Esztergom és Vidéke, 1929

1929-09-12 / 69.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. I PERGEB LAJOS t | Utoljára aranymiséje alkalmával — három évvel ezelőtt — foglalkoztunk vele lapunk hasábjain. Az a fényes, bensőséges ünnepség, melyen nem csupán hívei, hanem az egész vá ros, főpásztora és a kerületi papság osztatlan egységben üdvözölték őt 50 éves oltáráldozata alkalmából, mint késő-őszi meleg nap sugérÖzöne aranyozták be nyugvásra hajló életét. Akkor egy időre ismét viszszaszökkent bele a régi életkedv, az alkotni- és teremteni-vágyás, élénken érdeklődött egyházi, iskolai és kulturális kérdések iránt, gyakrabban megjelent a fórumon, sőt egyszerkétszer hallatta még klasszikus szép ségű szavát, de ez a kihunyó fénynek utolsó fellángolása, a tünő erő nek utolsó kitörése volt. Testi és lelki energiája az utolsó hónapokban — híveinek és barátainak őszinte sajnálkozására — hihetetlen gyorsasággal omlott össze, végül tehetetlen aggastyánná lett, miért is 53 évi papi és 43 évi szentgyörgymezői lelkipásztorkodás után hivei igaz sajnálata mellett ez év július 1-én nyugalomba vonult s pesti rokonaihoz költözött. Rokkantságba gyengült szervezete a méltán megérdemelt nyugalomban sem bírta sokáig hordozni a teremtő munkában, küzdelmekben, csalódásokban és szenvedésekben meggyötört, fáradt lelket. F. hó 7-én csendesen elaludt. Elnémult az egykor oly lelkes szónok, annyi jóságtól szelíd szemének lángja kialudt, Szentgyörgymező népének egykori buzgó szervezője, vezére, a varosrész mindenoldalú jogos érdekeinek lelkes harcosa, lelki, szellemi és anyagi ügyeinek készséges és eredményeket felmutatni tudó intézője érdemekkel gazdagon megtért Teremtőjéhez. Esztergom, de főképen Szentgyörgymező és volt hívei iránti olthatatlan vágya rövid távollétének minden napján visszasírt. Nem tudott nélkülök élni, s a síri nyugalmat sem tudta másként elgondolni, mint köztük és velük. Kihűlt testével tehát visszatért. Holtig szeretett híveinek könnyes részvéte, mélyen átérzett, fölemelően ünnepélyes gyásza, paptársainak szeretete, s barátainak és tisztelőinek serege kisérte el végső útjára. A szentgyörgymezői temetőkápolna előtt ott van egy kereszt, rajta Perger Lajos neve; egy jel, amely mindig figyelmezteti híveit érdemeire. Szentgyörgymező utolsó negyven évének történetét és fejlődését Perger Lajos nélkül megérteni és megírni nem lehet. Sokat köszönhet neki ez a városrész. Hogy Szentgyörgymező népe a lelki és szellemi haladás útján o'y szépen előrehaladt, egyéb hatótényezők mellett elsősorban neki tulajdonítható. A mély vallásosság és gyakorlati erkölcs meghonosításán egykor oly lelkes, ékesszóló beszédeiben apostoli buzgósággal fáradozott. Meg volt győződve, hogy népe küzdelmesen nehéz életének célt, tartalmat, erőt és megnyugvást csak a vallás örök értékei adhatnak. Ebből az elgondolásból létesítette fáradhatatlan utánjárással a zárdai elemi iskolát, amely az erőteljesebb és gondosabb leánynevelésnek vetette meg alapját s lehetővé tette a leánypasztoráciő elmélyítését a Mária-kongregációban. Elsőnek gondolt arra, hogy népe széthullott erejét összefogja, a gyenge erőket megszervezze, a maradiságra hajló népet a közértelmesség fényébe vezesse. Ezért megalapította az olvasókört, amely Szentgyörgymező kulturális életének ma is közponja. A lelki és szellemi átalakításnak ez az úttörő munkája nem volt könnyű feladat. Sok anyagi nehézséget, gáncsos okvetetlenkedést, sehideg, se-meleg közönyt kellett kemény akarásával és lankadatlan kitartásával leküzdenie. Ha makacs ellenállásra, vagy rossz indulatra talált, dörgött, harsogott a haragja; kemény szigora mint a jég verése pattogott. Viszont ha megértő lelkekre talált, ő volt a nyugodt felvilágosító, a mindent megmagyarázó. A szükség szerint volt a szenvedésben enyhületet hozó vigasztalás, a kézen vezető jóság, a lelki bajokat gyógyító orvos, a segítő tanács, a cirógató szeretet és velük szenvedő atyai jóbarát. Kitűzött célját — legalább részben elérte. Szentgyörgymezőnek sok öntudatosan és meggyőződésesen vallásos kulturált lel*«ű, világosan látó, komolyan gondolkodó, eszményeihez ragaszkodó, megbízható polgára van, akikre bizton és bátran lehet súlyos időkben számítani. Ez pedig nyereség az egyház, a nemzet és a város számára egyaránt. Tár gyilagosan megállapíthatjuk, hogy Perger Lajos komoly eredményeket felmutató egyházi férfiú, s hazája nak és városának érdemes polgára volt. Magunkat tiszteljük meg, ha emlékét szivünkben hálás szeretettel megőrizzük. Nádler István Temetése oly impozásan és kegye letesen folyt le, amit csak egy jólelkű, papját tisztelő nép tud nyúj tani lelki vezetőjének, aki lelkiekben 43 éven át volt hű sáfárja népének és jó tanácsadója különféle ügyesbajos dolgában. A megboldogult esperes-plébános gyászszertartását a zsúfolásig megtelt szentgyörgymezői templomban nagy papi segédlettel dr. Breyer 1st ván püspök végezte. Kóruson t gyászdalokat Béres István szeminá riumi tanár énekelte. Az egész temetési szertartás alatt Szentgyörgymezőn az üzletek zárva voltak és a határban szünetelt a munka. Szószoros értelemben az egész városrész lakossága, virágot tartó iskolás gyermekekkel, kisérte a megboldogultat utolsó útjára. A temetésen a város tanácsa, képviselőtestület nagy része, hely beli és vidéki kath. papság, a helybeli két más felekezet lelkészei vettek részt. A sírnál Nádler István pápai ka marás, érseki tanítónőképző intézet igazgatója mondott klasszikus és könnyekig megható búcsúbeszédet. %mmmmmmmmmmmmmm++mmmmmmmmmmmmmmm Serédi lasztinián bibornok-hercegprimás felszentelte az új tanítóképzőt. a papság és a tanítóképző növendé kei állottak sorfalat Lepold Antal dr. egyházmegyei főtanfelügyelővel az élén, aki rövid üdvözlőbeszédet mondott. Ezen fogadtatáson az intézet tanári kara is teljes számban vett részt. A tornateremben felállított oltárnál Serédi Jusztinián hercegprimás Veni Sancte-t intonált, majd ennek végeztével sorra járta a helyiségeket és beszentelte azokat. Felemelő szertartás volt az intézet nagyebédlője nek keresztszentelése és a házikápolna megáldása. Végül áldást adott a főpásztor az intézet tanári karára, a működésre és a munkára, továbbá az internátus vezetőségére és az ifjúságra. Megörökítésképpen az utókor száAz idei tanév az esztergomi érseki tanítóképzőben a vár oldalában álló hatalmas új épületben kezdődött. A tanítás megkezdése előtt az intézet igazgatósága Lepold Antal egyházmegyei főtanfelügyelő vezetésével felkérte Serédi Jusztinián dr. biboroshercegérseket, hogy az impozáns új épületet, amely a mai időkben egyike az ország legszebb és legmodernebb tanítóképző intézeteinek, felszentelje és adja át rendeltetésének. A feiszentelési ünnepséget, amely csendben, csak az iskola növendé keinek és a tanári kar jelenlétében folyt le, vasárnap, szeptember 8-án tartották meg. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás Meszlényi Zoltán dr. pápai kamarás kíséretében érkezett az intézetbe. A főbejáratnál mára közöljük a jelenlegi tanári kar névsorát, akiknek vezetésével a munka az új tanítóképzőben megindul. Igazgató: Bartal Alajos. Tanárok: Hidegh Béla a rajz, Hontor Imre a magyar és pedagógia, Karácsonyi Jenő a természetrajzi tárgyak, Milakovszky László a mennyiségtan és fizika, Nemesszeghy István a zene, Rosta József a magyar és német, Sántha Kamill dr. a történem és Szölgyémy Gyula a gazdaságtan tanára. Hittanár Pántol Márton. Gyakorlóiskolai tankok : Szkalka Lajos c. tanár és Bárdos Béla. Az intézet pedellusi szolgálatát a már közel félszázad óta működő Miklósy István látja el. Az internátus vezetője Raufstein Antal, kormányzói minőségben, mellette még Pántol Márton hittanár tanulmányi felügyelőként végzi a reábízott munkát. Közigazgatási bizottsági filés. Kedden az egyesített vármegye baráti dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt ülést tartott. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban gróf Eszterházy Móric a teherautók szabálytalan hajtása ellen emelt szót. Felpanaszolta, hogy meg nem engedett sebességgel hajtanak, éjjel lámpát nem használnak. Nemrégiben a felhozott okok miatt csaknem szerencsétlenül járt. A főispán, illetve az alispán a csendőrséget fokozottabb ellenőrzésre hivja fel. Sajnos, hogy magasabb állami érdekből az egyesített vármegyében őrség és őrszemélyzetapasztás történt s így az őrterületek igen megnagyobbodtak. Vigasztaló, hogy motorkerékpáros közlekedési csendőrség lesz a legközelebb felállítva, amely hivatva lesz az utakat ellenőrizni. Esterházy Móric gróf rendkívül súlyos dologra hívta fel a közigazgatást bizottság figyelmét. Gesztesi járás Dad községéből többen panaszszal fordultak hozzá, hogy a földhitelbank útján vett, leelőlegezett, parcellázott földak birtokába jutni az új tulajdonosok nem birnak. Állandóan több és több pénz kiűzetésére nógatják az ügynökök. A hatóságok illetékek fizetésével zaklatják őket, holott a megvett földnek birtokában nincsenek. Ami legsúlyosabb a dologban, a megszállott Csallóközből átjött magyarok is vannak az áldozatok között. Karcsay Miklós vármegyei főjegyző és Jerzierszky Mihály kir. gazd. felügyelő jelentést tettek, hogy a gazdasági albizottságban a hozzájuk fordultak ügyében már sikerrel eljártak, de többről nincs tudomásuk. *r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfilI , kőző. konyha- és kenyérruha, oázi szövött Pelczmann Lászlónál legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik