konyha- és kenyérruha, Pp|f*7ma 1111 I Ck0711)1191 abrosz (nagyban és kicsinyben) I Vlu£.l I ICU II I L.C&0&IUIICU legjutányosabban beszerezhető M , házi szövött Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom