Esztergom és Vidéke, 1929

1929-05-09 / 35.szám

Szerk.'és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. meddig még? Csodálatos, hogy a népek önrendelkezési jogának hangoztatása mellett minő égbekiáltó csúfságokat visznek végbe azok az államok, amelyek éppen a wilsoni eszmék megvalósulásának köszönhetik létüket, Európában nincsen még egy állam, amelyben a politikai önkényuralom nagyobb mértékben dühöngene, mint éppen Cseh-Szlovákiában. Ebben a csehek odáig merészkednek, hogy más államok, különösen Magyarország belügyeibe is beleavatkoznak. Mert a magyar állam belügyeibe való súlyos beavatkozás az, hogy egyes magyar állampolgárokat, akik ügyes bajos dolgaik elintézésére kénytelenek a felfuvalkodott cseh államhoz tartozó ama területekre lépni, amelyeket Magyarországtól raboltak el, egyszerűen börtönbe hurcolják azért mert idehaza leventeoktatók. Egymást érik mostanában azok az esetek, hogy a felvidéken letartóztatják az útlevéllel, vizummal odautazó magyar állampolgárokat, azért, mert itthon kötelességszerűen résztvesznek a magyar ifjúság nevelésében. Megdöbbentő példája ennek a gyalázatos, gyáva cseh eljárásnak Pollhammer Sándor oroszvári róm. kath. tanító esete, akit Ligetfalun, az állomáson tartóztattak le. Nem elég, hogy odahaza, a Felvidéken sanyargatják az ottmaradtmagyarságot, aljasságukban már annyira merészkednek, hogy a csonka Magyarországban élő magyarokat hurcolják lépten-nyomon börtönbe gyáván alattomosan ? Hát nincs ez ellen sehol orvoslati fórum? Nincsen semmiféle mód arra, hogy ezt a barbár eljárást megszüntessék és megtorolják ? Meddig kell még tűrnünk ezeket a gyalázatosságokat? Mert mi egyéb mint gyalázatosság az, hogy vétlen, becsületes magyar embereket az idehaza viselt tisztségük miatt külföldön tömlöcbe hurcoljanak ! Mit szólnának a csehek ahhoz, hogy ha az itt átutazó cseh bírákat rendőrtisztviselőket vagy cseh tanítókat Hegyeshalomban, Oroszvárott vagy egyebütt letartóztatnának csak azért, mert, Csehországban a cseh állam a cseh oktatásügy szolgálatában állanak? Ha ez megtörténnék, a csehek félrevernék a fél világ vészharangjait, dühödten követelnének elégtételt, megtorlást. Ellenben nekünk szerencsétlen magyaroknak tűrnünk kell testvéreink meghurcoltatását?! Meddig még ? Meddig ? Mikor lehet már ezeknek a förtelmes állapotoknak véget vetni egy hatalmas ökölkcsapással? Mert a türelmünk már nagyon elfogyott! Van azonban az oroszvári tanító esetének, valamint a többi leventeletartóztatásnak is többek között egy igen komoly tanulsága. A csehek kémszervezete bámulatos pontossággal működik. Tudják odaát, hogy itt, a csonkaország területén ki milyen pozíciót tölt be. Tudják azt, hogy ki levente és ki leventeoktató. Ezt igazolja a leventeoktatók letartóztatása. Tudják a pozsonyi rendőrigazgatóságon, hogy itt, a határmenti községekben, városokban ki milyen állást, szerepkört tölt be. Rögtön tudják azt is, hogy ha egy-egy új ember kerül valamilyen vezető vagy jelentősebb állásba ezekben' a jelentősebb városokban, falvakban. És ez igazolja, hogy spionjaik itt járkálnak, talán itt élnek közöttünk és a becsületes ember álarcába bujtan végzik árulkodásaikat. Tehát minden becsületes igaz magyar ember nézzen szét jól maga körül és segítsen kézrekeríteni ezeket a hitvány lelkeket, akik úgylátszik magyar kenyeret esznek, de a csenek zsoldjában állanak. Hogyan fejlődött Esztergom fürdővárossá ? Az esztergomi Szent István-fürdőtelep parkjában, vén de méltóságteljes platánfák alatt romantikus kis fürdőház húzódik, meg. Sárgára meszelt kőház. Emberemlékezet óta áll ott.. A múltja talán száz éves, talán kétszáz . . . talán négyszáz. Régi könyvek török fürdőt jelölnek meg ezen a helyen. A törökök az akkori világban szép és díszes kőfürdőházat építettek a Kis-Duna partján. De nemcsak a törökidők fürdőéletéről szólnak a régi könyvek, már a rómaiak idejében is nevezetes fürdője volt Esztergomnak. Korábbi ásatásokból eredő leletek igazolják ezt. Ha tél idején a mai Fürdő-szálló előtt járunk, látni fogjuk, hogy a köveken mindig elolvad a hó. így volt ez a török időkben is, a római időkben is. A föld melege, a föld mélyén rejlő melegforrások elolvasztják a havat. Ez a magyarázata annak, hogy az esztergomi Szent Istvánfürdőtelep története a római korba nyúlik vissza. A melegforrások jelentőségét nemcsak a mai kor értékeli, hanem megbecsülte azt a régi kor is. Évtizedek, észázadok alatt egyre fejlődött a fürdőélet, és ma, ha Esztergomban járunk, egy modern fürdőváros jövőjét látjuk az elkövetkező idők horizontján nagyra nőni. Messze régidők, másfélévezredes mult romantikus fürdőéletét őrzi a platánok alatt meghúzódó kis kőfürdőház. Féltve gondozzák, évrőlévre renoválják, javítgatják. A háború alatt épült fedett férfi és női uszoda lassan-lassan mostohasorsra juttatta a kis fürdőházat. Ma már csak azok látogatják, akik sem az uszodákba, sem a strandra nem kívánkoznak. A háború utáni években a férfi és a női uszoda, az állandó gőzés kádfürdő és a kis kőház medencefürdője jelentette Esztergomban a fürdőéletet. A föld mélyéből előtörő melegforrások azonban azt a tervet éleszt gették, hogy építkezésekkel és bővítésekkel modern fürdőtelepet létesítsenek. Új fúrásokat végeztek és megvizsgálták a Jürdő forrásvizét A vegyi elemzésnél kitűnt, hogy a 29° Celsius hőmérsékletű víz gvőgyha tású is, mert mindazokat a vegyi anyagokat tartalmazza, amelyek a römerbadi, neuhausi, warmbadi, a landecki stb. világhírű fürdők forrás vizeiben előfordulnak. Az esztergomi fürdők forrásvize ezek szerint gyógyítóhatású, különösen a csúzos és köszvényes betegségeknél. Ebben az időben indult meg az a mozgalom, amely a magyar vidékek fürdő- és nyaralóügyét életrekeltette. Nemcsak a városok, hanem a falvak is belekapcsolódtak a fürdőmozgalomba. Esztergom is résztvett ebben a versenyben és komoly, tervszerű munkával haladt előre. A fürdőtelep vezetősége új strandfürdőt építtetett megfelelőszárnú kabinokkal, modern fürdőberendezéssel ellátva. A fürdőtelep területén álló hatalmas szállodavendéglőt redoutszerűen renováltatta és modernül kibővíttette. Műkertészeti tervek szerint parkosíttatott, sétányokat létesíttetett, gyep- és homokstrandról, napkúrázó-helyekről és gyermekjátszótérről gondoskodott. A Szent István-fürdőtelepen megindult munkába Esztergom város vezetősége is belekapcsolódott. Tervszerű városrendezéssel, utak építésével, utcák modern burkolásával, építkezésekkel, parkok és sétahelyek létesítésével segítette elő a városfejlődést és ezzel Esztergom fürdő-, nyaraló és idegenforgalmi életét. Maga a lakosság is résztvett a városfejlesztésben. Egy év alatt közel kétszáz új ház és villa épült, ezenkívül számos impozáns új középülettel is gazdagodott a város. Gondoskodtak jó autóutakról, meggyorsították a vasúti utazást és állandósították a kirándulóhajók járatát. Nem múlik el nyári vasárnap, hogy autón vagy hajón nagyobb kiránduló társaságok ne érkeznének Esztergomba. Gyakran ötszáz-hatszáz kiránduló is érkezik egyszerre, nem szólva kisebb turistacsoportokról és csónakkirándulókról. Nagyobb építkezések ma három helyen folynak Esztergomban. A Ripárián, ahol már egész városrész fejlődött, a városra néző Előhegy oldalában, ahonnan a legszebb panoráma tárul elénk, és Szentgyörgymezőn, a Nagy-Dunáig húzódó lankás hegyoldalban. A városban is tekintélyes az új építkezések száma, öreg házak helyén emeletes épületek keletkeznek, régi utcák eltűnnek, újak támadnak. A ház- és villaépíttetők között nagyon sok a budapesti; gyáros, földbirtokos, orvos, ügyvéd, nyugdíjas tisztviselő, művész és író. Minden jel arra mutat, hogy általános fejlődés indult meg Esztergomban és nemcsak a fürdőváros határozott terve alakult ki, hanem a város fejlődése is. Külön kell megemlítenünk Esztergom város majorgazdaságát, amelynek konyhakertészetéből és állatgazdaságából az esztergomi piac szükségleteit látják el. A hegyek szőlő- és gyümölcstermelése is új irányt vett, azokat a gyümölcsfajokat termelik, amelyek az esztergomi ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- pi I / 1/ .1 C7Äl/nH ^St^^^^é^SSSS^ I GICZITIann LäSZlOlläl ItdÜŰ d£UVUli legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik