Esztergom és Vidéke, 1929
1929-11-03 / 84.szám
Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs; VITAL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő; LAISZKY KÁZMÉR. Politikai közéletünk válsága. i. A politikai közélet szinterét felhőzet borítja. Ugy az egységes párt, mint főkép a keresztény gazdasági és szociális párt tagjai részéről súlyos kijelentéseket olvasunk, amelyek azt igazolják, hogy politikai közéletünk szinvonala nem tiszta s a keresztény elvek mesgyéjéről lecsúszik. A jelszót, a cégért nem követi jelentésének komoly betartása, ami azután előidézi a fennálló rendszer válságát. Ernst Sándor és Petrovácz hirlapi megnyilatkozása februárban voltak beharangozói ennek a megállapításnak, őket azóta ismét több megnyilatkozás követte, amelyek érzik lelkiismeretben a politikai felelősség visszahatását a mai rendszer támogatásában. Egy kormányzat hibás rendszere következményeiben mindig megbőszülj a magát. — Kray István báró a képviselőház május 8-iki ülésén kijelenti: „szerencsétlen hazánk három, egyformán súlyos kórban szenved: az első a vigasztalan gazdasági helyzet, második az erköl csök általános lezüllése, a harmadik pedig a közéleti etika nagymérvű leromlása, mely nagyobb és nagyobb mérveket ölt." Reischl Richárd a május 15-iki, ülésen a nagy képviselői fizetések leszállítását vetette fel s a „megjelenési díj" ideáját ajánlotta. A „képviselői fizetést túlmagasnak tartom azzal a munkával szemben, melyet itt végzünk. Nagyon ritkán van együtt olyan ház, mely határozatképes. A képviselői függetlenség megkívánja, hogy ne foglalkozás nélküli egyének jöjjenek ide, akik a képviselőséget ugródeszkának tekintik." — íiuszár Mihály június 11-én egyes képviselők ízléstelenségét tette szóvá, „akik kijártak kerületüknek iskolákat s ezt arra használták fel, hogy önmagukat örökítsék meg. Elég ízléstelenek voltak a képviselő urak arra, hogy nevüket felírassák az iskolára. Általán helyén volna kimondani, hogy élő ember nevét közintézményre ne írják ki." — Farkas Géza május 8-án az összeférhetetlenségi törvény szigorítását követelte s u a revízió iránt határozati javaslatot nyújtott be. '„Alig van pénzintézet vagy nagyvállalat, mely többékevésbé ne lenne függő viszonyban a kormánytól. Épen emiatt meg kell változtatni az összeférhetetlenségi törvényt, mely ma már nem elegendő és amelynek revízióját nemcsak az ország független közvéleménye, de a parlament tekintélye s móltósága is sürgeti, összeférhetetlenségi ügyekben a bíráskodást politikamentes független bíróságra kell bízni." A súlyos gazdasági helyzetet tapasztalva, számos helyről hallatszik a feljajdulás, hogy sokan személyükben több üzleti állást kapcsolnak össze s a pénzintézetek közül akár hány nagy tantiémeket fizet. Csák Károly az állások összehalmozására célozva mondotta: „Meg kell szün tetni a több forrásból szerzett jöve delmeket, a többféle fizetést. Az autonómiák költségvetésében sokszor kétségbeejtő túlkiadás mutatkozik. („Uj Nemzedék" okt. 22-iki száma.) — A kisgazda értekezlettel foglal kozva Váry Albert mondotta, hogy „a műkedvelő politizálás az ötletek tömegét veti fel. Mert amint az egyik oldalon valamit adunk, azt a másik oldalon valakitől el kell venni." („Űj Nemzedék" október 22-iki száma.) — A kormánytámogatás határairól Zichy János gróf tett jelentőségteljes nyilatkozatot a keresztény gaz dasági és szociális párt kath. nagygyűlési lakomáján. „Mert sohasem volt — mondotta — nehezebb helyzetben az ország, mint ma. Akárhogy nézzük is a helyzetet, a felelősségből ránk is hárul, mert a kormány támogatói vagyunk. Hogy ez meddig tart még, nem tudom. De ha elérkezik a pillanat, hogy nekem és a pártnak más útra kell lépnem, én, s azt hiszem a párt is habozás nélkül rátér erre az útra. a — Grieger Miklós (május 14.) és Haller István (május 15.), szintén komoly és kemény bírálatban részesítették főleg szociális tekintetben a mai rendszert. — Teleszky János a pazarlásról, a gazdasági politikáról, Hadik János gróf a mai rendszer működéséről mondottak súlyos kritikát. („Magyarság* június 26-iki, ^Nemzeti Újság" június 25-iki száma.) A képviselői idézetek alapján vonjuk le a következtetéseket s a tanulságot a jelenlegi anszien rezsimről a keresztény politika szempontjából. Elégedetlen hang, kemény bírálat mindig volt és lesz, sőt sokszor szükséges a fejlődés szempontjából is. Da amikor a fennálló politikai rendszer támogatói a felszínen illetik csattanó bírálattal saját rendszerüket, ez egyrészt már keserű ébredós, a Tiborcok visszhangja. Másrészt a jobb belátás megjelenése a szintéren. Mintegy kiáltás, hogy itt a tizenkettedik óra az összeszedésre, mert másként játéklabda lesz a keresz tény nemzeti politika s a multak emléke marad a lejáratással. Amit az idézett politikusok mondottak, azok nem tünetek, hanem konkrét jelenségek és rámutatnak a politikai életnek a keresztény elvekkel szemben való visszásságára. Mindenesetre szomorú jelenség, hogy a keresztény jelige mellett megindított politika a tizedik évében ilyen válságos helyzetbe jutott. Ennek oka részben az, hogy akik a politikai vezetéshez vagy azok támogatásához jutottak, azok tekin-1 keresztény politikai iskolázoüsá télyes része hirtelen jutott a polcra, 1 nélkül. Keményfy K. D. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimás nagyjelentőségű beszéde a katholikus nagygyűlésen az egyéni és az állami takarékosságról. A mostani gazdasági krízisben nem építik fel a budai primási palotát. — Ötszáz millió aranykoronás hadikölcsönt jegyzett a magyar katholikus egyház. Az idói katholikus nagygyűlés ismét impozáns keretek között, mély tartalmú jelentőséggel folyt le Budapesten. A héten, kedden nyilvános zárógyűléssel ért véget az ünnepség, amelynek Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás országszerte visszhangot keltett beszéde különös nagy jelentőséget adott, mert szavai nemcsak a magyar katholicizmus szózataként, hanem a csonkaország súlyos bajainak valóságaként hangzottak el. Serédi Jusztinián dr. hercegprimás záróbeszédében a következőket mondotta a bevezető szavak után: A magyar katholicizmusnak tovább kell dolgoznia, hogy teljesen kigyógyuljunk a hitbeli közönyösségből. A nagygyűlés szónokai sötét képet festettek nemcsak Magyarország, de az egész világ gazdasági bajairól. Mikor édes hazánk egén kívülről és belülről vészes felhők tornyosulnak, mondotta a hercegprimás — én mint Magyarország hercegprímása, akit Isten a legmagasabb méltóságra emelt, ezen ünnepélyes alkalommal felemelem intő szómat. Katholikus és nem katholikus testvéreim és mindnyájan, akik édes hazánk sorsát intézitek, az Isten szerelmére kérlek benneteket, ne ámítsátok önmagatokat és ne ámítsátok azokat, akik kegyetlenül kirabolt hazánktól még jóvátételt is kérnek. Eszméljetek már egyszer rá, hogy szegények lettünk, hogy igényeink felfokozása végromlásba vezet. Szívleljétek meg az ezernégyszázesztendős öreg Szent Benedek bölcs tanácsát: mindent, ami felesleges, ki kell küszöbölni az egyéni és állami életből, irgalmatlanul le kell nyesni mindazt, ami felesleges. A napokban kénytelen voltam megcáfolni egy kósza hírt, amely szerint én Budapesten az állam és a főváros támogatásával új primási palotát akarnék építeni. Ha módom volna hozzá, építenék ón szivesen, logy kenyeret adhassak a munkásoknak és iparosoknak, építenék én palotát, de nem magamnak, hanem az Úristennek. Azonban nem volna lelkem hozzá, hogy a mostani gazdasági krízisben új palotára akár az Ezen ínséges ós nehéz időkben, ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény és védelemre szoruló gyermekek napközi otthonának irgalmas lelkű felkarolásáról Ugy a pénzbeli, mint természeti adományokat a vizivárosi plébániára kérjük küldeni. Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik államtól, akár a fővárostól csak egy fillért is elfogadjak. A magyar katholikus egyház elfogadja államsegély cimén azt, ami bennünket az állam részéről az 1848-as egyenlőség és viszonosság alapján országos számarányunkhoz képest megillet. Ez azonban csekély hányada annak az összegnek, amihez jogunk volna az után, hogy a haza parancsára ötszázmillió aranykoronás hadikölcsönt jegyeztünk és a földreform következtében károsodtunk. Az államsegélyt elfogadjuk, mert nélküle a mostani nehéz viszonyok között nem tudnánk fentartani papságunkat és intézményeinket, amelyekre pedig mai napság az államnak még nagyobb szüksége van, mint a katholikus egyháznak. Ezekben a komoly időkben én bátran kimondom, hogyha kevesebb a fizetésem vagy a jövedelmem, mint békeidőben, akkor nem emelem életszinvonalamat a békebeli fölé, hanem leszorítom. Minden ember száz meg száz apróságot könnyen megtagadhat magától, anélkül, hogy a szükségesről le kellene mondania. Ha kevesebb pénzem van, nem akarom lakásban, divatban, luxusban túlszárnyalni a gazdagabbatAzt is bátran kimondom, mert érzem, hogy ki kell mondania valakinek : ha Csonkamagyarország vagyunk, akkor szabjuk csonkaságunkhoz állami igényeinket. Serédi Jusztinián dr. biboroshercegprimás beszéde fel kell hogy rázza eltévelyedésében a magyar közéletet. Necsak az egyes embereknél vésődjenek a szavak a gondolkodásba és az akaratba új és helyes irányítás impulzusaként, hanem az egész országban, minden faluban és városban, de még itt nálunk is, ebben a szegény megnyomorított városban is. ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI . köző, konyha - és kenyérruha, házi szövött Pelczmann Lászlónál legjutányosahban beszerezhető
