Esztergom és Vidéke, 1929
1929-07-28 / 56.szám
Ötvenedik évfolyam, 56, szám Keresztény politikai és társadalmi lap Vasárnap, 1929 július 28 Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Komárom, Győr és Sopron idegenforgalmi és nyaralási lehetőségei Esztergomhoz viszonyítva. Meg kell vallanunk, sokszor elégedetlenkedünk Esztergom fejlődése, idegenforgalma és nyaralási viszonyai miatt. Utazzunk azonban más városba, így Komáromba, Győrbe vagy Sopronba, azonnal látjuk, hogy Esztergom Összehasonlíthatatlanul előnyösebb helyzetben van, mint az említett városok. Újkomáromban beszélni sem lehet idegenforgalomról, fürdőéletről vagy nyaralásról. A város örül, ha mindennapi életét biztosíthatja. Nem is igyekszenek jelenleg idegenforgalomra, nyaralásra berendezkedni, mert először nekik van arra szükségük, hogy szabad napjaikat valahol kellemesen eltöltsók. Nem mondjuk, hogy nagyobb befektetéssel Komárom agilis vezetősége nem tudna ezen a téren kedvező eredményeket elérni, és hogy elvetik a nyaralás és fürdés gondolatát, de a Dunán kívül természetes lehetőségeket nem találunk, amelyekre ott érdemes lenne építeni. Uj komarom a maga erejével Esztergom idegenforgalmi és nyaralási nívója felé még csak közeledni sem tud. Esztergom természetes kincsei : vei, történelmi gazdagságával a versenyt felvenni nem lehet. Ha más városba megyünk, csak akkor látunk különbségeket és akkor értékeljük igazán Esztergomot. J Az itteni emberek másutt kénytelenek keresni a fürdés és nyaralás I lehetőségeit. A természetes út Esztergomba vezet. Ezért kapcsolatot kell keresni Uj komarom vezetőségével, ós szükséges kimélyíteni, hogy az újkomáromiak Esztergomba jöjjenek. Szomszéd városunk nagyon értékeli a fejlődós minden lehetőségét, adódjék bármilyen alkalom vagy mód, azonnal munkába állanak, hogy a gazdasági viszonyokon a javukra valamit is változtassanak. Mielőbbi érintkezés az újkomáromiakkal, arra az eredményre vezethetne, hogy Esztergom sokkal kedvezőbben nyújtja a nyaralás lehetőségeit, mintha ők maguk rendezkednének be ezen a téren. Minden városnak más a specialitása. Győr ipari és kereskedelmi város. Az élet mozgalmas, a forgalom nagy, de itt is hiányzik az, ami a a kulturembernek a nyár hónapjaiban szükséges. Hatvanezer ember él Győrben, a városnak megfelelő fürdők és nyaralóhelyek nélkül. Sokan a Balatonra utaznak, de ha ismernék Esztergomot, minden bizonynyal idelátogatnának. Egy-két strand itt is van a Dunán, de fürdőélet nélkül. Az emberek csak fürödni mehetnek, a fürdéssel kapcsolatos üdülés és nyaralás teljesen hiányzik. Esztergomban a Szent Istvánfürdőtelep igen kényelmesen és kellemesen nyújtaná a Komáromiak és a győriek igényeit. Amilyen nagyvárosi élet van Győrben, olyan nagyvárosi fürdőéletben van részünk Esztergomban. Győr, Komárom és Esztergom között létesített rendszeres kiránduló- és vikendvonatok csak az első lépés Esztergom idegenforgalmának és fürdőéletének kiszélesítésére. Állandó propagandát kell kifejteni szakszerű vezetéssel. Nem elég azt mondani, hogy a Szent István-fürdőtelep modern, hogy a bazilika és a kincstár páratlan, hogy a vidék gyönyörű. A közönség mindig a jobbat és az előnyösebbet keresi. Ezért a kifelé irányuló propaganda szorosan kapcsolódjék egybe azzal is, amit Esztergom jobban nyújthat, mint más város. Nagyon fontos, hogy változatosságot találjon az idegen. Semmi sablon. Sopronban már erős munka folyik a nyaralóváros megteremtése érdekében. A város különös szép, arktisztikus, sok látnivalóval. A „Sopronvármegye" július 14-i száma az első lapon nagy cikket közöl a nyaralóvárosról és a közeli tervekről. A város vezetőségét gyors munkára szólítja fel. Azt írja, ne legyen kifogás, hogy nincs pénz, nincs fedezet — ez már régi sirámú dal — hanem elő kell teremteni a szükséges összeget. Sopron megelégszik a nyaralóvárossal, fürdővárost — egyelőre — nem is említ. A városnak nincs vize. A Fertő 6—7 km-re esik és a nádasok s a sok pióca miatt a fürdés lene tétlen. A tó körül újabban nagyon sok a savanyú vízforrás. Most dolgoznak ki egy tervet a Fertő déli részének fürdőtelep-átalakítására és savanyúvíz értékesítésére. Sopronban sok értékes dolog kapja meg az embert a nyaralóvárossal kapcsolatban. Az utcák tiszták, a terek gondozottak. Ahol nincs aszfalt, ott olajozottak az utak. Több utcában nagyszerű és olcsó járda kelt figyelmet. Kaviccsal ós homokkal kevert bitumen járda. Esztergomban is érdemes lenne ezt bevezetni, sok pénzt takarít meg vele a város és a lakosság sem fog panaszkodni a kövezési terhek miatt. Az Erzsébet-park csodát kelt Sopronban. Szinte keressük az okát, miért nincs Esztergomnak parkja ? Talán a komáromi sziget mintájára a Prímás-szigeten megfelelő megoldást lehetne találni. Ha látunk is szép parkokat és tereket az említett városokban, azt a szépítést és virágos mozgalmat, mint Esztergomban, sehol sem találjuk meg. A Szent István-fürdőtelep mását pedig hiába keressük. Esztergom eddig vezet. Egy percig se szüneteljen azonban a szakszerű továbbfejlődés és az együttmunkálkodás törekvése. Mert ha Esztergomnak vannak is nagy értékei, ezeket más városban gondos és kitartó munkával igyekeznek pótolni. Vécs Ottó. Mikor leszáll az este... A hóllószárnyú fekete éj lassan ereszkedik alá a városra; az én le!k a m is szárnyra kap és vidám csapongással szálldos emlékeim virágain a Dunától a Rhöne-ig. Talán az a vol-au-vent (magyarul röppentyű pástétomnak nevezném) az oka ennek a csapongásnak, amellyel Cuinat anyó ma megvendégelt. Valahogyan ugy kell lennie, az utóbbi időben kezdek hinni az ételek ilyetén misztikus hatásában. Tegnap például ott fenn az Alpesek között ebédeltem egy Malhivert nevű majorban. Az ebédet a majoroséknil cukrozott kecsketuróval fejeztük be — ós ime, délután becsületes síkföldi magyar létemre úgy szökdeltem fel a hegyre az alliéres-i vízesés medrében kődarabról-kődarabra mint egy megvadult kőszáli kecske. Magam is csodálkozom, hogy nagyobb folytonossági hiányok nélkül visszahoztam porhüvelyemet. Julus 14-én, a francia forradalom kitörésének emlékünnepén, nem tudok megfelelőbb környezetet elképzelni az ünnepi ebédhez, mint Malhivert házcsoportja. Ott valamikor a Malavert hercegek kastélya állott körülvéve gazdasági épületekkel s cselédek lakásaival. A kastélyt szétrúgta a nagy forradalom ugy, hogy még nyoma sem maradt, de a többi épület áll szilárd sziklafalaival — és megmaradt az 1500 ból való kápolna is. Most a Doulier paraszt dinasztia különböző ágai lakják a legtöbb házikót nemzedékek óta. Az a ház ahová ebédre voltam hivatalos, a Malavertek idejében hercegi galambház volt. Cacimir bátyó (szintén Doulier) 56 éves agglegény létére most vette fel a házasság szent köteleit, mivelhogy ifjúkori reménytelen szerelme özvegységre jutván, kezét neki nyújtotta. Az érdemes ujházasoknak már nem maradt más hajlék, ők a négyszázéves kápolnában tanyáznak. A francia nemzeti ünnep egyenlőségi elveinek megfelően az asztal körül láttam a Doulier atyafiság különböző rangú egyedeit majorostól párisi tanárnőig és kereskedő tői mérnökig vegyest. Na és a legyek végtelen sokasága milyen demokratikus nyüzsgést vitt végbe 1 A városban és a falvakon két nap, két éjjel dühöngött a nemzeti ünnep zenével, tűzijátékkal tánccal, üvöltő részeg emberekkel, Grenoble ban nagyirányú katonai diszelgésekkel. Ezeket a diszelgéseket nem mondhatni éppsn díszeseknek. Végignéztem az ünnepelőesti fáklyás-zenés takarodót. Amint a csupa vézna, apró katonácskákat láttam a zene gyors ütemeire szedegetni vékony lábszáraikat, elképzeltem, hogy bizony ezekből Gutái szakaszvezető az esztergomi zászlóaljtól, pipaszárával leverne öt perc alatt egy félszázadot. Szombaton este valahogy eltévedtem a városban s bolyongásaim közben kénytelen voltam alaposan szemügyre venni a nemzeti öröm kitöréseit. Minden kávéház, minden korcsma előtt az utcán folyt a táncos vigalom. A párisi divat itt nem áll rövid ruhából és térdvillogtatásból, talán mert itt a „párisi" divatot nem a pesti Lipótváros ledér vérsejtjei diktálják. A leányzók ellenben — mint ők mondják — angol módra , garde" nélkül mennek mulatni. Azt állítják, így könnyebben és jobban tudnak férjhez menni. Grenoble-ban ugyanis a háború ós egyéb természeti csapások folytán minden férfire tíz nő jut, igy a férjhez menés igen kérdéses. Mikor egyszer megemlítettem, hogy nálunk van fé p flu, aki Ötven kosarat kapott, a jelenlevő hölgyek egyhangúan felkiáltottak : „ó boldog Magyarország! Jöjjön csak ide az az illető, majd itt meglátja..." Franciák hiányában itt vannak az idegenek. Tudok francia nőt, aki angolhoz, olaszhoz, lengyeihez, göröghöz, sőt olyat is, aki kínaihoz ment férjhez. A francia közmondás szerint a vakok országában a féiszeműt királlyá teszik, — Grenobleban pedig a kinózer is egész ember, ha férfi. A pórisi divat leginkább az arcfestés terén érvényesül errefelé. Egy hölgyismerősöm lelkesen dicsérte a város egyik hires szépségét. Én megjegyeztem: „Olyan, mint egy Rafael-kép". Az illető megelégedetten mosolygott, ő a kép szépségére gondolt, én az elhasznált festékmennyiségre. Jó azonban, hogy az emberek egymás gondolatait nem látják. Igy maradt a grenoble-i magyar-francia barátság sértetlen, az ón lovagiasságom híre csorba nélküli és Madame Durry szépsége minden kétségen felül álló. Grenoble, július 15. Dr. Csonkás Mihály. Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül, köző. konyha* és kenyérruha C^ÄllÄÜ ahrosz (nagyban és kicsinyben CMal d#*UWtJll legjutányosabban beszerezhető i Pelczmann Lászlónál 1
